Karsai László: Lezsák Sándornak sürgősen orvoshoz kellene fordulnia

  • Karsai László
  • 2016. augusztus 1.

Belpol

Rendkívül súlyos memóriazavarai vannak. Ő sürget budapesti Teleki-szobrot, aki egyet már felavatott – írja a történész.

Karsai László vasárnap megjelent írásunkat egészítette ki.

Lezsák Sándornak sürgősen orvoshoz kellene fordulnia, rendkívül súlyos memóriazavarai vannak. Ő sürget budapesti Teleki-szobrot, aki egyet már – nem is olyan régen – felavatott. Teleki Pál meggyőződéses antiszemita, konzervatív, nacionalista politikus volt, akit döntő felelősség terhel többek között azért, hogy hazánk a náci Németország oldalán lépett be a második világháborúba, ez tény. (A Teleki-vita tömör, szakszerű összefoglalását lásd: Ungváry Krisztián: Hamis opportunizmus. Élet és Irodalom, 2004. április 9., valamint a Magyar Narancsban 2004. február 19-én megjelent cikkemet: Még egy szobrot Teleki Pálnak?)

2004-ben a Fővárosi Közgyűlés szocialista és szabad demokrata tagjai, elsősorban Telekinek a zsidótörvényekben játszott szerepére hivatkozva nem járultak hozzá, hogy a Teleki Pál-emlékbizottság a budai várban felállítsa a volt miniszterelnök szobrát. Ezt Balatonbogláron, a római katolikus templom kertjében avatták fel 2004. április 3-án, 63 évvel azután, hogy Teleki, belátva addig folytatott politikája kudarcát, öngyilkos lett. Lezsák Sándor a balatonboglári szobor kicsinyített másolatát

2010. október 26-án, a Ménesi úton, az Eötvös Kollégium főlépcsőjénél avatta fel.

Teleki két miniszterelnöksége alatt összesen 10 (tíz) jogfosztó, antiszemita törvényt szavazott meg a Képviselőház és a Felsőház. A numerus clausus törvény valóban nem említi a zsidókat, a törvényerejű végrehajtási rendelete viszont az izraelita vallásúakat nemzetiségnek minősítette. Ez volt az első világháború utáni Európa első antiszemita törvénye, és semmilyen módon nem segítette a keresztény középosztály fiait és leányait, csak a zsidókat diszkriminálta.

A magyar holokausztért a felelősséget a zsidókat úgymond nem figyelmeztető nyugati hatalmakra hárítani cinikus, jobb esetben mélységes történelmi tudatlanságra valló próbálkozás. Ha Churchill vagy Roosevelt felelős azért, mert nem szólt időben a magyar zsidóknak, hogy meneküljenek, akkor Horthy legalább bűnsegédi bűnrészes a „hallgatás összeesküvésében”. Ha Szalai nem tudja, hogy Auschwitzba legalább nyolc vasútvonalon lehetett eljutni, és a lebombázott sínpárokat amilyen nehéz volt eltalálni, olyan könnyű volt órák alatt helyreállítani, akkor nem érthető, miért beszél olyan témákról, amelyekről alapvető ismeretei sincsenek.

A mai magyar parlamentben a magát jobboldalinak és konzervatívnak becéző kétharmados többség – miként a korábbi „százszázalékos” szocialista-kommunista rezsim is – sok mindent megtehet.

Átírhatja a történelemkönyveket, hazug és hamis emléktáblákkal, tömeggyilkosok cinkosainak állított szobrokkal szennyezheti a köztereket, hiába.

A hazugság hazugság marad, aki antiszemitát ünnepel, maga is csak egy primitív, zsidózó, tudatlan politikus, akármennyi pénzzel és hatalommal rendelkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.