Sulyok Tamás köztársasági elnök – szakítva elődei hagyományával – újév helyett karácsony utolsó napján mondott beszédet. Ezt azzal indokolta, hogy „személyes életemhez is jobban illeszkedik, lelki alkatomnak is inkább megfelel.”
Az államfő szerint a karácsony az év azon időszaka, „amikor azok az emberek is közösséget keresnek másokkal, akik egyébként, az esztendő többi részében erre nem annyira fogékonyak”. Ekkor azokkal vagyunk, „akikkel együtt szép az élet, és miattuk is igyekszünk tisztességgel megélni az életet”. Sulyok Tamás szerint ezek a jeles napok segítenek abban, hogy a közösségi tudat fennmaradjon és élő legyen.
Azzal folytatta, hogy "közösségeink elhalványulni, elerőtlenedni látszanak" a kihívások miatt, és mert a kényelmi vívmányok először az emberi kapcsolatokat kezdik ki. „Ha rosszul élünk a technológiai fejlődés adta lehetőségekkel, könnyen kizárhatjuk magunkat az élet valóságából.”
Sulyok az orosz-ukrán háború konkrét említése nélkül beszélt a „biztonsági fenyegetettséggel”, amivel a „háborús konfliktusok” miatt kell szembenéznünk évek óta. Kitért a kárpátaljai magyarokra, „akiknek már a harmadik békétlen karácsonyukat kell megélniük.”
Az államfő szerint a nemzet belső békéjére is figyelemmel kell lennünk. „Nem engedhetjük, hogy bármilyen érdekből is megosszanak vagy kijátszanak minket egymás ellen. Sose tekintsünk egymásra, a másik magyarra ellenségként.”
Beszédét így zárta: „Minden különbségtől függetlenül kalkuláljuk bele egymást az életünkbe!”
Sulyok Tamás korábban a Mandinernek azzal indokolta az újévi köszöntő elhagyását, hogy Magyarországon még komolyan veszik a karácsonyt, ellentétben Európa nyugati felével.
Sulyok Tamás azután lett köztársasági elnök, hogy elődje, a kegyelmi botrányba belebukó Novák Katalin február 10-én lemondott posztjáról.
Az államfő karácsonyi beszédének teljes szövege itt olvasható.