Karácsonyi üzenettel jelentkezett a köztársasági elnök

  • narancs.hu
  • 2024. december 26.

Belpol

Sulyok Tamás szerint "közösségeink elhalványulni, elerőtlenedni látszanak".

Sulyok Tamás köztársasági elnök – szakítva elődei hagyományával – újév helyett karácsony utolsó napján mondott beszédet. Ezt azzal indokolta, hogy „személyes életemhez is jobban illeszkedik, lelki alkatomnak is inkább megfelel.” 

Az államfő szerint a karácsony az év azon időszaka, „amikor azok az emberek is közösséget keresnek másokkal, akik egyébként, az esztendő többi részében erre nem annyira fogékonyak”. Ekkor azokkal vagyunk, „akikkel együtt szép az élet, és miattuk is igyekszünk tisztességgel megélni az életet”. Sulyok Tamás szerint ezek a jeles napok segítenek abban, hogy a közösségi tudat fennmaradjon és élő legyen. 

Azzal folytatta, hogy "közösségeink elhalványulni, elerőtlenedni látszanak" a kihívások miatt, és mert a kényelmi vívmányok először az emberi kapcsolatokat kezdik ki. „Ha rosszul élünk a technológiai fejlődés adta lehetőségekkel, könnyen kizárhatjuk magunkat az élet valóságából.”

Sulyok az orosz-ukrán háború konkrét említése nélkül beszélt a „biztonsági fenyegetettséggel”, amivel a „háborús konfliktusok” miatt kell szembenéznünk évek óta. Kitért a kárpátaljai magyarokra, „akiknek már a harmadik békétlen karácsonyukat kell megélniük.”

Az államfő szerint a nemzet belső békéjére is figyelemmel kell lennünk. „Nem engedhetjük, hogy bármilyen érdekből is megosszanak vagy kijátszanak minket egymás ellen. Sose tekintsünk egymásra, a másik magyarra ellenségként.”

Beszédét így zárta: „Minden különbségtől függetlenül kalkuláljuk bele egymást az életünkbe!”

Sulyok Tamás korábban a Mandinernek azzal indokolta az újévi köszöntő elhagyását, hogy Magyarországon még komolyan veszik a karácsonyt, ellentétben Európa nyugati felével. 

Sulyok Tamás azután lett köztársasági elnök, hogy elődje, a kegyelmi botrányba belebukó Novák Katalin február 10-én lemondott posztjáról.

Az államfő karácsonyi beszédének teljes szövege itt olvasható.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.