Képviselőjelölt-állítás: Indul a dili

szerző
Mucsányi Marianna
publikálva
1997/48. (11. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Végleg lekerült a napirendről a parlament létszámának csökkentése. Sőt ha sikerül a lapzártánkkor kezdődő hatpárti egyeztetésen kompromisszumot kötni, az is előfordulhat, hogy 1998-tól tizenhárom nemzetiségi képviselővel nő az Országgyűlésben ülők száma. Közben végéhez közeledik a pszichológiai és személyiségteszteken átesett egyéni képviselőjelöltek kiválasztása. Az országos lista biztos befutónak számító helyezéseit a pártok ismert politikusaiknak tartják fenn.

Végleg lekerült a napirendről a parlament létszámának csökkentése. Sőt ha sikerül a lapzártánkkor kezdődő hatpárti egyeztetésen kompromisszumot kötni, az is előfordulhat, hogy 1998-tól tizenhárom nemzetiségi képviselővel nő az Országgyűlésben ülők száma. Közben végéhez közeledik a pszichológiai és személyiségteszteken átesett egyéni képviselőjelöltek kiválasztása. Az országos lista biztos befutónak számító helyezéseit a pártok ismert politikusaiknak tartják fenn.

A pártok országos listái csak néhány héttel a választások előtt állnak össze. Addig a listavezetők - legtöbb esetben a pártelnökök - posztján és Pető Ivánnak az SZDSZ-ben elfoglalt második helyén kívül minden kiadó. Abban a pártban, ahol nincs rendje - vagy az elmúlt két választáson betanult gyakorlata - a lista összeállításának, rettentő lobbizás indult. A vezetői szubjektivitás leginkább az MDF-ben üli torát: a Fórum országos listáját, a választmány vétójogának fenntartása mellett, Lezsák Sándor elnök állítja össze. Minden más pártban testületek döntenek.

A legegyértelműbb a helyzet az SZDSZ-ben: Kuncze Gábor országos és Demszky Gábor fővárosi listavezető, illetve Pető Iván mögött az ügyvivők, a frakcióvezetés, az országos tanács elnöksége, a kormánytagok és a közjogi méltóságok kapnak majd sorszámot. Így több mint kéttucatnyi (meg amennyire a választási eredményükből futja) szabad demokrata helye biztos az 1998-ban összeülő parlamentben. Valamennyien indulnak egyéni jelöltként is: Kuncze Gábor régi sikerei színhelyén, Szigetszentmiklóson, Magyar Bálint és Pető Iván Zuglóban. Utóbbinak most nem Pécsi Ildikóval, hanem Csiha Judittal kell megküzdenie. Többen úgy vélik, a privatizációs miniszter mint ellenfél ajándék Petőnek az MSZP-től.

Előjelöltek

A már ma is politizálóknál szigorúbban bánnak a pártok az egyéni körzetekben indulókkal. Nemcsak többfordulós "felvételin" kell átesniük, pszichológiai és személyiségteszteket kitölteniük, helyzet- és felemáskorlát-gyakorlatokat végezniük, hanem anyagilag is hozzá kell járulniuk kampányuk költségeihez. Az FKgP olyan szerződést köt az előjelöltekkel (képviselőjelöltté csak a 750 darab kopogtatócédula összegyűjtése után válnak a politikai karrierre vágyók), melyben rögzítik: az egyéni körzetben induló legalább 200 ezer forintot áldoz a választási hadjáratra. (Ha megválasztása után nem tud azonosulni a kisgazda politikával, és kilép a frakcióból, 10 millió forintot köteles fizetni az FKgP-nek.)

Az MSZP sem bíz semmit a véletlenre. A megállapodásokban a leendő politikusoknak vállalniuk kell, hogy képviselőként szerzett honoráriumuk 5 százalékát négy éven át a pártkasszába utalják. A szocialisták felmentést adtak Horn Gyula pártelnöknek, Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének és Kovács László külügyminiszternek: mindhárman mentesülnek az egyéni megméretés alól. (Plusz Nemcsók János kormánybiztos.) Nem így Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke, aki hosszas vívódás után mégis indul egyéni képviselőjelöltként (Budapest 11-es választókörzet). Az MSZP vezetőinek többsége visszatér az 1994-es tett színhelyére: Baja Ferenc Nyíregyházán, Keleti György Kisbéren, Lendvai Ildikó Budapest XXII. kerületében, Csintalan Sándor a főváros 13. választókörzetében, Toller László Pécsett, Szekeres Imre Jász-Nagykun-Szolnok megye 1. választókerületében, Kiss Péter Budapest XV. kerületében, Kökény Mihály a Ferencvárosban, Nagy Sándor Debrecenben, Nikolits István Pest megye 10-es körzetében, Burány Sándor a budapesti XIX. kerületben, Katona Béla a fővárosi 26-os választókerületben, Jánosi György Szekszárdon, Vastagh Pál Orosházán és Szöllősi Istvánné Szarvason indul újra.

Ellenzéki megállapodás

Késik a Fidesz és az MDF megállapodásának véglegesítése a jelöltállításról. A szerződés -amely 60 közös képviselőről beszél (40 Fidesz-jelölt MDF-támogatással és 20 MDF-jelölt Fidesz-támogatással) - legérzékenyebb pontja Budapest. Ahogy Kövér László alelnök fogalmazott a Narancsnak, ha sikerül a fővárosi jelöltekről megállapodni, lényegében aláírható a dokumentum. Sepsey Tamás, az MDF országos választmányának hétvégén kinevezett elnöke szerint a héten egyezség várható, így a Fórum várhatóan december elején jóváhagyja a szerződést. (Információink szerint hétfőn Lezsák és Orbán a még vitás kérdésekben megegyeztek - részleteket egyelőre nem közöltek -, ezt azonban még a két párt vezető testületeinek is jóvá kell hagyniuk.)

Az ellenzéki zöldkerületekben egyelőre egymást gyengíti az öt jobboldali párt. (Nem véletlen, hogy a Fidesz nemcsak az MDF-fel, de az MDNP-vel is szorgalmazza a szövetségkötést. Egyelőre kérdéses, milyen eredménnyel. Az MDNP ugyanis nem hajlandó elfogadni azt a feltételt, hogy néhány jelöltjének "biztos" parlamentbe juttatásáért lemond a pártlistaállításról.) A XI. kerületet nagy valószínűséggel Csapody Miklós (MDF) nyeri - mármint a jelölt-állítási küzdelemben -, az I. kerületben Csóti György (MDF), a másodikban pedig Balsai István (MDF) mellett nem indul majd fideszes politikus. Nem tartóztatja meg magát viszont az MDNP, amely Csóti ellen Katona Tamást, Balsai ellen pedig Zsigmond Attilát indítja. A XII. kerületben Pokorni Zoltán (Fidesz) mellett felmerült Sepsey Tamás (MDF), Barsiné Pataki Etelka (MDNP), Horváth Béla (FKgP) és Fekete György (ex-MDF) neve is. Ha a Fidesz és az MDF meg is egyezik a jelöltállításról, még mindig marad közösen patronáltjuknak legalább három ellenzéki ellenfele.

Mucsányi Marianna

Kisebbségi képviselet

Annak ellenére, hogy az MSZP és az SZDSZ szakértői is megegyeztek a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvényjavaslatról -nem beszélve Kuncze Gábor és Horn Gyula ez irányú egyetértéséről -, a kormány november 13-án úgy döntött, az őszi ülésszakon már nem javasolja a parlamentnek a jogszabály elfogadását. Lapzártánkkor mégis hatpárti tanácskozás kezdődik a kérdésről. A megbeszélés kimenetele Wekler Ferenc (SZDSZ) szerint nem kétséges: nem látszik a kérdést megoldani igyekvő politikai akarat. Ha nincs hatpárti konszenzus, akkor nincs házszabálytól való eltérés és sürgős tárgyalás sem, amely ahhoz kellene, hogy a képviselők még a decemberi téli szünet előtt szavazzanak a törvényről. Több, a törvény kidolgozásában részt vevő politikus szerint elképzelhető, hogy a kormányzat inkább vállalja az EU és a környező országok kellemetlen megjegyzéseit, mint hogy tizenhárom el nem kötelezett képviselőt engedjen a parlamentbe. Ha valamely párt 1998-tól egyedül akar ugyanis kormányozni, a parlamenti szavazásokat bizonytalanná tehetik a nemzetiségi honatyák.

szerző
Mucsányi Marianna
publikálva
1997/48. (11. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Akadozik a szemétszállítás
Káosz és kosz
Radnóti András írása
Ukrajna és a magyar külpolitika
Interjúk
Gőz László, Simon Márton, Zurbó Dorottya
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Kis-Magyarország

Kultúra