Ellenzéki polgármesterek - Karácsony Gergely főpolgármester vezetésével - október közepén jelentették be, hogy helyi népszavazásokat kezdeményeznek annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott uniós pénzalap legalább felét az önkormányzatokon keresztül költse el a kormány.
Karácsony: népszavazási mozgalom döntsön az uniós segélyalap felhasználásáról!
Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan, jelentette be szombaton a főpolgármester. Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan, jelentette be szombaton a főpolgármester.
A kezdeményezéshez eddig 26 település csatlakozott. Azzal számoltak, hogy a népszavazási kérdést minden településen benyújtják még novemberben, a hosszadalmas jogi procedúra végén pedig április-május környékére várták a népszavazások megtartását.
Ez az időrend felborulni látszik, miután a kormány újból kihirdette a veszélyhelyzetet, és benyújtotta a Parlamentnek a második felhatalmazási törvényt, amely - hasonlóan a tavaszihoz - kimondja, hogy "a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II-IV. Fejezetében meghatározott valamennyi határidő megszakad."
Ha a parlament elfogadja a törvényt, az önkormányzatok már a népszavazási kérdést sem tudják beadni, de még ha be is adnák a törvény hatálybalépés előtt, a határidők megszakadása miatt a helyi választási bizottságok nem hitelesíthetnék a kérdést. A kormány nyilatkozatai szerint 90 napig akarja érvényben tartani a veszélyhelyzetet, tehát minimum ennyi időre megakad a folyamat.
Bár a fent idézett passzust szó szerint vették át a tavaszi felhatalmazási törvényből, tehát nem állíthatjuk, hogy kifejezetten Karácsonyék akciója miatt találták ki, a szabályozás azért több kérdést is felvet. Mivel az önkormányzatok által kezdeményezett népszavazásoknál nincs aláírásgyűjtés, 90 napon belül pedig biztosan nem lehetne megtartani a referendumokat, a törvény a Karácsony-féle kezdeményezés esetében nem a járványügyi szempontból kockázatos momentumokat akadályozza meg, hanem a járványügyi szempontból egyáltalán nem releváns jogi procedúrát - a választási bizottságok és a bíróságok eljárásait - halasztja el 90 nappal.
A 90 napos csúszás pedig jó eséllyel az egész akció végét fogja jelenteni. Így április-május helyett csak július-augusztusban lehetne megtartani a népszavazásokat, ami eleve nem kedvező időpont, ráadásul a helyreállítási alap felhasználásáról szóló tervet a kormánynak mai tudásunk szerint április végéig kell benyújtania az Európai Bizottsághoz. Júliusra - ha minden jól megy - Orbánék már meg is állapodnak az uniós intézményekkel a pénzköltés módjáról, a helyi népszavazások tehát okafogyottá válhatnak.
A városoknak más módszereik azért még maradnak az események befolyásolására, Budapest például azt próbálja elérni, hogy a helyreállítási alap felhasználásáról szóló uniós jogszabályokba kerüljön be az önkormányzatok bevonásának kötelezettsége.
A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában "Talpra állnak" címmel megjelent cikkünkben Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője többek között ezekről az uniós tárgyalásokról is beszél, de az is kiderül, miért csatlakozott egy fideszes vezetésű város is Karácsonyék kezdeményezéséhez. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
