Karácsony Gergely döbbenten figyeli, mit csinál a kormány az V. kerületi közterületekkel

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 12.

Belpol

Évtizedes csúcson az infláció, a sztratoszférában az élelmiszerárak, a kormány pedig utcákat vesz el a fővárostól.

"Döbbent „csodálattal” figyelem, mire van idejük …" - írja Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.

A főpolgármester posztjában arra reagál, hogy szeptember 1-től már nem a főváros kezeli a Városháza utcát. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent egy törvénymódosítás, ami szerint megváltozik a fővárosi önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről szóló 2012-es kormányrendelet.

A módosítás értelmében szeptember 1-től 18 belvárosi közterület nem a főváros kezelésében áll majd. Ide tartozik többek között az  Városház utca is, ahol a főpolgármesteri hivatal is található.

"Évtizedes csúcson az infláció, a sztratoszférában az élelmiszerárak, milliók szoronganak a hamarosan érkező energiaszámláik miatt, sok-sok ezer családnak okoznak gondot az iskolakezdés költségei, a tanárok sztrájkra készülnek, mert már végképp elegük van, ellátási gondok a benzinkutakon, kisvállalkozók tízezreinek okoznak bizonytalanságot az adóemelések, éppen felélik a jövőt azzal, hogy tarvágásra ítélik az erdőinket, a magyaroknak járó uniós pénz pedig továbbra sem érkezik - és akkor mivel foglalkozik a kormány?" - teszi fel a kérdést Karácsony.

Majd így folytatja:

"Azzal, hogy éjszakai rendeletben, mindenféle egyeztetés nélkül, a legelemibb tájékoztatási kötelezettséget is mellőzve terek után most utcákat vesz el a fővárostól. Ezeket aztán odaadja annak az V. kerületnek, amelynek ingatlanhasznosítási gyakorlatát úgy szokták jellemezni: a Rogán-modell…"

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.