Kérdőjelek az érettségi körül: "Mennyire kell köhögnie egy gyereknek, hogy hazaküldhessem?"

Belpol

A pedagógusok aggódnak, és nem értik a kormány döntését.

Május 4-én indulnak az írásbeli érettségik – jelentette be múlt csütörtökön Gulyás Gergely. Három nappal később kiderült: a miniszterelnök május 3-ra várja a járvány magyarországi tetőzését. A Magyar Narancs nyomtatott lapszámában annak jártunk utána, hogy értékelik a helyzetet a pedagógusok és a diákok. Néhány részlet a cikkből:

A vizsgáztatástól eleve sok pedagógus és szülő ódzkodott, hiszen a kijárási korlátozás továbbra is határozatlan ideig van érvényben, Müller Cecília országos tiszti főorvos pedig hetek óta hangoztatja, hogy a csoportos megbetegedések szakaszából bármikor átléphetünk a járvány tömeges terjedésének periódusába. Orbán kijelentése a korábbiaknál is nyomósabb érvet adott azok kezébe, akik megkérdőjelezik az érettségi biztonságosságát. „Bízom benne, hogy járványügyi döntés eredménye a május 4-i kezdődátum, így viszont nehéz értelmezni a 3-i csúcsra vonatkozó előrejelzést” – mondja Árendás Péter, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatója. „Csak azért vágtunk bele a vizsgák előkészületeibe, mert felelősek vagyunk a diákjaink továbbtanulásáért; ezzel együtt nagyon erős a tiltakozás a tantestületben” – osztja meg tapasztalatait Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) pedagógiai vezetője. (...)

false

 

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Maruzsa Zoltán bejelentéseiből azonban úgy tűnik, a kormány legfeljebb az időpont eltolását hajlandó megfontolni, a tömeges írásbeli érettségiztetéstől nem áll el. A vizsgáztatás számos gyakorlati kérdést felvet, úgy tűnik, sok mindent a helyi szintre hagyott a kormány, az iskolák viszont egyelőre nem látnak mindebben világos irányelveket. Maszk az ígéretek szerint minden diáknak jut majd, viszont nem lesz kötelező hordani. Horn György azt mondja, az AKG-ben ezt úgy oldják meg, hogy kijelölnek egy külön termet a maszkot nem viselő diákoknak, ha lesznek egyáltalán ilyenek. „Nem tudjuk, hogy szervezzük meg a beengedést, a WC-használatot, hogyan kommunikáljunk az emelt szintre érkező idegen diákokkal. Mennyire kell köhögnie egy gyereknek, hogy hazaküldhessem? Mi lesz a közösen használt segédeszközökkel, mondjuk a helyesírási szótárakkal? Hogyan zajlanak a május 28–29-re előírt, személyes jelenlétet igénylő betekintések?” – sorolja kérdéseit egy másik pedagógus forrásunk.

A Magyar Narancs április 23-i lapszámában olvasható teljes cikkből kiderül, pontosan milyen óvintézkedésekre készülnek az iskolák, és hogy a személyes vizsgáztatás mellett milyen alternatív lehetőségek lennének a diákok értékelésére.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is megvásárolható a nagyobb élelmiszerboltokban, benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.