Katódgyár: közmeghallgatást követelnek az ácsiak

  • narancs.hu
  • 2023. június 25.

Belpol

A polgármester korábban politikai hangulatkeltésnek nevezte a hírt, hogy akkuüzem települ Ácsra, aztán kiderült, akkumulátor-alkatrészt fognak gyártani.

Hívjon össze igazi – nem online – közmeghallgatást, Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselővel együtt nézzen az emberek szemébe, kérjen elnézést az eddigi kommunikációjáért, és válaszoljon az emberek kérdéseire az Ácsra települő kínai üzem ügyében – erre szólította fel Szentirmai István ácsi polgármestert (Fidesz) a Kiáll(t)unk Ácsért nevű csoport.

A pénteki dátummal közzé tett nyílt levélről a Telex írt, a teljes szöveg többek között itt olvasható.

A tiltakozó ácsiak a polgármester szemére vetik, hogy korábban nem beszélt világosan arról, milyen befektetés érkezik a település határába.

Szentirmai István korábban tényleg azt írta az önkormányzat hivatalos oldalán, hiába kérte, hogy tartózkodjanak az emberek a hangulat- és indulatkeltéstől, „mégis elindult egy olyan latolgatás, miszerint akkumulátor üzem létesülhet Ácson. Ezt most szeretném megcáfolni. Mivel a befektető kérésére – üzleti érdekeit szem előtt tartva – azt nem lehet egyelőre publikálni, hogy milyen jellegű üzem szeretne idetelepülni, de azt kijelenthetem, hogy nem akkumulátor gyárról van szó és semmi olyanról, ami a környezetünkre negatív hatással lenne.”

Ezután néhány nappal, június 21-én a Külgazdasági és Külügyminisztériumban sajtótájékoztatót tartottak arról, hogy a kínai Huayou Cobalt nevű cég 520 milliárd forintból, 900 új munkahelyet teremtve felépíti első európai üzemét, amelyben katódot fog gyártani – akkumulátorokhoz. A budapesti tájékoztatón részt vett Szentirmai István polgármester is.

A nyílt levelet megfogalmazó ácsi csoport most a polgármester fejére olvassa, hogy politikai hangulatkeltésnek nevezte azt, hogy az emberek – korrekt információ hiányában, de jogos félelmükben – találgattak, holott neki már akkor lehettek pontos információi. Szerintük csúsztatás, amit akkor mondott, hiszen bár valóban nem akkumulátort fog készíteni az üzem, de az akkumulátorgyártáshoz fontos alkatrészt. Arra kérik, frissítse fel élettani ismereteit azzal kapcsolatban, milyen hatással lehet az emberek egészségére a kobalt és a nikkel. 

Szeretnék továbbá megtudni, hol tart az engedélyeztetés, mi a helyzet a hatástanulmányokkal, és honnan jön majd össze az a 900 ember, aki a katódgyárban dolgozni fog, számít-e a gyár helyi munkaerőre, vagy külföldiek jönnek, és ha ez a terv, hol, hogyan fogják elhelyezni őket.

A leadképen Csen Hung-liang, a kínai Huayou Cobalt elnöke beszédet mond a cég beruházását bejelentő sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. június 21-én. Fotó: MTI/Kovács Attila

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.