Karácsony feltételekkel támogatná az olimpiát

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 24.

Belpol

Ha ez az ára annak, hogy normális legyen a viszony a kormány és a főváros között, ám legyen – mondta a főpolgármester. 

Karácsony Gergely főpolgármester támogatná, hogy 2036-ban Budapest olimpiát rendezzen, de ennek az a feltétele, hogy az állam végezze el azokat a beruházásokat, amelyek az ő feladatai, és a főváros kapja vissza azokat a forrásokat, amelyekből a saját fejlesztéseit finanszírozni tudja – derül ki az RTL Híradó összeállításából.

Ez Orbán Viktor miniszterelnök olimpiaértékelő interjúja kapcsán került szóba.

A kormányfő a Nemzeti Sportnak a magyar sportolók párizsi szereplését és az ő – nem libsi, hanem hagyományos keresztény – elégedetlenségét magyarázva azt mondta, „egy keserédes félmondatban emlékezzünk meg arról, hogy ezt az olimpiát Budapesten kellett volna, hogy rendezzék”.

Az RTL Híradó emlékeztet, a budapesti olimpia ügyében a Momentum 2017-ben népszavazást kezdeményezett, az aláírások össze is gyűltek, a kormány azonban visszalépett a rendezéstől. 

A miniszterelnök most azt mondta, „a '36-osat, ha akarjuk, el tudjuk hozni”, de ez csak a főváros támogatásával lehetséges.

 

Karácsony Gergely az RTL-nek erről azt nyilatkozta, neki az az álma, hogy Budapest fejlődjön, és ha egy olimpia megrendezése kell ahhoz, hogy normális együttműködés alakuljon ki a főváros és a kormány között, és a már említett feltételek teljesülnek, akkor ő  is támogatja az ügyet.

Az olimpia megrendezésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felkéri azokat a városokat, amelyek alkalmasak lehetnek és szívesen lennének szervezők, majd közülük választ. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal elvileg egyetértett a főváros abban, hogy egy fenntartható sportrendezvény jót tenne Budapestnek, de a Magyar Olimpiai Bizottsággal még nem egyeztetett Budapest vezetése.

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.