„Keményebb fellépés kell” – Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere a tapolcai választásról

Tizenhárom éve vezeti Ajkát, a legnagyobb várost abban a körzetben, ahol április 12-én időközi országgyűlési választást tartanak Lasztovicza Jenő halála miatt. Ha valaki, ő ismeri a körzetet. Beszélgetésünkben a szocpárt sem úszta meg.

Magyar Narancs: A 2006-os választást leszámítva, amikor a baloldal három körzetet is tudott hozni az akkori hétből Veszprémben, úgy tűnik, ez egy masszívan jobboldali megye. Már 2002-ben is az volt, de 2010-ben, illetve 2014-ben mindenhol tarolt a Fidesz, ahogy a kivételként említett 2006-ban is ő nyerte a megyét. Mik lehetnek az okai ennek a stabilan jobboldali beállítódásnak?

Schwartz Béla: Nem teljesen értek egyet azzal, amit állít. Ajka és Várpalota két jól iparosított város, ahogy a körzetük is az, ez még a rendszerváltás előttről jön. A megye nyugati és keleti oldaláról beszélünk, ahol a baloldal, ha nem is nyert mindig, de erős volt, és talán erős mind a mai napig. Ezzel szemben van a megyében egy észak–dél tengely, ami nagyon más: Pápa, Zirc és innen le a Balaton-partig, ott a legnagyobb város Füred, odébb pedig Tapolca. Az előbbi vízszintes tengellyel szemben ez a függőleges határozottan jobboldali. Itt erősebbek az egyházi hagyományok, ezenkívül mindig is egy jómódú környék volt. A polgármesterségem előtt sokáig bankban dolgoztam, és ott is azt láttam, hogy amíg Ajka és Várpalota esetén a hitelek domináltak, az utóbbi területen rendszerint a betétek voltak nagyobb arányban. Igaz, hogy Várpalotán ma nem baloldali a vezetés – és ez inkább a baloldalon múlt –, de erről is el tudom mondani, amit Ajkáról: itt a sportegyletek, a civil egyesületek aktivitása jellemzően magasabb, mint a térség más településein. Ennek előzménye pedig szerintem az, hogy a közösségek kialakulása a gyárakban, az ipari területeken inkább megtörténhetett, mint máshol. És még egy dolgot említenék, ami arra utal, hogy ezeken a településeken a modernebb világ felé nagyobb volt a nyitás, mint a konzervatívabb részeken. Emlékszem egy kimutatásra még a rendszerváltás előttről, amiből látszott, hogy a jobban iparosított részeken a tartós fogyasztási cikkek iránt jóval nagyobb volt a kereslet, mint máshol. Ezek miatt nem értek teljesen egyet azzal, hogy ez egy annyira jobboldali megye lenne. Van itt érseki székhely nyilván, de néha még ez se döntő. Polgármesterségem előtt, 1998-ban Veszprém bel­városának voltam önkormányzati képviselője. Ebben a körzetben azelőtt utoljára 1922-ben nyert a baloldal. És ez nem vagy nem csak miattam történt meg újra: a megyének van egy ilyen és van egy olyan arca is. Mindezt Kész Zoltán februári győzelme is alátámasztja.

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mit szólt, amikor átszabták a körzethatárokat a 2010-es választás után? Épp az ön által is inkább baloldaliként említett ajkai és palotai körzet szűnt meg. Ajka városát ahhoz a tapolcai körzethez csapták, ahol most az időközi választás lesz.

SB: Ezt én most nem is akarnám túlragozni, sokszor elmondtam, mit gondolok róla. Azért néhány példát hoznék, hogy ez mennyire problematikus. Ajkán 14 ezer munkahely van, ennek felét a bejáró, ingázó dolgozók töltik be. Ebből mintegy ötezren Devecser és Somló környékéről utaznak Ajkára, ami korábban az ajkai választókörzethez tartozott – ma már a pápaihoz. De megmértük, kik járnak Ajkára vásárolni: nagyjából ugyanezeket az arányokat tapasztaltuk, ahogy az egészségügyi ellátás is ezt mutatta. Azaz a hozzánk kapcsolódó lakók máshol szavaznak. Ez abszurd.

MN: De épp azért, mert Ajka a tapolcai körzetbe került, a baloldalnak akár a győzelemre is van esélye. Igaz, ezt a várost leszámítva nem túl acélosak máshol, Sümeg inkább fideszes, Tapolcán pedig már jobbikos a polgármester. Utóbbi helyen mi vezetett ide?

SB: Ez nem csak Tapolcáról szól. Van itt a megyében még egy háromszög: ez a Tapolca, Devecser, Sümeg csoport, ahol a Jobbik erős. Utóbbi helyen ugyan nem jobbikos a polgármester, ahogyan az előző kettőben igen, ennek ellenére Sümegen is erős a párt. Ezeken a részeken azért tudott a szélsőjobb erőre kapni, mert összejöttek a számukra kedvező feltételek. Ha a helyzet nem is olyan szélsőséges, mint Borsod egyes helyein, vannak hasonlóságok, ahogyan abban is, hogy sajnos baloldali szavazók is bizony át-átmentek a Jobbikhoz. Mindhárom település környezetében található jelentős roma lakosság, mindhárom helyen nagy a munkanélküliség, és Sümegen még annyival rosszabb a helyzet, hogy ott az ipar igen gyenge lábakon áll, gyakorlatilag nincs is. Itt a 90-es években kiváló mezőgazdasági ellátottság volt, ma már ez sincs. Devecser a rendszerváltás előtt két kiváló mezőgazdasági üzemmel is rendelkezett, ezek azóta teljesen szétestek.

MN: Tapolcáról ennél mégis optimistábban gondolkodik az em­ber. Közel a Balaton és a Káli-medence, van turizmus…

SB: Ennél meghatározóbbnak gondolom, hogy ez a három település, ahogy Tapolca is, a rendszerváltás vesztese. Rengeteg ember csalódott arrafelé. Tapolcán jelentős ipart adott a rendszerváltás előtt a bauxitbányászat, ám ez ma már a múlté, ahogy az ezzel összenőtt tapolcai szigetelőanyag-gyártás is. Ma már az ipar itt sem foglalkoztat jelentősebb tömegeket. Tapolca lecsúszott, ez megmutatkozik a sportban is. Anno másodosztályú focicsapata volt, ma már csak a megyében állnak helyt, leépült az atlétika, egykor kiváló tőrözői is eltűntek...
A turizmus nem tudja az ipar által hagyott űrt betölteni. Ezeken a településeken a baloldal is visszacsúszott, a szavazói elpártoltak, és sokan a Jobbiknál kötöttek ki.

MN: Ebben mekkora a baloldal felelőssége? Tehetnek-e önök arról, hogy a Jobbik a megye e ré­szein ennyire megerősödött?

SB: Ha objektív akarok lenni, akkor ezt nem tagadhatom le. Ehhez hozzájárultunk. De most, a választás előtt, úgy gondolom, nem ezzel kellene foglalkozni, hanem azzal, hogyan tudunk építkezni…

MN: Az önelemzést akkor sem lehet megúszni.

SB: Jó, most pont a legjobb dologra tapintott rá. Mi, ajkaiak nagyon elégedetlenek voltunk azzal, amit az MSZP vidéken csinált. Ahogy a megyei vezetéssel is. 2010 után változást szerettünk volna, meg is tettük az ezzel kapcsolatos javaslatainkat, ám elbuktunk.

MN: Milyen javaslataik voltak?

SB: Azt akartuk, hogy a szocialista párt modern párt legyen. El akartuk érni, hogy tagjaink használják minél szélesebb körben az internetet, a különböző közösségi oldalakat, beszéljenek idegen nyelveket. Emellett nem az előbbiek ellentétére, hanem azok kiegészítésére minél közelebb kerüljünk a választókhoz, szinte napi kapcsolatban ismerjük meg az ő gondolataikat és törekvéseiket. Minden lépcsőházban és minden utcában szerettük volna demonstrálni a jelenlétünket. Az előbbiek megvalósításához persze személyi változtatások is szükségesek lettek volna. Csakhogy a veszprémi, a füredi, a várpalotai és pápai szervezet gyakorlatilag leszavazta Ajkát.

MN: A választókon mit lát? Ha beszél egy olyan ismerősével, aki korábban balra szavazott, most viszont a Jobbikra, ő mit mond önnek?

SB: Nekem erről az egészről, már a baloldaliak Jobbik felé tolódásáról csak sejtéseim vannak, amiket a különböző beszélgeté­seimből szűrtem le. Azt láttam már tizenöt évvel ezelőtt is, hogy sokan csalódásként élték meg a rendszerváltást. Bennük Gyurcsány Ferenc képes volt reményt táplálni, ő megpróbálta az országot változásra késztetni. Gyurcsány, aki még tömegeket tudott országszerte megmozdítani, reményt adott nekik, ám ezekből a kezdeményezésekből aztán semmi nem lett. Ezek az emberek még egyszer csalódtak. Mégpedig nagyot. És nekik ezek után elegük lett, így is szavaztak, a Jobbik pedig ebből sokat profitált. Nézze, nagy baj, hogy a baloldalon ma még a csírája sem látszik olyan politikusnak, aki ezt valahogy vissza tudná hozni. Mi képtelenek vagyunk olyan új dolgokat megfogni, kitalálni, „eladni”, amivel ezeket a csalódott embereket meg tudnánk szólítani. És itt most egészen gyakorlatias kérdésekről van szó. Elnézést, hogy magunkat fényezem, de egy helyi példát hoznék. Ajkán nem egészen háromszázalékos a munkanélküliség. Ennek egyik oka, hogy pár éve kitaláltunk egy sajátos munkahely-teremtési rendszert, ami úgy nézett ki, hogy az önkormányzat a vállalkozásoknak adott 300 ezer forintot, ha eggyel növelték a munkahelyek számát. Ezt szerződésben kellett vállalni, akkor kapta meg a pénzt, a dolgot pedig keményen ellenőriztük. Ennek meg is lett az eredménye. Mondom, három százalék alatt vagyunk, a környék többi településén pedig az országos helyzet a jellemző. Sümegen és Devecserben kicsit rosszabb a helyzet, ott 10 százalék felett van, Tapolcán hét körül. Ajkának más a problémája. Jelenleg 10-12 szakmában hiány van.

MN: Miben például?

SB: Hegesztő vagy esztergályos, ezek hiányszakmák Ajkán. De nálunk nemcsak ez a probléma, hanem az, hogy 120 mérnökre lenne szükségünk. És nem akármilyenre: ennyi gépészmérnök kellene. Az autóipar nálunk úgy alakult át, hogy a beszállítással kapcsolatos szakmák, műhelyek maradtak meg vagy jöttek be. Továbbra is adjuk ezt a 300 ezer forintos támogatást, de már csak felsőfokú végzettségű munkavállalókra.

MN: Említette Devecsert, ami ugyan nem a tapolcai körzethez tartozik, és hiába van közel Ajkához, mégis jobbikos a polgármester. Ebben ön szerint volt szerepe a 2010-es vörösiszap-katasztró­fának?

SB: Tagadhatatlan, hogy ez a kormány sok mindent tett az ügy­ben, Orbán Viktor kétszer a helyszínen is járt a 2010 őszi katasztrófa után. Ezt nem vitatom el, miközben az ügyet megpróbálta a baloldal nyakába varrni. A Mal tulajdonosait minősítette – nem alaptalanul – a kormányfő baloldalinak, és ezt állította szembe a károsultakkal. Akkor úgy tűnt, hogy ebben a politikai megosztásban sikert ért el Orbán Viktor. És ez (a baloldallal szembeni ellenszenv – a szerk.) tart azóta is. Igaz, másfél-két éve van változás ebben, amihez nyilván az is hozzájárult, hogy azok az adományok, amelyeket a károsultaknak ajánlottak, nem értek teljesen célba. Most már nem annyira a baloldalt, inkább a kormányt szidják. Vagy a kettőt együtt. A Jobbik meg is nyerte a 2014-es polgármester-választást Devecserben.

MN: Az MSZP–DK Pad Ferenc ajkai önkormányzati képviselőt indítja az április 12-ei választáson. Az Együtt és a PM nincs a jelölő szervezetek közt, ők ugyanis közös, független jelöltet akartak volna. Kész Zoltán esetében működött ez a modell. Önök ezt miért nem akarták?

SB: Volt egy ilyen kezdeményezés is, azonban az az álláspont erősebbnek bizonyult, hogy most már nézzük meg, baloldali jelölttel mire vagyunk képesek…

MN: Ha veszítenek, önökre hull vissza a döntés, és az MSZP „önzésének” lesz betudva a kudarc.

SB: Ez valóban kockázatosabb ahhoz képest, amit Veszprémben kipróbáltunk. A tiszta baloldali jelöltet én amúgy jobb megoldásnak, többnek gondolom annál, mint hogy függetlent indítsunk. Az világos volt, hogy a jelöltnek ajkainak kell lennie. Itt 30 ezren élnek, míg Tapolcán úgy 15 ezren, Sümegen valamivel többen, mint 6 ezren. Ha már említette Kész Zoltánt: látnia kell, hogy Veszprémben jobban szétterülnek a baloldali pártpreferenciák, mint itt, Ajkán, ahol az MSZP még mindig a legerősebb párt.

MN: Lasztovicza Jenő tavaly simán nyerte ezt a körzetet, és a baloldal Ajkát leszámítva eléggé le van maradva a Jobbikhoz és a Fideszhez képest. Van stratégiájuk, hogy ezt a tendenciát megfordítsák?

SB: Ennek olyan nagy jelentőséget nem tulajdonítok most, mert Kész Zoltán még az utolsó héten is 5-7 százalékkal le volt maradva, és simán nyert. A felmérésekről azt gondolom, hogy a baloldaliak többet titkolóznak. Ez korábban is így volt, most is így van. A balosok közt inkább jellemző, hogy a politikai hovatartozás miatt nem akarnak konfliktusba kerülni se a szomszédjukkal, se senkivel, inkább a jobboldalra jellemző az erőszakosabb fellépés. Erősítenünk kell a reklámfelületek, a poszterek, a megjelenések és a fórumok tekintetében. Kampányolni Tapolcán és Sümegen biztos a munkahelyteremtéssel fogunk, már tesszük is. Azt is gondolom, hogy változnunk kell: jellemző, hogy bizonyos dolgokat mi nem akarunk bevállalni, mert tapintatosak vagyunk, korrektek szeretnénk lenni, és akkor ezt meg ezt inkább ne. Ezzel azonban nem lehet nyerni.

MN: Pontosan mire gondol?

SB: Például a negatív kampányra. Azt nem alkalmaztuk soha.

MN: Én viszont úgy emlékszem, épp azzal akartak nyerni tavaly. Nem is nagyon volt másuk – vesztettek is.

SB: Én ezt helyi szinteken értem. Nem akarjuk kiteregetni a szennyest: pedig sokkal keményebben szóvá kell tenni a negatív dolgokat, visszásságokat. És arra is fel kellene hívni erőteljesebben a figyelmet, amit a mostani kormány alkalmaz. Ellenem például 21 büntetőügy volt eddig. Ilyen ez a mai igazságügy: a Fideszben kitalálnak valamit, aztán az ember mehet is a bíróságra és a rendőrségre. Eddig egyet buktam el ezekből, rágalmazásért pénzbüntetésre ítéltek, befizettem. (Erről lásd keretes írásunkat.) Most is majd’ minden héten egy napot bíróságra járok. Folyton arról az ügyészségről kéne beszélnünk, amely ezt csinálja! Ezzel szemben mi egy finnyáskodó párt benyomását keltjük, és olyan elméleti összefüggéseket keresünk, amik nem érdeklik az embereket.

MN: Jól értem, hogy ön szerint kicsit tanulniuk kellene a Fidesztől?

SB: Vannak olyan módszereik, amelyeket érdemes alkalmazni. Persze nem a kézi vezérelt igazságügyre gondolok, hanem határozottabb fellépésre, bátrabb kiállásra lenne szükség, amivel porrá kellene zúzni ezt az egészet, ami mára kiépült. Vagy mondok mást: megáll az eszem, hogy nem vagyunk képesek egy rendes tüntetést összehozni. Egy szó, mint száz: keményebb fellépés kell, mert máshogy ez nem fog összejönni.

MN: A felmérések szerint szoros eredmény várható, győzzön végül bárki is. Ön szerint mi lehet a döntő?

SB: Csak Ajkán mi nem tudjuk megnyerni a választást, a többi területen is jól kell szerepelni. A vitákat pedig bátran vállalni kell, a Jobbikkal is. A szórólap-osztogatás ma már nem elég sehol, ahogy az se, hogy elmondjuk az országos helyzetet. Beszélni kell az embe­rekkel, és el kell nekik mondani, hogyan szeretnénk csinálni. A hogyanon van a hangsúly. Nekünk több tapasztalatunk és jobb példáink vannak, mint a jobbikos vagy fideszes jelöltnek. Pad Ferenc benne van a városműködtető csapatunkban, ő tudja, miről beszél. El kell mondani az embereknek, hogy mitől lesz jobb nekik. És nekik attól lesz jobb, ha a vállalkozásoknak jobb lesz. A jövedelemnövekedés csak akkor jön majd, ha a forrását szakszerűen teremtjük meg, magától nem nő semmi. Aki mást állít, nem mond igazat. Ugyanakkor a választóknak is változniuk kell kicsit: kérdezzenek vissza, kérjék számon a politikusokon, kérjék számon a Jobbikon, hogyan fogja megcsinálni a programját. Ha a választók aktívabbak, ellenállóbbak lennének, nem tudta volna a Fidesz se így felszántani az országot. De ne értsen félre, nem akarok én senki nyakába varrni semmit. Előre gondolkodok, és azt látom, hogy változtatni csak együtt tudunk.

Huszonegyből egy találat

Schwartz Béla 1974-ben szerzett közgazdasági diplomát a Pécsi Tudományegyetemen. Sokáig bankban dolgozott, 1998-ban Veszprémben lett önkormányzati képviselő, 2002-ben pedig megválasztották Ajka polgármesterének. Ezt a címet azóta háromszor nyerte el. 2006-ban megnyerte saját választókörzetét a parlamenti választáson, 2010-ig országgyűlési képviselő, akkor a Fidesz országos tarolása elérte Ajkát is.

A helyi jobboldal évek óta támadja Schwartzot Ajkán. Hűtlen kezelés, zsarolás és rágalmazás: ezek a leggyakoribb vádak, az ügyészség már letöltendő börtönbüntetést is kért ellene. Sikertelenül: legutoljára ja­nuárban mentette fel a bíróság Schwartzot, akinek egy vereséget a huszonegyből azért el kellett könyvelnie. Korábban ugyanis 120 ezer forintos pénzbírságra ítélték, amiért Ajkán lemangalicázta fideszes riválisát egy ünnepi felszólalásában. „Én azt a beszédet akkor is elmondtam volna, ha utána börtönbe visznek el – mondja a Narancsnak Schwartz, amikor az esetről faggatjuk. – Annyira ki kellett mondanom a dühömet. Az, hogy egy beszélgetést rögzítenek magnón, aztán azt egyből eljuttatják a Hír Tv-hez, akik pedig úgy tálalják, ahogy… Hát még most is felmegy bennem a pumpa, ha rágondolok. A büntetést kifizettem, nem bántam meg.” Jelenleg két ügye van folyamatban. „Az iskolai létszámcsökkentéskor azt mondtam, hogy a leggyengébbek távoztak. Neveket nem említettem, de bepereltek rágalmazásért. A másik folyó ügy szintén rágalmazás. Meg fogom nyerni őket.” Megkérdeztük azt is, hogy nem merült-e fel, hogy őt indítsák az időközi választáson. „Dehogynem, felmerült. Akkor viszont fel kellene adnom a polgármesterséget, ezt viszont én jobban szeretem. Jobban passzol hozzám, mint az országgyűlési munka, én ugyanis inkább gyakorlatias alkat vagyok.”