A Nyílt Társadalom Alapítványok azzal érvelnek, hogy a törvény jogellenesen büntethetővé teszi magánszemélyek és civil szervezetek munkáját, és meggátolja őket abban, hogy az alkotmány által garantált szólás- és gyülekezési szabadságukkal éljenek – olvasható a Magyar Narancshoz eljuttatott közleményükben.
„Csak egyvalaminek, mégpedig a demokráciának fog ez a törvény véget vetni”, nyilatkozta Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke. „A magyar kormány egy hazugsággyűjteményt tákolt össze, hogy így hallgassa el az igazságot a magyar emberek elől, mégpedig azt, hogy ezekkel a törvényekkel a független civil társadalmi csoportok megfélemlítése a cél, mely egy újabb lépés a kormány véleményétől eltérő álláspontot képviselő csoportok és személyek elhallgattatására.”
A „Stop Soros” törvény a magyar büntető törvénykönyv egy olyan módosítását is tartalmazza, amely törvényellenesnek nyilvánítja egyének és civil szervezetek menedékjogi eljárással és tartózkodási engedélyek kérelmével kapcsolatos közreműködését.
Ezek az intézkedések törvényes tevékenységek egész sorát teszik ki a büntetőjogi eljárás veszélyének, ideértve a jogi tanácsadást, egy olyan alapvető jogot, melyet mind az európai, mind pedig a nemzetközi törvények elismernek.
A Nyílt Társadalom Alapítványok szerint a rendelkezések olyan általános megfogalmazásúak, hogy a társadalom széles körére kiterjeszthetően értelmezhetőek, ezért elkerülhetetlen, hogy általános elrettentő hatásuk lesz a Magyarországon tevékenykedő egyének és civil szervezetek munkájára.
A júliusban elfogadott törvény 25 százalékos adóval sújt minden anyagi támogatást, amelyből a bevándorlást segítő vagy azt kedvező színben feltüntető tevékenységek és szervezetek részesülnek.
A törvény a Nyílt Társadalom Alapítványok szerint a magyar kormány legutóbbi támadása állampolgárai szabadságjogai ellen. A kormány már aláásta a bíróságok függetlenségét, maga alá gyűrte a médiát, és most el akarja hallgattatni azokat a civil szervezeteket, amelyek az utolsó nyilvánosan is megszólaló kritikusok Magyarországon.
A magyarországi helyzet sürgető volta és a civil társadalom már nyolcévnyi fenyegetettsége miatt, a Nyílt Társadalom Alapítványok ezen a héten az Emberi Jogok Európai Bíróságán is pert indítottak ugyanezen törvények ellen, melyek ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
Májusban a Nyílt Társadalom Alapítványok bejelentették döntésüket, hogy bezárják régiós irodájukat Magyarországon, több mint 30 éves itt végzett munka után. Döntésükben az ellenséges politikai és jogi környezetre hivatkoztak, valamint arra a kétéves gyűlöletkampányra, amelyet a magyar kormány folytatott az alapítványok és partnerei ellen.
A szólásszabadság megadóztatása és a börtönbüntetéssel való fenyegetés ellentmond az alapvető demokratikus értékeknek. Függetlenül attól, hogy a demokráciát „liberális, illiberális, keresztény- vagy szociáldemokráciának” minősítik, ezek az intézkedések demokráciaellenesek. Korábban a hajléktalanokat büntette a kormány, most pedig a „bevándorlókat”. De ki lesz a következő? Ebben a bizonytalan környezetben a fenti törvények a magyar demokrácia elleni támadásként értelmezhetőek.
Magyarországon ez a törvény több száz nem kormányzati szervezetet érint, amelyeknek fontos a szólás- és gyülekezési szabadság. Reményeik szerint több szervezet is kifogással él majd a törvény ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Nyílt Társadalom Alapítványok által is támogatott budapesti székhelyű emberi jogi szervezet 2018. szeptember 19-én, szerdán, két kérelmet is benyújtott az Emberi Jogok Európai Bíróságához ugyanazon két törvény miatt.
