Józsefváros keresztje – Kocsis Máté fellépése a Golgota téren

Belpol

Eddig csak benzinkút, kiégett fű, korhadt meg néhány lepusztult pad díszítette a leginkább kutyafuttatóként közismert Golgota teret. Most már kereszt is van. Kettős kereszt.

Az augusztus huszadikai ünnepségsorozatból Józsefváros sem maradhatott ki. Kocsis Máté polgármester hétméteres, fából faragott kettős keresztet avatott fel a kerület egyik legelhanyagoltabb placcán. A polgármester természetesen elmondta, hogy miért van szükség az efféle installációra, de előbb egy kis kitérő. Nem hagyhatjuk szó nélkül, milyen előrelátásról tanúskodik, hogy Kocsis Máté a MIÉP-ből kilépve nem a Jobbikot, hanem a Fideszt választotta. Ha ugyanis az előbbi történik, legfeljebb karácsony előtt, tagtársaival állítgathatott volna illegális kettős kereszteket válaszul a hanuka gyertyákra, így viszont a kisujját sem kellett mozdítania, hogy egy sokkal látványosabb show-műsorral jelentkezzen kettőskereszt-tárgyban, és még meg is tapsolják.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Kocsis beszédében nem sokat foglalkozott Szent Istvánnal, inkább az egykori kommunisták ellen fakadt ki, mondván, hogy a „szocializmus mérhetetlen károkat okozott a fejekben és a lelkekben egyaránt. Mit Szent István rendelt, ők elpusztították” – utalva arra, hogy a téren álló kápolnát 1971-ben felrobbantották. Kocsis elmondta azt is, hogy a kettős kereszt állításával az volt a képviselő-testület célja, hogy „helyreállítsuk a megrongálódott tiszteletet”, majd hozzátette, „még 1990 után sem tűnt fel senkinek, hogy nincs ebben a városrészben olyan szimbolikus és szakrális hely, ahol méltóképpen ünnepelhetné a közösség államalapításunkat”. Kocsis kijelentette, hogy újra meg kell teremteni a szimbolikus és szakrális  közösségi helyeket: „Ahogy a Corvin közben méltóképp sirathatjuk elbukott forradalmunkat, úgy itt, mostantól méltóképpen emlékezhetünk hazánkra” – mondta, bár az nem tűnt fel neki, hogy leszámítva kereszt közvetlen környezetét, a Golgota tér továbbra is inkább hatalmas szemétdombra emlékeztet, mint szakrális, közösségi helyre. Vagy ha fel is tűnt, tett rá, végtére is polgármester lenne, nem gyepmester.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Az eseményen még fellépett Tőkéczki László történész is, aki a kettős kereszt szimbolikájáról tartott kiselőadást („a kettős keresztben az a jó, hogy az emberek magukénak érzik anélkül, hogy tudnák azt a történelmi begyökerezettséget, ami miatt sajátjuknak érzékelhetik” – ha csak úgy nem), Tolcsvay Béla énekelt, Nemcsák Károly pedig verset mondott.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Varga Miklós plébános megszentelte, Kocsis Máté megkoszorúzta az új józsefvárosi látványosságot. Minden rendben van.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.