Viszik az egyházak az önkormányzati ingatlanokat

Az úr szerény szolgái

Belpol

Egy múlt év végi törvénymódosítás értelmében az egyházak megigényelhetik azon önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát, amelyeket fenntartóként működtetnek. A jogszabály nem hagy semmi lehetőséget a településeknek, amelyek így több százmilliós, esetenként milliárdos vagyonvesztéssel számolhatnak.

„Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – a békésszentandrási polgármester Facebook-bejegyzése a hét végén végigfutott az interneten. Sinka Imre azután posztolt, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét, amelyben a katolikus egyház bejelenti, hogy átvenné a település iskoláját és óvodáját, azok minden felszerelésével. Tavaly decemberben az Országgyűlés fideszes kétharmada és a Jobbik olyan jogszabály-módosítást fogadott el Semjén Zsolt kezdeményezésére, amelynek értelmében az egyházak 2023. február 28-ig olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelenthetik az igényüket, amelyek soha nem voltak egyházi birtokban. Az egyetlen feltétel, hogy a kiszemelt ingatlanban a kérelmező egyház – vagy ahhoz kapcsolódó úgynevezett belső jogi személy, mondjuk egy szerzetesrend – hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot lásson el. A törvénymódosítás így nemcsak a kilencvenes évek egyházi kárpótlását emeli újabb szintre, de mintegy lezárja azt a folyamatot is, amelyet 2010 után erőszakoltak ki az Orbán-kormányok a világi közoktatás és az önkormányzatiság folyamatos leépítésével. A finanszírozás visszavágásával számos település arra kényszerült ugyanis, hogy – az ingatlanok tulajdonjogának megtartása mellett – iskolái vagy óvodái fenntartójának valamelyik egyházat kérje föl. Az egyházi fenntartású és irányítású oktatást ugyanis az Orbán-kormányok kiemelten támogatják mindmáig. Sinka Imre bejegyzése egyébként ezt az epizódot is fölidézi: „Az egészből hosszas gondolkodás után sajnos azt a következtetést kellett levonnom, hogy 11 évvel ezelőtt én és az akkori testületem komoly hibát követtünk el, amikor átadtuk az iskolát, meggyőzve a települést, hogy ez jó lesz mindannyiunknak. Ezért vállalom a felelősséget.”

Vác önkormányzata is közleményben jelezte, hogy súlyos vagyonvesztés elé néz, miután az Északpesti Református Egyházmegye levélben értesítette őket, hogy igényt tart a város tulajdonában lévő, de az egyházmegye fenntartásában működő szakközépiskolára. Nem sokkal később a katolikus Váci Egyházmegye is bejelentette, hogy egy óvoda tulajdonjogát kéri térítésmentesen a várostól. A szakközépiskolát az önkormányzatnak építette az állam a rendszerváltás után, ám most az önkormányzatnak még csak mérlegelési lehetősége sincs.

Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter polgármester február 19-i, vasárnap esti videójában arról számolt be a Délmagyar tudósítása szerint, hogy két szervezet, a Domonkos Nővérek, valamint a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség pályázatot nyújtott be ingatlanok átvételére. Márki-Zay tárgyalásokat kezdeményezett, hogy ne ingyen vegyék tulajdonba az épületeket, továbbá kijelentette, kárpótlás nélkül elvenni az önkormányzat vagyonát ellentmond a jogállami elveknek, Hódmezővásárhely százmillióktól esne el. Találtunk két képviselő-testületi dokumentumot is, amely arra utal, hogy az egyházi ingatlanlenyúlási szándék máshol is megjelent: Felsőzsolca képviselői arról szavaztak február 24-én, hogy az Egri Főegyházmegye vizsgálja felül egy általános iskola, egy tornaterem és a hozzá tartozó udvar tulajdonba vételére vonatkozó igényét. Továbbá felhatalmazták Szarka Tamás polgármestert, hogy tárgyaljon a fenntartó egyházzal, hogy utóbbi vonja vissza az igényét. A kormánypárti vezetésű Berettyóújfalu az ellenkező utat járja: a február 16-án jegyzett határozati javaslat szerint a Tiszántúli Református Egyházkerülethez kerül egy két tanítási nyelvű általános és alapfokú művészeti iskola, Muraközi István polgármestert pedig felhatalmazza a képviselő-testület az ingyenes tulajdonátruházási szerződés megkötésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”