Képtelen szituációkhoz vezet az önkormányzatok és az egyházak közötti vita az ingatlanokért

Hódmezővásárhelyen rendőr nézte végig, hogy az ­önkormányzat egy lakatossal visszafoglal négy tan­termet az egyházi iskolától. Budapest II. kerületének kutyapárti képviselője Pannonhalmára utazott rábeszélni a bencéseket, ne vegyék már el az 1,6 milliárdos ingatlant. Abszurd helyzeteket szül az a törvénymódosítás, amely ingyen juttat ingatlanokat az egyházaknak.

Egy nappal a tanévnyitó előtt, augusztus 30-án az önkormányzat lecseréltette a zárakat Hódmezővásárhelyen a Petőfi út 6. alatti épület földszinti termein, hogy azokat ne használhassa a református iskola. Az igazgatónő a harmadik és a negyedik zár cseréje között ért oda. Amíg a lakatos dolgozott, az aljegyző elmagyarázta, mindez miért történik. Vita támadt, valaki rendőrt hívott. Az jegyzőkönyvezte, mi történt, de más módon nem avatkozott közbe. Az önkormányzat négyszáz gyerek iskolakezdését lehetetlenítette el – ez a történtek egyik olvasata a helyi sajtóban. A másik az, hogy az önkormányzat visszaszerezte, amit az iskola illegálisan vett birtokba.

A tanév első napján, szeptember 1-jén Márki-Zay Péter az épülettel szemben videót rögzített. Ezt meglátta Gilicze Judit igazgató. Odament, hosszan beszélgettek. Az igazgatónő cinizmust érzett a polgármester kérdéséből, hogy rendben elkezdődött-e a tanév. Azt mondja, a polgármester határozottan kommunikál, nehéz meggyőzni, viszont hol magázta, hol tegezte őt. Ő emlékeztette, hogy már összetegeződtek. A katolikus Márki-Zay házaspár három gyereke ugyanis ebbe az egyházi iskolába járt.

A Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola 1994-ben indult, egyetlen osztállyal. Most a harmincadik tanévéhez közeledik az intézmény, tizenkilenc osztállyal. Volt már húsz osztály is, és egy ideig a fenntartó szándéka szerint évente három első osztályt indítottak. Ez egy 43 ezer lakosú városban a mai Magyarországon nagy eredmény az igazgató szerint, azt jelzi, hogy a szülők bíznak az intézményben. A folyamatos növekedés azzal járt, hogy idővel szűk lett az épület. Az iskola fenntartója, az Ótemplomi Református Egyházközség 2017-ben próbált támogatást szerezni az iskola bővítésére, a pályázat azonban tartaléklistára került az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. 2018-ban a reformátusok segítséget kértek a városi önkormányzattól a helyszűke megoldására. Szó volt a galériaépületről, amely eredetileg református gimnáziumnak épült, de azt nem akarta több százmillióért megvenni a presbitérium.

A Petőfi úti épület ügyében akkor döntött a közgyűlés, amikor a városvezető az időközi polgármester-választáson győztes Márki-Zay Péter volt, de a képviselők zöme még a Fideszhez tartozott. A közgyűlés többsége – a polgármester és az alpolgármester ellenszavazata mellett – úgy határozott, hogy a Petőfi út 6. alatti épü­letet teljes egészében odaadja használatra a ­református iskolának. A határozatot a polgármester nem írta alá, ezért nem lépett hatályba. A soros önkormányzati választáson, 2019-ben ismét Márki-Zay győzött, és a közgyűlés összetétele is megváltozott. Újból napirendre tűzték ezt a témát, és úgy döntöttek, az épület emeleti helyiségeit kapja meg ingyen az iskola öt évre, a földszinti helyiségeket nem. Közben a reformátusok az államtól megvettek egy másik épületet, három teremmel. Aztán oda és a Petőfi úti ingatlanba is beköltözhettek.

Kulcsok nejlonszatyorban

„Megkaptuk az önkormányzattól – mondja Gilicze Judit – az épület összes kulcsát egy nejlonszatyorban. Aki a polgármesteri hivataltól odaadta, jó szándékú ember, segített kikeresni, melyik kulcs melyik ajtóba való. Nem tudtuk használni azonnal a megkapott helyiségeket tanításra, mert beszakadt mennyezetű termek is voltak.” Az iskola a 2021/2022-es tanévtől használta a Petőfi úti termeket, idővel tényleg a földszinti helyiségeket is – Gilicze Judit azt mondja, átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint. A földszinten oldották meg a csoportbontást. A hittant külön tanították a katolikus és az evangélikus diákoknak, és a tánctermet is ott alakították ki. Amikor tavaly megugrottak a rezsiszámlák, az önkormányzat azzal kereste meg az iskolát, hogy gondolják újra közösen a rezsiköltségek elosztását, tekintettel arra, hogy ténylegesen a földszinti termeket is használja az iskola. Idén februárban erről meg is állapodtak. Ekkor – hangsúlyozza Gilicze Judit – ismét kijelölték az iskola által használható területet, benne voltak a földszinti termek is.

Adódtak más, vitás ügyek. Az önkormányzat az épület egyik termében játszóházat alakíttatott ki. Az önkormányzat kérte az iskolát, kapcsolják ki a tűzjelzőt, nehogy az építkezés közben keletkező portól riasszon. Az írásbeli kérés az után érkezett, hogy a tűzoltók egyszer már kimentek téves jelzésre. Gilicze Judit feltételezi, ennek a költségét nekik kell majd kifizetniük. Azt sem érti, hogy az önkormányzat miért pont ott és olyan helyiségben csináltat játszóházat, ahol a tűzoltóság szakvéleménye szerint nagyon limitált létszámú foglalkozást lehet csak tartani. Valóban jól jött volna nekik egy helyiség tornateremnek, mert most a mezőgazdasági főiskola tornatermét bérlik.

A törvénymódosítás, amely alapján az egyházak ingyen tulajdonba kaphatják az iskolának használt önkormányzati épületeket, tavaly decemberben jelent meg. A Szőnyi Benjámin iskolát fenntartó vásárhelyi Ótemplomi Református Egyházközség lelkésze, Bán Csaba pedig bejelentette: igényt tartanak a Petőfi út 6. alatti épület tulajdonjogára.

A városi közgyűlés úgy döntött, az egyházak által kért épületek egyikét sem adja át. A reformátusok pert indítottak.

Bán Csaba lelkész a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem nyilatkozott a Magyar Narancsnak.

 

 

Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola
Fotó: Kuklis István

Gilicze Judit igazgató látja, hogy a polgármester a tulajdonjog ügyét és a bérleti viszonnyal kapcsolatos vitát nem választja külön. Ennek következménye most a zárcsere, és hogy nem akar tudni a földszinti helyiségek használatára szóló megállapodásról. Pedig az iskola mindennapjai szempontjából ez két történet. Abban a bejelentésben érzékel politikai szándékot, hogy az iskolai táncórák számára az önkormányzat felajánlotta a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ termét. Most jó idő van. A Petőfi út 6. alatti épület udvarán szól a népzene, ott tartják a táncórákat. A folyosó nyitva, de a termek ajtajai zárva vannak. Az új zárak sértetlenek.

„A decemberi törvénymódosításban az szerepel, hogy olyan ingatlanra tarthatnak igényt az egyházak, amelyet ténylegesen birtokolnak, tehát akár jogosulatlanul is. Rossz nyelvek szerint pont a miénkhez hasonló helyzetekre hozták ezt a törvényt” – mondja a Narancsnak Márki-Zay Péter polgármester. Az az álláspontja, hogy ragaszkodni kell a Petőfi úti épület esetében az eredeti szerződéshez. Lehet, hogy az iskola megkapta az összes kulcsot, de ő úgy tudja, a helyiségek nem is voltak bezárva. „Mutassanak olyan átadás-átvételi jegyzőkönyvet, amelyben benne van a földszinti használat is! Az, hogy a földszintet is használják, úgy derült ki, hogy ebédből jöttünk vissza a kollégákkal ­arrafelé, és gyerekzsivaj hallatszott ki a lenti ­termekből. Amikor emelkedett a rezsi, tényleg kértük, hogy ha már használják azokat a helyiségeket is, nem csak az emeletieket, kössünk a költségek elszámolásáról megállapodást. Erre mondják ők azt, hogy ez alapján jogosan használták a földszintet, de ez azon a helyzeten nem változtat, hogy nem legálisan foglalták el. És nincs is rá szükségük.” Márki-Zay emlékeztet, hogy az iskolának most három telephelyen 24 tanterme van, tízzel több, mint öt éve.

„A Petőfi úti épületet – emlékeztet Márki-Zay – még az elődeim idején újították fel, a Belügyminisztérium által kapott támogatás alapján közösségi célra. Néhány egyesület működött benne, de a nagyobbik része üresen állt, amikor polgármester lettem. Az önkormányzatot megkeresték civilek, hogy retró játékmúzeumot, pingpongklubot, játszóházat szeretnének oda. Ezt be is jelentettem. A református egyház ezek után kezdett hevesen érdeklődni az épület iránt, addig eszükbe nem jutott, hogy kérjék. Amíg Lázár János volt az úr a városházán is, senki sem mert olyasmit kérni, amit magától ne akart volna adni. A használatbavételi kérelmük jogalapja sem volt elég erős, hiszen a Szőnyi Benjámin iskola aktuális működési engedélye szerint el tudta látni a feladatát a meglévő épületében. Ettől függetlenül én szülőként tudtam, hogy tömegnyomor van az iskolában. Annak nyilván örül egy önkormányzat, ha bővül egy iskola létszáma. Sajnos, Hódmezővásárhelyen nincs több gyerek, ez a bővülés a többi iskola tanulói létszámának csökkenésével járt. Furcsa volt, hogy az eredetileg gimnáziumnak épült nagy házat, amely a református Bethlen gimnázium és az Ótemplom mellett áll a központban, és szintén fel van újítva – ez az Alföldi Galéria –, akadálymentesített, lift is működik benne, nem kérték a reformátusok, pedig arról tárgyaltunk volna. Azt kérték, amelyben közösségi házat terveztünk. Ahogy a Fidesz-frakció mögé állt, látszott az egész ügy politikai motivációja: megleckéztetni engem. Az önkormányzat olyan mértékben adhat ingyen oktatási célra saját ingatlant, amilyen mértékben indokolt. Én többek közt erre hivatkozva tagadtam meg az egész épület átadásáról szóló határozat ­aláírását. Az is akadály volt, hogy a Belügyminisztérium meghatározta, milyen célra lehet használni, és az nem az oktatás volt, ezt a helyzetet tisztázni kellett. A Fidesznek több ilyen dolga is volt akkor. Olyasmit kezdeményeztek, amit fél évvel azelőtt eszük ágában sem volt megcsinálni, hogy aztán mondhassák, ők dolgoznának, én meg akadályozom őket. Az önkormányzati választás után az új közgyűléssel úgy döntöttünk, a földszint legyen a civileké, és épüljön ott játszóház is, az emelet pedig az iskoláé. Kaptak hét termet tőlünk – az államtól pedig az a másik épület lett az övék, három teremmel, amelyik a Modern városok program szerint eredetileg az önkormányzathoz került volna.”

Márki-Zay reméli, a bíróság az ingatlanok átadásáról szóló törvényt betű szerint értelmezi. Mert az olyan helyzetre vonatkozik, amelyben valaha önkormányzati működtetésű intézményt vett át az egyház – ez az épület pedig üresen állt jó ideje. Nem arról van szó, hogy ott egy önkormányzati fenntartású iskolát vettek volna át a reformátusok. Ha a bíróság első fokon a reformátusoknak ad igazat, az önkormányzat a legvégső, európai jogi fórumig is elmegy az igazáért. A polgármester hozzáteszi, a törvény megjelenése előtt tárgyaltak az ótemplomi presbitériummal az épület megvételéről, de nem tudtak megállapodni. Van másik iskolaépület is, amelyet a reformátusok ingyen kérnek.

Ha mindkettőt oda kell adni, úgy hozzávetőleg 800 millió forinttal csökken a város vagyona.

„A mi önkormányzatunk csak az idén 600 millió forint rezsitámogatást nem kapott meg, a megyei jogú városok közül egyedüliként, hivatalos indok nélkül. Aztán Lázár elmondta, miért jártunk így” – mondja a polgármester. A Narancs kérdésére azt válaszolja, hogy Bán Csaba lelkésszel az utcán is találkoznak, beszélnek, és ahányszor hívta a lelkészt, ő mindig felvette a telefont neki vagy visszahívta. Ez az ügy is abban a meggyőződésében erősíti meg, amíg ez a kormány irányít és ez a törvény hatályos, nem támogatja, hogy az önkormányzat egyháznak adjon át intézményt, mert ez vagyonvesztéssel jár, és ő polgármesterként felel a város vagyonáért.

Hódmezővásárhelyen a reformátusok mellett a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Domonkos Nővérek is bejelentették igényüket az általuk fenntartott intézmények épületének tulajdonjogára. Az önkormányzat a vagyonkezelői jog átadását ajánlotta fel minden ilyen esetben. Ezt a reformátusok elutasították, arra hivatkozva, hogy öt év bérlet egészen más, mint a katolikus intézményeknél a sokkal hosszabb időszak – a másik két szervezet viszont elfogadta az ajánlatot tárgyalási alapnak. A Kiss-Rigó László püspök vezette egyházmegye nem válaszolt a Magyar Narancs kérdésére. Kakucs Petra OP általános főnöknő azt írta, a Domonkos Nővérek az általuk fenntartott óvoda és iskola épületéről tárgyalnak az önkormányzattal, még nem írták alá a megállapodást, de azt remélik, az idén rendeződik az ügy.

Kérdésekkel provokál

Épp a hódmezővásárhelyi zárcsere napján jelentette be Budapest II. kerületének polgármestere, Őrsi Gergely (MSZP–Párbeszéd–Momentum–DK–LMP) a Facebookon, hogy önkormányzati tulajdonban marad a kerületben működő Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola 1995-ben épült, 16 tantermes ingatlana, amely 1,6 milliárdot ér. Az épület tulajdonjogára a törvény alapján tavaly bejelentkezett az iskola fenntartója.

„Sikerült megállapodnom Hortobágyi Tamás Cirill főapáttal, így a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság visszavonta az iskolaingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló igénybejelentését” – írta Őrsi Gergely. A polgármester levélben kereste a főapátot egy olyan ajánlattal, amellyel nem sérül az önkormányzat érdeke, de a főapátságnak is elég jogosultságot ad az épület fölött, amelynek az önkormányzat nem szán más funkciót. Őrsi Gergely nem részletezi, hogy ez vagyonkezelői jog lenne-e – a Facebookon neki múlt csütörtökön elküldött kérdésünket látta, de nem reagált rá. Így azt sem sikerült tisztázni, kire gondolt, amikor ezt írta posztjában: „Úgy vélem utólag is, hogy nem szerencsés politikai ügyet kreálni ilyen esetekből, és kifejezetten káros, ha politikai haszonért bárki mérgezni próbálja egyház és önkormányzat viszonyát.”

„Nem hiszem, hogy nekem szólt a polgármester úr sejtető kijelentése, hiszen egy önkormányzati képviselőt politizálással vádolni az kb. olyan lenne, mint egy újságírót azért számon kérni, hogy kérdésekkel provokál” – tűnődött a Magyar Narancs kérdésére válaszolva Juhász Veronika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt II. kerületi önkormányzati képviselője.

Juhász Veronika augusztus 28-án a párt oldalán számolt be az iskola ügyében végzett munkájáról. Úgy érvel, az önkormányzatnak az is feladata, hogy a közvagyonról nyilvánosan, az általa képviselt közösséget bevonva döntsön. Amíg az önkormányzaté az ingatlan, ez a civil kontroll megvalósul, az egyház azonban ilyen elszámolással nem tartozik a közösségnek. Juhász a testületi ülésen azt mondta, egyszerűen nemet kell mondani, és egy kölcsönösen megfelelő vagyonhasznosítási megállapodást kell kötni. Hívta a főapáti titkárságot, de hiába, ezért elutazott Pannonhalmára. „2022. 12. 22-én hozták a törvényt, ami miatt augusztus 22-én a 22-es vagonban a 22. székbe ültem egy 2. osztályú vonaton Győr felé. A számmisztika eddig rendben volt” – írta a képviselő. Vitt magával kutyapártos matricákat és eldöntötte, ha sikertelen lesz az útja, összeragasztgatja a főapátságot. Bejutott. Közölte, addig nem megy haza, amíg nem fogadják. Egy irodába kísérték. „Amíg várakoztam, azon gondolkodtam, mit vigyek el magammal előzetes vagyoni kompenzációként, ha nem jól megy a tárgyalás. Végül arra jutottam, hogy kedvezőtlen kimenetel esetén az Énekelj az Úrnak! című könyvet fogom leemelni, és magammal viszem a széket, amin ülök. Ez kb. az 50 000 Ft-os szabálysértési határ alatti vagyoni érték lehet, saccoltam. Még mindig csak töredéke az ingatlanunk 1,6 milliárdjának.”

Győzd meg a főapátot!

Veronikát azonban kedvesen fogadta mindenki, beszélt Hardi Titusz főigazgatóval, majd Hortobágyi Tamás Cirill főapáttal is. Vitáztak, terítékre került, hogy az ingatlanátadás egy sor körülményét nem tisztázta a törvényalkotó.

Kiderült, az apátságnak eredetileg nem is volt szándéka átvenni az ingatlant, máshol be sem jelentkeztek tulajdonért.

A II. kerületben csak azért tették, mert erre kérte őket a szülői közösség, illetve az ő képviseletükben Csere István igazgató, aki a kerületben szintén képviselő, a Fidesz–KDNP-frakció tagja. Csere István igazgató a Magyar Narancs kérdésére azt írta, tényleg ő javasolta a főapátnak, hogy kérje tulajdonba az ingatlant, és ezt a javaslatát támogatta a szülői szervezet, az iskolaszék vezetője is. A főapát azonban Juhász Veronikának azt mondta, nyitottak olyan megoldásra, amelynek az alapja a már meglévő vagyonhasznosítási szerződés.

A kutyapártos képviselő a Narancsnak azt írta, a bencések nagyon korrektül álltak a tárgyaláshoz, látszott, hogy meghallják az ő érveit. Emlékeztet, az evangélikus egyház például nemcsak nem élt a törvény adta lehetőséggel, hanem nyilatkozatot tett közzé arról, nem járul hozzá „az önkormányzatok kifosztásához”, és erre kérte összes gyülekezetét. A református egyház viszont tudomása szerint a kezdeményezője volt a jogszabálynak. Ahogy utánajárt, a számtalan jogi aggály miatt az önkormányzatok is, az egyházak is felelőtlenek, ha ilyen körülmények között vagyont adnak, illetve vesznek át. Juhász Veronikát meglepi, hogy a polgármesterük nem részletezte, miről tárgyalt a főapáttal, és nem küldte el a képviselőknek sem a főapát levelét a tulajdonjogra vonatkozó lemondásról. Pedig fontos, hogy ilyen dolgokról tudjanak az emberek, hiszen hogyan támogassák, legitimálják az önkormányzatukat, ha nem látják, milyen érdekek feszülnek egymásnak.

A Csongrád-Csanád megyei Kübekháza iskoláját a leapadt gyereklétszám miatt 2008-ban be kellett zárni, nem tudta tovább működtetni az önkormányzat az akkori finanszírozás mellett. Molnár Róbert polgármester tárgyalt Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspökkel, és a katolikus egyház újranyitotta az intézményt, az épület modernizálásához is hozzájárult. Azon a helyen nemcsak az óvoda és az iskola működik együtt, hanem a közös konyha, a szolgáltatóközpont is odaépült. Amikor az egyházmegye bejelentette az igényét az óvoda és iskola épületére, nyilvánvaló volt, hogy az önkormányzati intézményeket valahogy le kell választani az iskoláról-óvodáról (lásd: Az úr szerény szolgái, Magyar Narancs, 2023. március 8.). Molnár Róbert a Facebookon közzétette a ­püspök levelét és a magánvéleményét is: nem haragszik a püspökre, inkább sajnálja, hogy Orbán Viktor „pásztorból vagyonkezelővé és végrehajtóvá” silányította. Még abban a hónapban értesítette a polgármestert a püspök arról, hogy visszavonják az igényt az épület ­tulajdonjogára.

„Azóta elkészült a bölcsődénk – számol be Molnár Róbert –, hozzáépítettük az óvodához, benne az óvoda által is használható öltözővel, ebédlővel. Emiatt az óvodában ki kellett cserélni a kazánt, amelynek 3 milliós költségét teljes egészében az önkormányzat fizette. Kerítést építettünk az iskolánál, az óvodába fejlesztő játékokat vettünk, kialakítottunk egy minifalut, játék házakkal. Ami rajtunk múlik, megtesszük, és partnerségre számítunk. A püspök úr egy levélben elmagyarázta, hogy nem is kérték volna mindenképp az épületet, inkább kíváncsiak voltak, mi az önkormányzat véleménye. Ezt mi máshogy értettük a levél szövege alapján. Az utolsó levelemben ennyit írtam: »Főtisztelendő Püspök Úr! Köszönöm!«. Dátum, aláírás.”