Kérdőjelek az érettségi körül: "Mennyire kell köhögnie egy gyereknek, hogy hazaküldhessem?"

Belpol

A pedagógusok aggódnak, és nem értik a kormány döntését.

Május 4-én indulnak az írásbeli érettségik – jelentette be múlt csütörtökön Gulyás Gergely. Három nappal később kiderült: a miniszterelnök május 3-ra várja a járvány magyarországi tetőzését. A Magyar Narancs nyomtatott lapszámában annak jártunk utána, hogy értékelik a helyzetet a pedagógusok és a diákok. Néhány részlet a cikkből:

A vizsgáztatástól eleve sok pedagógus és szülő ódzkodott, hiszen a kijárási korlátozás továbbra is határozatlan ideig van érvényben, Müller Cecília országos tiszti főorvos pedig hetek óta hangoztatja, hogy a csoportos megbetegedések szakaszából bármikor átléphetünk a járvány tömeges terjedésének periódusába. Orbán kijelentése a korábbiaknál is nyomósabb érvet adott azok kezébe, akik megkérdőjelezik az érettségi biztonságosságát. „Bízom benne, hogy járványügyi döntés eredménye a május 4-i kezdődátum, így viszont nehéz értelmezni a 3-i csúcsra vonatkozó előrejelzést” – mondja Árendás Péter, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatója. „Csak azért vágtunk bele a vizsgák előkészületeibe, mert felelősek vagyunk a diákjaink továbbtanulásáért; ezzel együtt nagyon erős a tiltakozás a tantestületben” – osztja meg tapasztalatait Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) pedagógiai vezetője. (...)

false

 

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Maruzsa Zoltán bejelentéseiből azonban úgy tűnik, a kormány legfeljebb az időpont eltolását hajlandó megfontolni, a tömeges írásbeli érettségiztetéstől nem áll el. A vizsgáztatás számos gyakorlati kérdést felvet, úgy tűnik, sok mindent a helyi szintre hagyott a kormány, az iskolák viszont egyelőre nem látnak mindebben világos irányelveket. Maszk az ígéretek szerint minden diáknak jut majd, viszont nem lesz kötelező hordani. Horn György azt mondja, az AKG-ben ezt úgy oldják meg, hogy kijelölnek egy külön termet a maszkot nem viselő diákoknak, ha lesznek egyáltalán ilyenek. „Nem tudjuk, hogy szervezzük meg a beengedést, a WC-használatot, hogyan kommunikáljunk az emelt szintre érkező idegen diákokkal. Mennyire kell köhögnie egy gyereknek, hogy hazaküldhessem? Mi lesz a közösen használt segédeszközökkel, mondjuk a helyesírási szótárakkal? Hogyan zajlanak a május 28–29-re előírt, személyes jelenlétet igénylő betekintések?” – sorolja kérdéseit egy másik pedagógus forrásunk.

A Magyar Narancs április 23-i lapszámában olvasható teljes cikkből kiderül, pontosan milyen óvintézkedésekre készülnek az iskolák, és hogy a személyes vizsgáztatás mellett milyen alternatív lehetőségek lennének a diákok értékelésére.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is megvásárolható a nagyobb élelmiszerboltokban, benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.