Karsai László: Lezsák Sándornak sürgősen orvoshoz kellene fordulnia

  • Karsai László
  • 2016. augusztus 1.

Belpol

Rendkívül súlyos memóriazavarai vannak. Ő sürget budapesti Teleki-szobrot, aki egyet már felavatott – írja a történész.

Karsai László vasárnap megjelent írásunkat egészítette ki.

Lezsák Sándornak sürgősen orvoshoz kellene fordulnia, rendkívül súlyos memóriazavarai vannak. Ő sürget budapesti Teleki-szobrot, aki egyet már – nem is olyan régen – felavatott. Teleki Pál meggyőződéses antiszemita, konzervatív, nacionalista politikus volt, akit döntő felelősség terhel többek között azért, hogy hazánk a náci Németország oldalán lépett be a második világháborúba, ez tény. (A Teleki-vita tömör, szakszerű összefoglalását lásd: Ungváry Krisztián: Hamis opportunizmus. Élet és Irodalom, 2004. április 9., valamint a Magyar Narancsban 2004. február 19-én megjelent cikkemet: Még egy szobrot Teleki Pálnak?)

2004-ben a Fővárosi Közgyűlés szocialista és szabad demokrata tagjai, elsősorban Telekinek a zsidótörvényekben játszott szerepére hivatkozva nem járultak hozzá, hogy a Teleki Pál-emlékbizottság a budai várban felállítsa a volt miniszterelnök szobrát. Ezt Balatonbogláron, a római katolikus templom kertjében avatták fel 2004. április 3-án, 63 évvel azután, hogy Teleki, belátva addig folytatott politikája kudarcát, öngyilkos lett. Lezsák Sándor a balatonboglári szobor kicsinyített másolatát

2010. október 26-án, a Ménesi úton, az Eötvös Kollégium főlépcsőjénél avatta fel.

Teleki két miniszterelnöksége alatt összesen 10 (tíz) jogfosztó, antiszemita törvényt szavazott meg a Képviselőház és a Felsőház. A numerus clausus törvény valóban nem említi a zsidókat, a törvényerejű végrehajtási rendelete viszont az izraelita vallásúakat nemzetiségnek minősítette. Ez volt az első világháború utáni Európa első antiszemita törvénye, és semmilyen módon nem segítette a keresztény középosztály fiait és leányait, csak a zsidókat diszkriminálta.

A magyar holokausztért a felelősséget a zsidókat úgymond nem figyelmeztető nyugati hatalmakra hárítani cinikus, jobb esetben mélységes történelmi tudatlanságra valló próbálkozás. Ha Churchill vagy Roosevelt felelős azért, mert nem szólt időben a magyar zsidóknak, hogy meneküljenek, akkor Horthy legalább bűnsegédi bűnrészes a „hallgatás összeesküvésében”. Ha Szalai nem tudja, hogy Auschwitzba legalább nyolc vasútvonalon lehetett eljutni, és a lebombázott sínpárokat amilyen nehéz volt eltalálni, olyan könnyű volt órák alatt helyreállítani, akkor nem érthető, miért beszél olyan témákról, amelyekről alapvető ismeretei sincsenek.

A mai magyar parlamentben a magát jobboldalinak és konzervatívnak becéző kétharmados többség – miként a korábbi „százszázalékos” szocialista-kommunista rezsim is – sok mindent megtehet.

Átírhatja a történelemkönyveket, hazug és hamis emléktáblákkal, tömeggyilkosok cinkosainak állított szobrokkal szennyezheti a köztereket, hiába.

A hazugság hazugság marad, aki antiszemitát ünnepel, maga is csak egy primitív, zsidózó, tudatlan politikus, akármennyi pénzzel és hatalommal rendelkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.