Karsai László: Lezsák Sándornak sürgősen orvoshoz kellene fordulnia

  • Karsai László
  • 2016. augusztus 1.

Belpol

Rendkívül súlyos memóriazavarai vannak. Ő sürget budapesti Teleki-szobrot, aki egyet már felavatott – írja a történész.

Karsai László vasárnap megjelent írásunkat egészítette ki.

Lezsák Sándornak sürgősen orvoshoz kellene fordulnia, rendkívül súlyos memóriazavarai vannak. Ő sürget budapesti Teleki-szobrot, aki egyet már – nem is olyan régen – felavatott. Teleki Pál meggyőződéses antiszemita, konzervatív, nacionalista politikus volt, akit döntő felelősség terhel többek között azért, hogy hazánk a náci Németország oldalán lépett be a második világháborúba, ez tény. (A Teleki-vita tömör, szakszerű összefoglalását lásd: Ungváry Krisztián: Hamis opportunizmus. Élet és Irodalom, 2004. április 9., valamint a Magyar Narancsban 2004. február 19-én megjelent cikkemet: Még egy szobrot Teleki Pálnak?)

2004-ben a Fővárosi Közgyűlés szocialista és szabad demokrata tagjai, elsősorban Telekinek a zsidótörvényekben játszott szerepére hivatkozva nem járultak hozzá, hogy a Teleki Pál-emlékbizottság a budai várban felállítsa a volt miniszterelnök szobrát. Ezt Balatonbogláron, a római katolikus templom kertjében avatták fel 2004. április 3-án, 63 évvel azután, hogy Teleki, belátva addig folytatott politikája kudarcát, öngyilkos lett. Lezsák Sándor a balatonboglári szobor kicsinyített másolatát

2010. október 26-án, a Ménesi úton, az Eötvös Kollégium főlépcsőjénél avatta fel.

Teleki két miniszterelnöksége alatt összesen 10 (tíz) jogfosztó, antiszemita törvényt szavazott meg a Képviselőház és a Felsőház. A numerus clausus törvény valóban nem említi a zsidókat, a törvényerejű végrehajtási rendelete viszont az izraelita vallásúakat nemzetiségnek minősítette. Ez volt az első világháború utáni Európa első antiszemita törvénye, és semmilyen módon nem segítette a keresztény középosztály fiait és leányait, csak a zsidókat diszkriminálta.

A magyar holokausztért a felelősséget a zsidókat úgymond nem figyelmeztető nyugati hatalmakra hárítani cinikus, jobb esetben mélységes történelmi tudatlanságra valló próbálkozás. Ha Churchill vagy Roosevelt felelős azért, mert nem szólt időben a magyar zsidóknak, hogy meneküljenek, akkor Horthy legalább bűnsegédi bűnrészes a „hallgatás összeesküvésében”. Ha Szalai nem tudja, hogy Auschwitzba legalább nyolc vasútvonalon lehetett eljutni, és a lebombázott sínpárokat amilyen nehéz volt eltalálni, olyan könnyű volt órák alatt helyreállítani, akkor nem érthető, miért beszél olyan témákról, amelyekről alapvető ismeretei sincsenek.

A mai magyar parlamentben a magát jobboldalinak és konzervatívnak becéző kétharmados többség – miként a korábbi „százszázalékos” szocialista-kommunista rezsim is – sok mindent megtehet.

Átírhatja a történelemkönyveket, hazug és hamis emléktáblákkal, tömeggyilkosok cinkosainak állított szobrokkal szennyezheti a köztereket, hiába.

A hazugság hazugság marad, aki antiszemitát ünnepel, maga is csak egy primitív, zsidózó, tudatlan politikus, akármennyi pénzzel és hatalommal rendelkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.