Karácsony feltételekkel támogatná az olimpiát

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 24.

Belpol

Ha ez az ára annak, hogy normális legyen a viszony a kormány és a főváros között, ám legyen – mondta a főpolgármester. 

Karácsony Gergely főpolgármester támogatná, hogy 2036-ban Budapest olimpiát rendezzen, de ennek az a feltétele, hogy az állam végezze el azokat a beruházásokat, amelyek az ő feladatai, és a főváros kapja vissza azokat a forrásokat, amelyekből a saját fejlesztéseit finanszírozni tudja – derül ki az RTL Híradó összeállításából.

Ez Orbán Viktor miniszterelnök olimpiaértékelő interjúja kapcsán került szóba.

A kormányfő a Nemzeti Sportnak a magyar sportolók párizsi szereplését és az ő – nem libsi, hanem hagyományos keresztény – elégedetlenségét magyarázva azt mondta, „egy keserédes félmondatban emlékezzünk meg arról, hogy ezt az olimpiát Budapesten kellett volna, hogy rendezzék”.

Az RTL Híradó emlékeztet, a budapesti olimpia ügyében a Momentum 2017-ben népszavazást kezdeményezett, az aláírások össze is gyűltek, a kormány azonban visszalépett a rendezéstől. 

A miniszterelnök most azt mondta, „a '36-osat, ha akarjuk, el tudjuk hozni”, de ez csak a főváros támogatásával lehetséges.

 

Karácsony Gergely az RTL-nek erről azt nyilatkozta, neki az az álma, hogy Budapest fejlődjön, és ha egy olimpia megrendezése kell ahhoz, hogy normális együttműködés alakuljon ki a főváros és a kormány között, és a már említett feltételek teljesülnek, akkor ő  is támogatja az ügyet.

Az olimpia megrendezésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felkéri azokat a városokat, amelyek alkalmasak lehetnek és szívesen lennének szervezők, majd közülük választ. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal elvileg egyetértett a főváros abban, hogy egy fenntartható sportrendezvény jót tenne Budapestnek, de a Magyar Olimpiai Bizottsággal még nem egyeztetett Budapest vezetése.

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.