Interjú

„Vagdalkozó bűnbakkeresés”

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója az ellene indult lejárató akcióról

Belpol

Egy brüsszeli lapnak nyilatkozott a magyar kormány járványkezelési stratégiájáról, mondatait a kormánypárti sajtó kiforgatta és úgy értelmezte, az ellenzéknek ad tanácsot a kormány megdöntésére. A politikai elemzővel oltásellenségről, álhírekről és arról beszélgettünk, milyen az, ha saját maga válik kutatása tárgyává.

Magyar Narancs: December vége óta a saját bőrén is megtapasztalhatta azt, amivel hosszú ideje foglalkozik: a dezinformáció kutatójából a dezinformáció tárgya lett, ahogy egy interjúban fogalmazott. Hogyan lesz egy félreértelmezett mondatból halálos fenyegetés?

Krekó Péter: Bár nagyjából érteni vélem, milyen célokat akarnak ezzel elérni, továbbra is értetlenül állok a történések előtt. Nagyon bizarr érzés, amikor az ember fikciót olvas saját magáról: mintha egy regény főszereplője lenne. Az önmagában groteszk, hogy álhíreken keresztül egy ördögi figurának festenek le, ráadásul még a véleményemet is ellenkezőjébe fordítják, hiszen engem és a Political Capitalt oltásellenességgel biztosan nem lehet vádolni. Nem tudom, hogy a számomra ismeretlen „újságírónak”, aki azt a legelső cikket írta rólam, valóban hiányos-e az angol nyelvtudása, vagy szándékosan félremagyarázta, amit olvasott a Politicóban. A gondosan megtervezett kampány inkább az utóbbit valószínűsíti. Már csak azért is, mert amikor akár én, akár hiteles fordító, vagy maga a Politico is kijelentette, hogy nem azt mondtam, amit a kormányoldali propaganda beleérteni vélt a szavaimba, akkor arról egy szó sem jött le a kormányzati sajtóban, ahogy a mellettem indult petícióról sem.

A lejárató kampánynak lehet egy revansista indítéka: a múlt év végén több pert is megnyertünk a kormányzati média zászlóshajói ellen. Emellett a Political Capital szakértői sokat nyilatkoznak a nemzetközi médiában, ami egyeseknek bizonyára szúrja a szemét. És van egy erős kormányzati bűnbakkeresési igény is: a magas halálozási arányt és az oltások iránti alacsony bizalmi mutatókat valakikre rá akarják kenni. Elsősorban az ellenzékre, de ebbe a történetbe rángattak bele engem is.

MN: Miért csinált ebből ekkora ügyet a kormány? Petíciót indítottak ön ellen, megszólaltak kormánytagok és maga Orbán Viktor is, aki azt mondta, ilyen gonosz mondatot ritkán hallani.

KP: A cél kettős lehet: engem, minket elhallgattatni és az ellenzéket hitelteleníteni. Ami az elsőt illeti, bizonyosan nem fog sikerülni, mert továbbra is ugyanúgy nyilatkozunk. Ami a politikai indítékot illeti, a halál szót az ellenzékkel akarják összekapcsolni; őket akarják felelőssé tenni a sok ezer ember haláláért, csak azt nem értem, ehhez miért kellek a képbe én. A politikai kommunikációs logika szerint egy ilyen kampányt a legismertebb figurákhoz kell kötni, így ha Gyurcsányhoz vagy a Momentum politikusaihoz kötik, azt értem. Én azonban kevésbé vagyok közismert, ráadásul politikai elemzőként még szavazni sem lehet rám vagy ellenem. Ehhez képest legalább kétszáz cikkben jelent meg a nevem – ezt az energiát arra is fordíthatták volna, hogy népszerűsítsék a vakcinát.

A kormány kitalált a Pfizer-vakcinára egy jó szlogent, hogy ez egy kvázi magyar vakcina; a kutatásokból tudjuk, hogy abban bíznak a leginkább az emberek. Nem értem, miért nem mondják meg inkább egyértelműen, hogy kell-e regisztrálni, és miért nem használják arra a médiagépezetet, hogy a Fidesz szavazótáborát – ahol szintén nagy az oltás elutasítottsága – meggyőzzék arról, hogy oltassák be magukat. Miért nem jelennek meg a számukra hiteles szereplők Kovács Ákostól Balázs Péterig, és mondják el, miért fontos az oltás.

 
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Fotó: Sióréti Gábor

MN: Másképp működik a kormányzati kommunikáció most, a koronavírus-járvány okozta krízishelyzetben, mint korábban, például amikor a migráció vagy az ún. Soros-terv volt a téma?

KP: Kapkodást és vagdalkozó bűnbakkeresést látok. Politikai szinten már tudják, mit akarnak kihozni a helyzetből: az ellenzéket és a halálkampányt összekapcsolni. Viszont rendkívül ellentmondásosak az üzenetek például arról, hogy lesz-e orosz vakcina. Politikai módon próbálnak orvosolni egészségügyi problémákat. Orbán Viktor azt mondta, a védekezés sikerét a megmentett emberéletekben kell mérni, a magas halálozási arány miatt azonban a kormány számára nem kedvező a helyzet. Először van esély arra, hogy a legerősebb pontján kezdjék ki az Orbán-kormány imázsát: a kompetencián keresztül. Az, hogy a kormány és a politikusok tisztességtelenek vagy korruptak, a magyar politikai rendszerben nem jelent semmit, mert a választók mindenkit korruptnak tartanak. Egy korrupciós botrány nem rengeti meg a hatalmukat. Az viszont régóta imázselőnye a Fidesznek, hogy azt hangoztatják, ők kompetensebbek, mint az ellenzék. Ezt kezdheti most ki az, hogy rosszak a halálozási mutatók, és következetlen a kormány.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.