Szegedi Csanád volt EP-képviselő csalási ügye

Ki látta?

Belpol

Bírósági szakaszba lépett a Szegedi Csanád elleni eljárás; hét társával együtt 155 millió forintos csalással vádolják. A volt jobbikos politikus korábbi környezetében állítják, semmit sem tudtak az ügyeskedésekről.

Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Ügyészség tavaly decemberben vádat emelt Szegedi Csanád és hét társa ellen. A vádirat szerint Szegedi 2009 és 2014 között európai parlamenti képviselőként utazási költségtérítés jogosulatlan megszerzésével, parlamenti asszisztenseivel – részben fiktív – foglalkoztatási jogviszony létesítésével, a Brüsszelben fogadott látogatócsoportok több esetben valótlan költségei után járó támogatással, és kiadványok gyártására kötött – tényleges teljesítés nélküli vagy túlárazott – szolgáltatói szerződésekkel a támogatási összegek jelentős részét eltulajdonította. Részben önállóan, részben az asszisztensei és gazdasági társaságok ügyvezetőinek segítségével megtévesztette az Európai Parlamentet (EP), és összességében több mint 155 millió forint vagyoni hátrányt okozott. Az ügyészség öt év börtönt és öt év közügyektől való eltiltást kért arra az esetre, ha Szegedi beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyalási jogáról. Emellett 17,5 millió forintos pénzbüntetés, valamint 78 millió forintos vagyonelkobzás elrendelését is indítványozta a vádhatóság. A volt politikus tagadja a bűncselekmények elkövetését, és eddig még nem fizette vissza a pénzt – egyik vádlott társa viszont részleges beismerő vallomást tett.

Előtte, utána

A fordulatos pályájú Szegedi Csanád a Vona Gábor elnökölte Jobbik egyik alelnöke volt, részt vett a szélsőjobboldali félkatonai szervezet, a Magyar Gárda létrehozásában, majd 2009-ben a Jobbik listáján bekerült az EP-be. 2012-ben egy kiszivárogtatás nyomán óriási vihart kavart, hogy a virtigli antiszemita nézeteket valló politikus anyai ágon zsidó származású. Szegedi némi tépelődés után kilépett pártjából, európai parlamenti mandátumát viszont nem adta vissza.

Az EP-képviselő a pártból való kilépése után megkereste Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbiját, akinél megértésre és támogatásra lelt. (Lásd erről: „Kirekesztőből kirekesztett lettem”, Magyar Narancs, 2013. július 4.) „Egyházi közösségünk tagjainak nem kötelessége megosztani velem életük történéseinek részleteit, különösen a hitélethez nem közvetlenül kapcsolódó részleteket, ezzel szemben nekem kötelességem tiszteletben tartanom tagjaink magánéleti szférájának sérthetetlenségét” – írta Köves Slomó, amikor arról érdeklődtünk, volt-e tudomása Szegedi vélt vagy valós bűncselekményeiről. „Egyházunk minden esetben feladatának tartja a bűnét felismerő és nyilvánosan megvalló, megtérni vágyó segítését. Igyekszünk ebben minden segítséget megadni a számára, függetlenül attól, hogy korábban a Jobbik, a DK, vagy a MÚOSZ tagjaként követte el bűneit” – tette hozzá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.