A jelölését követő, ügyvédi tevékenységéről és évtizedes fideszes beágyazottságáról szóló hírek fényében különösen meglepő, mennyire kevéssé elutasítóak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének személyével és munkájával szemben Karas Monika általunk megkérdezett, közeli sajtójogász kollégái.
| ||
Azt lehetne gondolni, hogy a NER kinevezési gyakorlatának alapos ismeretében már senki nem érez magában késztetést minden egyes alkalommal újra felháborodni – ennek ellenére szinte percekkel a bejelentés után gúnyos és dühös bejegyzések árasztották el a blogokat és Facebook-oldalakat, csokorba szedve Karas Monika ügyvédi pályájának legproblémásabb ügyeit. (A legtöbbet a Magyar Nemzet és a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. képviseletét emlegették a „tokaji borcsaták” ügyében, a Rogán Antal vezette V. kerület két bukott perét az átlátszó.hu ellen, valamint Karasnak azt a nemrégiben fogalmazott levelét, amelyben azt tudatta a hvg.hu-val, hogy ügyfele, Habony Árpád nem közszereplő, és erre hivatkozva felszólította a szerkesztőséget, vegyék le a portálról a Habonyról készült fényképeket). Ezekből és hasonló személyiségi jogi, sajtó-helyreigazítási próbálkozásokból úgy tűnhetett, hogy dr. Karas praxisától adott esetben nem idegenek a sajtó megregulázását célzó kísérletek, míg másrészről megbízói lehetőségeit a tények és a személyiségi jogok alkalmankénti laza kezelésére a végsőkig hajlandó védelmezni. A forrásaink megkérdezése után összeálló kép azonban lényegesen árnyaltabb.
Fontos emberek
Karas Monika 1980-ban végzett a budapesti Arany János Gimnáziumban, öt évvel később pedig megszerezte jogi diplomáját. A Magyar Lapkiadó Vállalatnál helyezkedett el; pályája kezdetétől sajtójoggal foglalkozott. Az itt töltött évek során számos olyan emberrel ismerkedett meg, akik későbbi életére meghatározó befolyást gyakoroltak. Közvetlen kollégája volt például Maurer Amália, aki sajtóügyekre szakosodott bíróként folytatta pályafutását. Ez a régi kapcsolat akkor keltette fel a sajtó érdeklődését, amikor a Maurer Amáliát tagjai között tudó tanács a Fővárosi Ítélőtáblán az elsőfokú ítéletet felülírva elmarasztalta az Élet és Irodalmat a „Tokaji borcsaták” c. cikk állításairól szóló perben. (Arról a hírhedt történetről van szó, mely szerint jogi értelemben véve nem taggyűlés volt az összejövetel, amelyen a legendás orbáni bonmot, a „ne mi kapjuk a legtöbbet” is elhangzott.) Maurer Amália különben a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkára, a Simicska Lajoshoz közismerten közel álló Győri Tibor felesége. Egyik forrásunk figyelmeztetése szerint ugyanakkor az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a rendszerváltás előtt mindössze két nagy lapkiadó vállalat volt, lényegében majdnem minden, a területtel foglalkozó jogász ezekből indult.
További izgalmak és fordulatok a holnap megjelenő Magyar Narancsban.
