Kásler egy jogászt nevezett ki a 880 millió forinttal induló Magyarságkutató Intézet élére

  • narancs.hu
  • 2019. január 4.

Belpol

A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amikre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség.

„A Kormány elfogadta a Magyarságkutató Intézet létrehozásáról és az azzal összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 206/2018. (XI. 10.) Kormányrendeletet. E jogforrás alapján 2019. január 1. napjával létrejött a Magyarságkutató Intézet" – közölte az MTI-vel az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hozzátéve, hogy az intézményei közé olyan tevékenységek tartoznak, mint például
„a honfoglalás előtti magyar történelem, a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatása"; „a magyarság történelméből származó hazai és külföldi, elbeszélő és írott levéltári forráskutatás"; „a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosságtudatban", vagy „a magyar kultúra egészével való összefüggésének kutatása és annak eredményének alkalmazása a köznevelésben".

A minisztérium közleménye szerint a Magyarságkutató Intézet főigazgatói tisztségére 2018. november 16. napján pályázatot írtak ki, az érvényes pályázatokat benyújtókat a miniszter által létrehozott Bíráló Bizottság hallgatta meg, s Kásler Miklós az ő véleményükett mérlegelve döntött Dr. Horváth-Lugossy Gábor József  főigazgatói megbízásáról.

Az új főigazgatóról a Magyar Idők azt írja: „Dr. Horváth-Lugossy Gábor jogász több pozícióban is dolgozott az államigazgatásban, de volt miniszteri kabinetfőnök is"; a  tisztséggel kapcsolatban Kásler a PestiSrácoknak még november végén mondta, hogy „nem a legavatottabb tudóst keressük erre a feladatra, hanem egy kiváló szervezőt, aki megteremti a nyugodt, eredményes munka alapjait.”

A Magyar Idők szerint a Magyarságkutató Intézet  feladata az, hogy „olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amikre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség". Az intézetben 101 fővel indul a munka, egyelőre 880 millió forint áll rendelkezésre.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.