Interjú

„Vagdalkozó bűnbakkeresés”

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója az ellene indult lejárató akcióról

Belpol

Egy brüsszeli lapnak nyilatkozott a magyar kormány járványkezelési stratégiájáról, mondatait a kormánypárti sajtó kiforgatta és úgy értelmezte, az ellenzéknek ad tanácsot a kormány megdöntésére. A politikai elemzővel oltásellenségről, álhírekről és arról beszélgettünk, milyen az, ha saját maga válik kutatása tárgyává.

Magyar Narancs: December vége óta a saját bőrén is megtapasztalhatta azt, amivel hosszú ideje foglalkozik: a dezinformáció kutatójából a dezinformáció tárgya lett, ahogy egy interjúban fogalmazott. Hogyan lesz egy félreértelmezett mondatból halálos fenyegetés?

Krekó Péter: Bár nagyjából érteni vélem, milyen célokat akarnak ezzel elérni, továbbra is értetlenül állok a történések előtt. Nagyon bizarr érzés, amikor az ember fikciót olvas saját magáról: mintha egy regény főszereplője lenne. Az önmagában groteszk, hogy álhíreken keresztül egy ördögi figurának festenek le, ráadásul még a véleményemet is ellenkezőjébe fordítják, hiszen engem és a Political Capitalt oltásellenességgel biztosan nem lehet vádolni. Nem tudom, hogy a számomra ismeretlen „újságírónak”, aki azt a legelső cikket írta rólam, valóban hiányos-e az angol nyelvtudása, vagy szándékosan félremagyarázta, amit olvasott a Politicóban. A gondosan megtervezett kampány inkább az utóbbit valószínűsíti. Már csak azért is, mert amikor akár én, akár hiteles fordító, vagy maga a Politico is kijelentette, hogy nem azt mondtam, amit a kormányoldali propaganda beleérteni vélt a szavaimba, akkor arról egy szó sem jött le a kormányzati sajtóban, ahogy a mellettem indult petícióról sem.

A lejárató kampánynak lehet egy revansista indítéka: a múlt év végén több pert is megnyertünk a kormányzati média zászlóshajói ellen. Emellett a Political Capital szakértői sokat nyilatkoznak a nemzetközi médiában, ami egyeseknek bizonyára szúrja a szemét. És van egy erős kormányzati bűnbakkeresési igény is: a magas halálozási arányt és az oltások iránti alacsony bizalmi mutatókat valakikre rá akarják kenni. Elsősorban az ellenzékre, de ebbe a történetbe rángattak bele engem is.

MN: Miért csinált ebből ekkora ügyet a kormány? Petíciót indítottak ön ellen, megszólaltak kormánytagok és maga Orbán Viktor is, aki azt mondta, ilyen gonosz mondatot ritkán hallani.

KP: A cél kettős lehet: engem, minket elhallgattatni és az ellenzéket hitelteleníteni. Ami az elsőt illeti, bizonyosan nem fog sikerülni, mert továbbra is ugyanúgy nyilatkozunk. Ami a politikai indítékot illeti, a halál szót az ellenzékkel akarják összekapcsolni; őket akarják felelőssé tenni a sok ezer ember haláláért, csak azt nem értem, ehhez miért kellek a képbe én. A politikai kommunikációs logika szerint egy ilyen kampányt a legismertebb figurákhoz kell kötni, így ha Gyurcsányhoz vagy a Momentum politikusaihoz kötik, azt értem. Én azonban kevésbé vagyok közismert, ráadásul politikai elemzőként még szavazni sem lehet rám vagy ellenem. Ehhez képest legalább kétszáz cikkben jelent meg a nevem – ezt az energiát arra is fordíthatták volna, hogy népszerűsítsék a vakcinát.

A kormány kitalált a Pfizer-vakcinára egy jó szlogent, hogy ez egy kvázi magyar vakcina; a kutatásokból tudjuk, hogy abban bíznak a leginkább az emberek. Nem értem, miért nem mondják meg inkább egyértelműen, hogy kell-e regisztrálni, és miért nem használják arra a médiagépezetet, hogy a Fidesz szavazótáborát – ahol szintén nagy az oltás elutasítottsága – meggyőzzék arról, hogy oltassák be magukat. Miért nem jelennek meg a számukra hiteles szereplők Kovács Ákostól Balázs Péterig, és mondják el, miért fontos az oltás.

 
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Fotó: Sióréti Gábor

MN: Másképp működik a kormányzati kommunikáció most, a koronavírus-járvány okozta krízishelyzetben, mint korábban, például amikor a migráció vagy az ún. Soros-terv volt a téma?

KP: Kapkodást és vagdalkozó bűnbakkeresést látok. Politikai szinten már tudják, mit akarnak kihozni a helyzetből: az ellenzéket és a halálkampányt összekapcsolni. Viszont rendkívül ellentmondásosak az üzenetek például arról, hogy lesz-e orosz vakcina. Politikai módon próbálnak orvosolni egészségügyi problémákat. Orbán Viktor azt mondta, a védekezés sikerét a megmentett emberéletekben kell mérni, a magas halálozási arány miatt azonban a kormány számára nem kedvező a helyzet. Először van esély arra, hogy a legerősebb pontján kezdjék ki az Orbán-kormány imázsát: a kompetencián keresztül. Az, hogy a kormány és a politikusok tisztességtelenek vagy korruptak, a magyar politikai rendszerben nem jelent semmit, mert a választók mindenkit korruptnak tartanak. Egy korrupciós botrány nem rengeti meg a hatalmukat. Az viszont régóta imázselőnye a Fidesznek, hogy azt hangoztatják, ők kompetensebbek, mint az ellenzék. Ezt kezdheti most ki az, hogy rosszak a halálozási mutatók, és következetlen a kormány.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.