Karácsonyi üzenettel jelentkezett a köztársasági elnök

  • narancs.hu
  • 2024. december 26.

Belpol

Sulyok Tamás szerint "közösségeink elhalványulni, elerőtlenedni látszanak".

Sulyok Tamás köztársasági elnök – szakítva elődei hagyományával – újév helyett karácsony utolsó napján mondott beszédet. Ezt azzal indokolta, hogy „személyes életemhez is jobban illeszkedik, lelki alkatomnak is inkább megfelel.” 

Az államfő szerint a karácsony az év azon időszaka, „amikor azok az emberek is közösséget keresnek másokkal, akik egyébként, az esztendő többi részében erre nem annyira fogékonyak”. Ekkor azokkal vagyunk, „akikkel együtt szép az élet, és miattuk is igyekszünk tisztességgel megélni az életet”. Sulyok Tamás szerint ezek a jeles napok segítenek abban, hogy a közösségi tudat fennmaradjon és élő legyen. 

Azzal folytatta, hogy "közösségeink elhalványulni, elerőtlenedni látszanak" a kihívások miatt, és mert a kényelmi vívmányok először az emberi kapcsolatokat kezdik ki. „Ha rosszul élünk a technológiai fejlődés adta lehetőségekkel, könnyen kizárhatjuk magunkat az élet valóságából.”

Sulyok az orosz-ukrán háború konkrét említése nélkül beszélt a „biztonsági fenyegetettséggel”, amivel a „háborús konfliktusok” miatt kell szembenéznünk évek óta. Kitért a kárpátaljai magyarokra, „akiknek már a harmadik békétlen karácsonyukat kell megélniük.”

Az államfő szerint a nemzet belső békéjére is figyelemmel kell lennünk. „Nem engedhetjük, hogy bármilyen érdekből is megosszanak vagy kijátszanak minket egymás ellen. Sose tekintsünk egymásra, a másik magyarra ellenségként.”

Beszédét így zárta: „Minden különbségtől függetlenül kalkuláljuk bele egymást az életünkbe!”

Sulyok Tamás korábban a Mandinernek azzal indokolta az újévi köszöntő elhagyását, hogy Magyarországon még komolyan veszik a karácsonyt, ellentétben Európa nyugati felével. 

Sulyok Tamás azután lett köztársasági elnök, hogy elődje, a kegyelmi botrányba belebukó Novák Katalin február 10-én lemondott posztjáról.

Az államfő karácsonyi beszédének teljes szövege itt olvasható.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.