Karsai László: Lezsák Sándornak sürgősen orvoshoz kellene fordulnia

  • Karsai László
  • 2016. augusztus 1.

Belpol

Rendkívül súlyos memóriazavarai vannak. Ő sürget budapesti Teleki-szobrot, aki egyet már felavatott – írja a történész.

Karsai László vasárnap megjelent írásunkat egészítette ki.

Lezsák Sándornak sürgősen orvoshoz kellene fordulnia, rendkívül súlyos memóriazavarai vannak. Ő sürget budapesti Teleki-szobrot, aki egyet már – nem is olyan régen – felavatott. Teleki Pál meggyőződéses antiszemita, konzervatív, nacionalista politikus volt, akit döntő felelősség terhel többek között azért, hogy hazánk a náci Németország oldalán lépett be a második világháborúba, ez tény. (A Teleki-vita tömör, szakszerű összefoglalását lásd: Ungváry Krisztián: Hamis opportunizmus. Élet és Irodalom, 2004. április 9., valamint a Magyar Narancsban 2004. február 19-én megjelent cikkemet: Még egy szobrot Teleki Pálnak?)

2004-ben a Fővárosi Közgyűlés szocialista és szabad demokrata tagjai, elsősorban Telekinek a zsidótörvényekben játszott szerepére hivatkozva nem járultak hozzá, hogy a Teleki Pál-emlékbizottság a budai várban felállítsa a volt miniszterelnök szobrát. Ezt Balatonbogláron, a római katolikus templom kertjében avatták fel 2004. április 3-án, 63 évvel azután, hogy Teleki, belátva addig folytatott politikája kudarcát, öngyilkos lett. Lezsák Sándor a balatonboglári szobor kicsinyített másolatát

2010. október 26-án, a Ménesi úton, az Eötvös Kollégium főlépcsőjénél avatta fel.

Teleki két miniszterelnöksége alatt összesen 10 (tíz) jogfosztó, antiszemita törvényt szavazott meg a Képviselőház és a Felsőház. A numerus clausus törvény valóban nem említi a zsidókat, a törvényerejű végrehajtási rendelete viszont az izraelita vallásúakat nemzetiségnek minősítette. Ez volt az első világháború utáni Európa első antiszemita törvénye, és semmilyen módon nem segítette a keresztény középosztály fiait és leányait, csak a zsidókat diszkriminálta.

A magyar holokausztért a felelősséget a zsidókat úgymond nem figyelmeztető nyugati hatalmakra hárítani cinikus, jobb esetben mélységes történelmi tudatlanságra valló próbálkozás. Ha Churchill vagy Roosevelt felelős azért, mert nem szólt időben a magyar zsidóknak, hogy meneküljenek, akkor Horthy legalább bűnsegédi bűnrészes a „hallgatás összeesküvésében”. Ha Szalai nem tudja, hogy Auschwitzba legalább nyolc vasútvonalon lehetett eljutni, és a lebombázott sínpárokat amilyen nehéz volt eltalálni, olyan könnyű volt órák alatt helyreállítani, akkor nem érthető, miért beszél olyan témákról, amelyekről alapvető ismeretei sincsenek.

A mai magyar parlamentben a magát jobboldalinak és konzervatívnak becéző kétharmados többség – miként a korábbi „százszázalékos” szocialista-kommunista rezsim is – sok mindent megtehet.

Átírhatja a történelemkönyveket, hazug és hamis emléktáblákkal, tömeggyilkosok cinkosainak állított szobrokkal szennyezheti a köztereket, hiába.

A hazugság hazugság marad, aki antiszemitát ünnepel, maga is csak egy primitív, zsidózó, tudatlan politikus, akármennyi pénzzel és hatalommal rendelkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.