Kereszt került Shakespeare, Grosics és Columbo szobrára is

  • narancs.hu
  • 2025. február 20.

Belpol

Több mint 40 fővárosi szoborra akasztottak arany keresztet az aHang budapesti aktivistái.

„Kell ide kereszt?” felirattal ellátott arany kereszteket akasztottak köztéri szobrokra az aHang fővárosi csoportjának, a budapesti aPontnak az aktivistái. A #beszéljük+ nevet viselő akció célja, hogy felhívják a figyelmet a Szabadság-szoborra tervezett kereszt körül kialakult vitára és arra, hogy társadalmi párbeszéd nélkül ne lehessen ilyen döntéseket meghozni. 

Az aHang tavaly nyár óta kampányol azért, hogy ne épüljön több méter magas kereszt a Szabadság-szobor talapzatára. A szervezet többször is kihangsúlyozta, hogy nem önmagában a kereszttel van a probléma, hanem azzal, ha bármilyen vallási jelkép kerül  a valláshoz semmilyen módon nem kapcsolódó, minden ember szabadságát szimbolizáló Szabadság-szoborra.

A civil szervezet fővárosi aktivista csoportja, a budapesti aPont az elmúlt hetekben több mint 40 köztéri szoborra akasztott arany keresztet, amivel azt kívánják demonstrálni, hogy a Szabadság-szobron pont annyira idegen egy kereszt, mint például Grosics Gyula szobrán, Columbo felügyelőn vagy a Kiskirálylány szobron.

„A Szabadság-szobor a békét és minden magyar ember szabadságát szimbolizálja, az elmúlt évtizedek során Budapest egyik legmeghatározóbb jelképévé vált.

Elkeserítő, hogy a társadalmi párbeszéd legminimálisabb szintjét sem látjuk a döntéshozókon, amikor felvetődik a kérdés, hogy miért is kellene oda kereszt vagy bármilyen vallási jelkép.

A mostani akciónkkal is erre, a kommunikáció hiányára próbáljuk meg felhívni a figyelmet, hiszen ezen az alapon szinte bármikor bármelyik szobrot úgy alakítja át a hatalom, ahogy akarja” – mondta el az akció kapcsán Békefi Eszter, az aHang budapesti koordinátora.

A budapesti aPont február 13-i eseményén fáklyákkal vonultak a Filozófusok kertjétől a lekordonozott Szabadság-szoborhoz, ahol több mint 24 ezer aláírást akasztottak ki a kerítésre.

✟📌✋‼️ Az aHang fővárosi aktivista csoportja, az aPont Budapest az elmúlt hetekben több mint 40 köztéri szoborra...

Posted by aHang on Thursday, February 20, 2025

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.