Viszik az egyházak az önkormányzati ingatlanokat

Az úr szerény szolgái

Belpol

Egy múlt év végi törvénymódosítás értelmében az egyházak megigényelhetik azon önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát, amelyeket fenntartóként működtetnek. A jogszabály nem hagy semmi lehetőséget a településeknek, amelyek így több százmilliós, esetenként milliárdos vagyonvesztéssel számolhatnak.

„Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – a békésszentandrási polgármester Facebook-bejegyzése a hét végén végigfutott az interneten. Sinka Imre azután posztolt, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét, amelyben a katolikus egyház bejelenti, hogy átvenné a település iskoláját és óvodáját, azok minden felszerelésével. Tavaly decemberben az Országgyűlés fideszes kétharmada és a Jobbik olyan jogszabály-módosítást fogadott el Semjén Zsolt kezdeményezésére, amelynek értelmében az egyházak 2023. február 28-ig olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelenthetik az igényüket, amelyek soha nem voltak egyházi birtokban. Az egyetlen feltétel, hogy a kiszemelt ingatlanban a kérelmező egyház – vagy ahhoz kapcsolódó úgynevezett belső jogi személy, mondjuk egy szerzetesrend – hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot lásson el. A törvénymódosítás így nemcsak a kilencvenes évek egyházi kárpótlását emeli újabb szintre, de mintegy lezárja azt a folyamatot is, amelyet 2010 után erőszakoltak ki az Orbán-kormányok a világi közoktatás és az önkormányzatiság folyamatos leépítésével. A finanszírozás visszavágásával számos település arra kényszerült ugyanis, hogy – az ingatlanok tulajdonjogának megtartása mellett – iskolái vagy óvodái fenntartójának valamelyik egyházat kérje föl. Az egyházi fenntartású és irányítású oktatást ugyanis az Orbán-kormányok kiemelten támogatják mindmáig. Sinka Imre bejegyzése egyébként ezt az epizódot is fölidézi: „Az egészből hosszas gondolkodás után sajnos azt a következtetést kellett levonnom, hogy 11 évvel ezelőtt én és az akkori testületem komoly hibát követtünk el, amikor átadtuk az iskolát, meggyőzve a települést, hogy ez jó lesz mindannyiunknak. Ezért vállalom a felelősséget.”

Vác önkormányzata is közleményben jelezte, hogy súlyos vagyonvesztés elé néz, miután az Északpesti Református Egyházmegye levélben értesítette őket, hogy igényt tart a város tulajdonában lévő, de az egyházmegye fenntartásában működő szakközépiskolára. Nem sokkal később a katolikus Váci Egyházmegye is bejelentette, hogy egy óvoda tulajdonjogát kéri térítésmentesen a várostól. A szakközépiskolát az önkormányzatnak építette az állam a rendszerváltás után, ám most az önkormányzatnak még csak mérlegelési lehetősége sincs.

Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter polgármester február 19-i, vasárnap esti videójában arról számolt be a Délmagyar tudósítása szerint, hogy két szervezet, a Domonkos Nővérek, valamint a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség pályázatot nyújtott be ingatlanok átvételére. Márki-Zay tárgyalásokat kezdeményezett, hogy ne ingyen vegyék tulajdonba az épületeket, továbbá kijelentette, kárpótlás nélkül elvenni az önkormányzat vagyonát ellentmond a jogállami elveknek, Hódmezővásárhely százmillióktól esne el. Találtunk két képviselő-testületi dokumentumot is, amely arra utal, hogy az egyházi ingatlanlenyúlási szándék máshol is megjelent: Felsőzsolca képviselői arról szavaztak február 24-én, hogy az Egri Főegyházmegye vizsgálja felül egy általános iskola, egy tornaterem és a hozzá tartozó udvar tulajdonba vételére vonatkozó igényét. Továbbá felhatalmazták Szarka Tamás polgármestert, hogy tárgyaljon a fenntartó egyházzal, hogy utóbbi vonja vissza az igényét. A kormánypárti vezetésű Berettyóújfalu az ellenkező utat járja: a február 16-án jegyzett határozati javaslat szerint a Tiszántúli Református Egyházkerülethez kerül egy két tanítási nyelvű általános és alapfokú művészeti iskola, Muraközi István polgármestert pedig felhatalmazza a képviselő-testület az ingyenes tulajdonátruházási szerződés megkötésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.