Karácsonyék népszavazási kezdeményezésének is keresztbe tesz az új felhatalmazási törvény

Belpol

Legalább 90 napra leáll a folyamat, utána pedig már nem sok értelme lesz a népszavazásoknak.

Ellenzéki polgármesterek - Karácsony Gergely főpolgármester vezetésével - október közepén jelentették be, hogy helyi népszavazásokat kezdeményeznek annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott uniós pénzalap legalább felét az önkormányzatokon keresztül költse el a kormány.

Karácsony: népszavazási mozgalom döntsön az uniós segélyalap felhasználásáról!

Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan, jelentette be szombaton a főpolgármester. Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan, jelentette be szombaton a főpolgármester.

A kezdeményezéshez eddig 26 település csatlakozott. Azzal számoltak, hogy a népszavazási kérdést minden településen benyújtják még novemberben, a hosszadalmas jogi procedúra végén pedig április-május környékére várták a népszavazások megtartását.

Ez az időrend felborulni látszik, miután a kormány újból kihirdette a veszélyhelyzetet, és benyújtotta a Parlamentnek a második felhatalmazási törvényt, amely - hasonlóan a tavaszihoz - kimondja, hogy "a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II-IV. Fejezetében meghatározott valamennyi határidő megszakad."

Ha a parlament elfogadja a törvényt, az önkormányzatok már a népszavazási kérdést sem tudják beadni, de még ha be is adnák a törvény hatálybalépés előtt, a határidők megszakadása miatt a helyi választási bizottságok nem hitelesíthetnék a kérdést. A kormány nyilatkozatai szerint 90 napig akarja érvényben tartani a veszélyhelyzetet, tehát minimum ennyi időre megakad a folyamat.

Bár a fent idézett passzust szó szerint vették át a tavaszi felhatalmazási törvényből, tehát nem állíthatjuk, hogy kifejezetten Karácsonyék akciója miatt találták ki, a szabályozás azért több kérdést is felvet. Mivel az önkormányzatok által kezdeményezett népszavazásoknál nincs aláírásgyűjtés, 90 napon belül pedig biztosan nem lehetne megtartani a referendumokat, a törvény a Karácsony-féle kezdeményezés esetében nem a járványügyi szempontból kockázatos momentumokat akadályozza meg, hanem a járványügyi szempontból egyáltalán nem releváns jogi procedúrát - a választási bizottságok és a bíróságok eljárásait - halasztja el 90 nappal.

A 90 napos csúszás pedig jó eséllyel az egész akció végét fogja jelenteni. Így április-május helyett csak július-augusztusban lehetne megtartani a népszavazásokat, ami eleve nem kedvező időpont, ráadásul a helyreállítási alap felhasználásáról szóló tervet a kormánynak mai tudásunk szerint április végéig kell benyújtania az Európai Bizottsághoz. Júliusra - ha minden jól megy - Orbánék már meg is állapodnak az uniós intézményekkel a pénzköltés módjáról, a helyi népszavazások tehát okafogyottá válhatnak.

A városoknak más módszereik azért még maradnak az események befolyásolására, Budapest például azt próbálja elérni, hogy a helyreállítási alap felhasználásáról szóló uniós jogszabályokba kerüljön be az önkormányzatok bevonásának kötelezettsége.

A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában "Talpra állnak" címmel megjelent cikkünkben Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője többek között ezekről az uniós tárgyalásokról is beszél, de az is kiderül, miért csatlakozott egy fideszes vezetésű város is Karácsonyék kezdeményezéséhez. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.