Kérdőjelek az érettségi körül: "Mennyire kell köhögnie egy gyereknek, hogy hazaküldhessem?"

Belpol

A pedagógusok aggódnak, és nem értik a kormány döntését.

Május 4-én indulnak az írásbeli érettségik – jelentette be múlt csütörtökön Gulyás Gergely. Három nappal később kiderült: a miniszterelnök május 3-ra várja a járvány magyarországi tetőzését. A Magyar Narancs nyomtatott lapszámában annak jártunk utána, hogy értékelik a helyzetet a pedagógusok és a diákok. Néhány részlet a cikkből:

A vizsgáztatástól eleve sok pedagógus és szülő ódzkodott, hiszen a kijárási korlátozás továbbra is határozatlan ideig van érvényben, Müller Cecília országos tiszti főorvos pedig hetek óta hangoztatja, hogy a csoportos megbetegedések szakaszából bármikor átléphetünk a járvány tömeges terjedésének periódusába. Orbán kijelentése a korábbiaknál is nyomósabb érvet adott azok kezébe, akik megkérdőjelezik az érettségi biztonságosságát. „Bízom benne, hogy járványügyi döntés eredménye a május 4-i kezdődátum, így viszont nehéz értelmezni a 3-i csúcsra vonatkozó előrejelzést” – mondja Árendás Péter, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatója. „Csak azért vágtunk bele a vizsgák előkészületeibe, mert felelősek vagyunk a diákjaink továbbtanulásáért; ezzel együtt nagyon erős a tiltakozás a tantestületben” – osztja meg tapasztalatait Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) pedagógiai vezetője. (...)

false

 

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Maruzsa Zoltán bejelentéseiből azonban úgy tűnik, a kormány legfeljebb az időpont eltolását hajlandó megfontolni, a tömeges írásbeli érettségiztetéstől nem áll el. A vizsgáztatás számos gyakorlati kérdést felvet, úgy tűnik, sok mindent a helyi szintre hagyott a kormány, az iskolák viszont egyelőre nem látnak mindebben világos irányelveket. Maszk az ígéretek szerint minden diáknak jut majd, viszont nem lesz kötelező hordani. Horn György azt mondja, az AKG-ben ezt úgy oldják meg, hogy kijelölnek egy külön termet a maszkot nem viselő diákoknak, ha lesznek egyáltalán ilyenek. „Nem tudjuk, hogy szervezzük meg a beengedést, a WC-használatot, hogyan kommunikáljunk az emelt szintre érkező idegen diákokkal. Mennyire kell köhögnie egy gyereknek, hogy hazaküldhessem? Mi lesz a közösen használt segédeszközökkel, mondjuk a helyesírási szótárakkal? Hogyan zajlanak a május 28–29-re előírt, személyes jelenlétet igénylő betekintések?” – sorolja kérdéseit egy másik pedagógus forrásunk.

A Magyar Narancs április 23-i lapszámában olvasható teljes cikkből kiderül, pontosan milyen óvintézkedésekre készülnek az iskolák, és hogy a személyes vizsgáztatás mellett milyen alternatív lehetőségek lennének a diákok értékelésére.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is megvásárolható a nagyobb élelmiszerboltokban, benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.