Kereskedelmi tévék és rádiók koncessziós díjai - Segíteni jó

  • Bogár Zsolt
  • 2009. május 14.

Belpol

Összesen ötmilliárd forint körüli összeget hagyna 2011-ig a TV2 és az RTL Klub zsebében az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), ha érvényesül a szabad demokrata és a szocialista delegáltak között körvonalazódó konszenzus a koncessziós díjak csökkentéséről. A döntéshozók elé két elképzelés került: mindkettő meglehetősen aggályos.
Összesen ötmilliárd forint körüli összeget hagyna 2011-ig a TV2 és az RTL Klub zsebében az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), ha érvényesül a szabad demokrata és a szocialista delegáltak között körvonalazódó konszenzus a koncessziós díjak csökkentéséről. A döntéshozók elé két elképzelés került: mindkettő meglehetősen aggályos.

Az RTL Klub és a TV2 először tavaly októberben fordult az ORTT-hez a műsor-szolgáltatási díj felezését kérve. Mivel a digitális átállásról szóló törvény 2008. december 31-ig új szerződések megkötését és a meglévők módosítását is tiltotta, a médiahatóság erről nem dönthetett. A két csatorna a kérelmet a gazdasági világválsággal indokolta, ám panaszaikat adatokkal nem támasztották alá: egyetlen szám sem volt a mindössze másfél oldalas beadványban. A kéréshez azóta csatoltak szakértői véleményt (mindkét televízió ugyanazon tanácsadóét), és az ügy már háromszor megjárta a döntéshozókat. A március 18-i ülésen az MSZP-s delegált Ladvánszky Györgynek csak formai okokból nem sikerült a "felezést" napirendre vetetnie. (A dokumentum beérkeztétől a szavazásig nem volt meg az előírt 24 óra.) A sietséggel összefügghetett, hogy a parlamenti frakció feloszlása miatt az előterjesztést támogató Wéber János MDF-delegáltnak ez volt az utolsó ülése. Ezt követően április 29-én Tímár János szabad demokrata küldött állt elő a koncessziós díjszámítást gyökeresen átalakító elképzeléssel, melyre aztán a szocialista delegáltak is vevőnek tűntek.

Kevesebb is elég

A javaslat értelmében az ORTT jobban figyelembe venné a szolgáltatók gazdasági eredményességét, és a díj mértékét a nettó árbevételtől tenné függővé. A nagy kereskedelmi tévéknek például a nettó forgalmuk 3,5 százalékát kellene befizetniük műsor-szolgáltatási díjként, de külön cenzust javasolt az alapvetően zenei tematikát kínáló országos rádióknak (10 százalék), a körzeti és helyi rádióknak (7), a "speciális karakterisztikával", például ötven százaléknál nagyobb szövegaránnyal dolgozó rádióknak (3,5 százalék), valamint a jogszabályok alapján értelmezhetetlen "kistelevíziók"-nak, "kisrádiók"-nak. (Utóbbiak 50 ezer forint egységes adminisztrációs díjat fizetnének.) A sürgősséggel beterjesztett javaslat először ugyanazzal a formai indokkal bukott el, mint Ladvánszkyé; a múlt heti ülésen pedig Majtényi László ORTT-elnök akadályozta meg, hogy az előterjesztés átmenjen, miután nem tette fel szavazásra a kérdést, csak hogy "több időt hagyjon a tagoknak a kérdés megfontolására". A napirenddel kapcsolatos (amúgy jogszerű) obstrukciót azonban nem lehet a végtelenségig húzni: ha az akarat megvan, akár már a hétfői lapzártánkat követő ülésen is döntés születhet a díjcsökkentésről.

Ha csak a két kereskedelmi adóra vetített számokat nézzük, nincs nagy különbség a Ladvánszky- és a Tímár-féle javaslat hatása között, így az utóbbit akár az előbbi szofisztikáltabb, rendszerszintűbb változatának is nézhetnénk. Az érvényben lévő szerződés szerint a TV2 (a valamivel nagyobb földfelszíni lefedettség miatt) 1,963 milliárdot, az RTL Klub pedig 1,784 milliárdot fizet műsor-szolgáltatási díjként. Számításaink szerint a felezés nem egészen 1,9 milliárddal, az árbevétel-arányos csökkentés pedig (a tavalyi számokból kiindulva) majdnem 1,6 milliárddal csökkentené az ORTT költségvetését. Az utóbbi ugyan 300 millióval nagyobb állami bevételt engedne, de ha ez a díjszámítás - tehát a nettó árbevételre érzékeny - kerekedne felül, a cégek bizonyára nem félnének optimalizálni a mutatót, és a különbség akár meg is fordulhatna. Többek között ez a Tímár-javaslat egyik gyakorlati problémája: nem elég, hogy minden szereplőre az eddigiektől eltérő díjfizetési tétel vonatkozna, de nehezen kalkulálhatóvá válna az ORTT költségvetése is.

Noha a nagy kereskedelmi tévék az első negyedév alapján a reklámbevételük 15 százalékos visszaesésére panaszkodnak, a tavalyi rekordév volt a TV2 és az RTL Klub történetében: ketten együtt tízmilliárd forint fölötti adózás előtti nyereséget produkáltak 26,5 milliárd, illetve 35,6 milliárd forint nettó árbevétel mellett. Miközben a két adó a válságra hivatkozva karcsúsításba kezdett (egyesek szerint kihasználva, hogy így könnyebben lépheti meg a tervezett leépítéseket és celebjei fizetésének csökkentését), jutott azért pénz milliárdos költségvetésű műsorfolyamok indítására. A TV2 például a következő három évre megvette a Bajnokok Ligája közvetítési jogát, az RTL Klub pedig hasonló költséggel vág neki az új reality show-jának.

Míg a nagy tévékért nem kell aggódni, a visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a válság a helyi rádiók piacát komolyan sújtja: tömegével érkeztek a médiahatósághoz olyan beadványok, amelyek a műsor-szolgáltatási díj 25-75 százalékos csökkentését kérvényezték. Az előterjesztés szerint csak akkor kezdeményeznének szerződésmódosítást, ha az új rendszer szerint kiszámolt díj alacsonyabb a jelenleg fizetett összegnél. A probléma, hogy köztük is vannak olyanok, amelyeknek a fizetés gondot okoz. Az ellenzéki delegáltak a válságra nem új szuperszámítási metodikával válaszolnának, hanem adósságkezelői programmal, pár éves átmeneti könnyítéssel, halasztott fizetéssel.

Kinek szól a rádió?

A díjszámítási javaslat nemcsak direkt és áttételes költségvetési vonzatai miatt teremtene új helyzetet (ezekről később lesz szó), hanem belegyalogol a legfontosabb folyó ügy, az országos kereskedelmi rádiók frekvenciapályázatának kiírási előkészületeibe is. Novemberben lejár a Sláger és a Danubius hétéves műsor-szolgáltatási jogosultsága. Mivel a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a médiatörvény decemberben elfogadott módosítását, amely lehetővé tette volna a lejárt frekvenciahasználati jog többszöri megújítását, pályázatot kell kiírni. A nyertes az analóg sugárzás végéig, de legkésőbb 2014-ig szerezne jogosultságot a frekvencia használatára. Arról, hogy a műsor-szolgáltatási díj milyen szerepet kapjon és milyen formában kerüljön bele a pályázati kiírásba, többféle javaslat is megfogalmazódott. Az egyik elképzelés egy minimális összeget határozott meg, de volt, aki a "plafont" lőtte be. Így a vita arról szólt, hogy 300 és 800 millió között hol legyen a "kikiáltási ár". Tímár János mostani javaslata az új rendszer szerint állapítaná meg a minimális műsor-szolgáltatási díjat. Azaz fix díjas lenne a jogosultság, és nem mondana semmit arról, hogy kinek mennyit ér a piacon való megjelenés. Ezzel pedig épp a legfontosabb versenyelem veszne el a pályázati kiírásból, a főszerepet pedig szubjektív tartalmi szempontok játszanák, ami miatt a testületet amúgy is sanzonbizottságként szokták néha csúfolni. Tímár új javaslata egyébként a saját korábbi álláspontjának is ellentmond, hiszen a pályázati kiírásban eredetileg olyan konstrukciót preferált volna, ami egy meghatározott fix összegből és a reklámbevételektől függő mozgó változóból áll össze.

Bár a sajtó alapvetően a TV2 és az RTL Klub díjcsökkentésére figyelt fel, a díjszámítási metódus átvételének egyik súlyos következménye, hogy tönkreteszi a két rádiófrekvencia pályáztatásának nyílt versenyét. Ezt már egyébként az új médiatörvény elfogadása is aláásta volna, hiszen a tervezet az analóg frekvenciák kiosztását az Országgyűlés mellett felállítandó alkalmi bizottság hatáskörébe utalta. Hasonlóra lehetett következtetni a hatályos médiatörvény decemberi módosításából, amely a háttéralkuknak teret hagyva megengedte volna az érvényben lévő szerződések hosszabbítását, és amelyet a normakontroll kezdeményezésével Sólyom László vétózott meg. Úgy látszik, egyes pártok most sem bíznák holmi pályázatra az üzemeltetők kiválasztását. Pedig a már infrastruktúrával, tapasztalattal és a piaci pozíciójuknak köszönhetően jelentős tőkével rendelkező jogosultak enélkül is jó eséllyel indulnának a versenyben.

Pénz és törvény

De nézzük a javaslat anyagi vonzatait! A Műsor-szolgáltatási Alap műsor-szolgáltatási díjból származó bevétele 2009-ben ötmilliárd forint felett jár, melybe a két nagy kereskedelmi tévé 3,77 milliárd forintnyi befizetésén felül a nem országos műsorszolgáltatók raknak 1,15 milliárdot, és a Sláger Rádió további 200 milliót. Ha csak a TV2-nek és az RTL Klubnak szóló kétmilliárdos csökkentéssel számolunk, ami a Ladvánszky-, illetve a Tímár-javaslat közös nevezője, akkor az vagy olyan, mintha egy árva fillér sem jutna közszolgálati műsorok, nonprofitok, közműsor-szolgáltatók támogatására, a digitális átállás megkönnyítésére; vagy olyan, mintha az alapból nem részesülne se a Magyar Televízió, se a Duna Tv. (Ezen belül persze mindenféle arány elképzelhető, csak az nem, hogy az utóbbiak ne kapjanak semmit.) A TV2 koncessziós díja a két országos közszolgálati csatorna között oszlik meg 70-30 százalék arányban, az RTL Klubé viszont részben a digitalizációra félretett keretre, részben pedig - keveredve a Műsor-szolgáltatási Alapban más díjakkal - gyakorlatilag minden kiadási elemre hatással van. Ha Tímár János felvetésének megfelelően a digitális átállásra félretett keretből finanszírozzák a közmédiumok felkészülését, akkor nemhogy elfelejtették meghallgatni a nem országos műsorszolgáltatók tömeges nyavalygásait a válság hatásairól (miközben a zömüket súlyosabban érinti, mint a nagy tévéket), de a műsor-támogatási pályázatokon keresztül is kevesebbet tudnak nekik visszaosztani. A bevételcsökkentési javaslatoknak köszönhetően tehát tovább erősödnének a médiafinanszírozási rendszeren belüli aránytalanságok.

Egyes várakozások a koncessziós díj csökkentését azzal a háttéralkuval kötik össze, hogy cserébe a TV2 és az RTL Klub megállapodik az Antenna Hungáriával, és felmegy a digitális platformra. Ez azért furcsa, mert elvben 2005-ben is az átállás költségeire hivatkozva hosszabbították meg pályázat kiírása és díjemelés nélkül a lejárt országos rádiós szerződéseket. A digitális átállásról szóló törvényben nincs szó pluszkompenzációról: csak arról, hogy a kapacitás továbbajánlható más szolgáltatónak, ha a földfelszíni sugárzású országos televízió a szándéknyilatkozat aláírása ellenére nem kíván élni a digitális szolgáltatások adta lehetőséggel. Ennek ellenére a múlt pénteken megjelent, hogy az RTL Klub 11 éves szerződést kötött az Antenna Hungáriával, és napokon belül a TV2 is megállapodhat - cserébe pedig mérséklik a koncessziós díjukat.

A levegőben lógó megegyezést egy ideje azzal kommentálják, hogy a digitális földfelszíni sugárzás nem versenyképes, a vételt lehetővé tevő dekóderek drágák, a programkínálat nagyon szűk. A két legnagyobb kereskedelmi tévé megjelenésével pedig épp az utóbbin próbálnának államilag segíteni. Majtényi László szerint éppenséggel tárgyalhattak volna erről az érintett felek, de "akkor az ORTT-nek mint a két legfontosabb tárgyaló fél egyikének tudnia kellett volna róla". Márpedig hétfői lapzártánk idején az elnök még nem értesült arról, hogy bárkivel is beszélt volna ebben az ügyben.

A koncessziós díjak csökkentése, illetve a díjszámítás megváltoztatása jogilag több szempontból is aggályos. Az ORTT költségvetéséről először is törvény rendelkezik, így elég visszatetsző lenne, ha a testület előbb elengedi a bevételei egy részét, majd utólag elfogadtatja a parlamenttel. (Fordítva kellene.) Különösen, hogy a Műsor-szolgáltatási Alap megkurtítása más intézményeket (MTV, Duna Tv) is kellemetlen helyzetbe hoz. A díjszámítási szisztéma megújítása ehhez képest olyan horderejű kérdés, amit normális esetben kizárólag a médiatörvényben lehetne kezdeményezni. Tímár János is arra hivatkozik, hogy az új médiatörvény-tervezet bevételalapú felügyeleti díjat javasolt, csakhogy erről egy magasabb szintű jogi norma, más törvényi környezetben beszél. Persze mindez nem jelenti azt, hogy a műsor-szolgáltatási díjjal minden rendben lenne, és ne kellene vele valamit sürgősen kezdeni. Épp ellenkezőleg: tavaly tavasszal hozott döntésében az Alkotmánybíróság arra utasította az Országgyűlést, egészítse ki a médiatörvényt, mert a hatályba lépése óta nem sikerült rendeznie, hogy az ORTT milyen szempontok alapján határozza meg a műsor-szolgáltatási díj mértékét, és hogyan módosíthatja azt. Az alkotmányos mulasztást azonban nem orvosolta a jogalkotó. Az ORTT-iroda egyébként szakmailag sincs felkészülve a koncessziós díj mértékének megállapítására: arra, hogy monitorozza a piaci viszonyokat, és ellenőrizze a díjra vonatkozó igények jogosultságát - így viszont eleve programozva van a folyamatba a háttéralkuk lehetősége. És ezekről mai, oly sok nemtelen gyanakvással teli világunkban bajosan hinné el bárki, hogy egyes pártoknak vagy személyeknek juttatott anyagi-politikai előnyökön kívül más motivációjuk is lehet.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.