Kereszt került Shakespeare, Grosics és Columbo szobrára is

  • narancs.hu
  • 2025. február 20.

Belpol

Több mint 40 fővárosi szoborra akasztottak arany keresztet az aHang budapesti aktivistái.

„Kell ide kereszt?” felirattal ellátott arany kereszteket akasztottak köztéri szobrokra az aHang fővárosi csoportjának, a budapesti aPontnak az aktivistái. A #beszéljük+ nevet viselő akció célja, hogy felhívják a figyelmet a Szabadság-szoborra tervezett kereszt körül kialakult vitára és arra, hogy társadalmi párbeszéd nélkül ne lehessen ilyen döntéseket meghozni. 

Az aHang tavaly nyár óta kampányol azért, hogy ne épüljön több méter magas kereszt a Szabadság-szobor talapzatára. A szervezet többször is kihangsúlyozta, hogy nem önmagában a kereszttel van a probléma, hanem azzal, ha bármilyen vallási jelkép kerül  a valláshoz semmilyen módon nem kapcsolódó, minden ember szabadságát szimbolizáló Szabadság-szoborra.

A civil szervezet fővárosi aktivista csoportja, a budapesti aPont az elmúlt hetekben több mint 40 köztéri szoborra akasztott arany keresztet, amivel azt kívánják demonstrálni, hogy a Szabadság-szobron pont annyira idegen egy kereszt, mint például Grosics Gyula szobrán, Columbo felügyelőn vagy a Kiskirálylány szobron.

„A Szabadság-szobor a békét és minden magyar ember szabadságát szimbolizálja, az elmúlt évtizedek során Budapest egyik legmeghatározóbb jelképévé vált.

Elkeserítő, hogy a társadalmi párbeszéd legminimálisabb szintjét sem látjuk a döntéshozókon, amikor felvetődik a kérdés, hogy miért is kellene oda kereszt vagy bármilyen vallási jelkép.

A mostani akciónkkal is erre, a kommunikáció hiányára próbáljuk meg felhívni a figyelmet, hiszen ezen az alapon szinte bármikor bármelyik szobrot úgy alakítja át a hatalom, ahogy akarja” – mondta el az akció kapcsán Békefi Eszter, az aHang budapesti koordinátora.

A budapesti aPont február 13-i eseményén fáklyákkal vonultak a Filozófusok kertjétől a lekordonozott Szabadság-szoborhoz, ahol több mint 24 ezer aláírást akasztottak ki a kerítésre.

✟📌✋‼️ Az aHang fővárosi aktivista csoportja, az aPont Budapest az elmúlt hetekben több mint 40 köztéri szoborra...

Posted by aHang on Thursday, February 20, 2025

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.