A romák lélekszámára vonatkozó adatok, illetve irányadó becslések alapján legalább négyszázezer, a teljes szavazónépesség öt százalékát kitevő roma választópolgár van Magyarországon - és ennyi voks éppen elegendő lenne egy párt parlamentbe repítéséhez, de akár egy szoros választás eldöntéséhez is. Miközben szofisztikált küzdelem folyik minden egyes választói szegmens - a nyugdíjasok, az első választók, a középosztálybeliek, a nők, a falusiak, a városiak stb. - megnyeréséért, a roma szavazók százezrei évtizedek óta megszólítatlanul ténferegnek a szekértáborok között.
A szavazók megszólításának egyik bevett eszköze a választási program - ezzel azonban például a Fidesz és a KDNP nem rendelkezik. Orbán Viktor a Facebookon közzétette a kormányerők programját, amely egyetlen szóból áll: "folytatjuk". Lássuk, mit ígér az ellenzék.
Fogadás balról, széljobbról
A kormánypártokhoz hasonlóan a baloldali ellenzéki Összefogás sem bíbelődött komolyabb program kiérlelésével (bár a szövetség tagjainak egyenként vannak válaszási ígéretei), viszont van közös politikai állásfoglalása romaügyben. A félkatonai szervezetek tényleges betiltása, valamint a rendőrség és a bíróságok diszkriminációmentes működésének elvárása például új választási ígéret. A kormányváltók megszüntetnék a szegregáló iskolák állami és EU-s támogatását, és a foglalkoztatottság növelésének céljával romákat is alkalmaznának a közintézményekben. Az EU-s támogatások szenzitív elköltését biztosító - még a szocialisták által bevezetett, majd később kivéreztetett - esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika is visszaköszön az ígéretek közt, kiegészülve azzal, hogy a források legalább 20 százalékát célzottan a szegénység csökkentésére és a marginalizált csoportok támogatására költenék. Érdekes, hogy a gyermekszegénység és a gyermekéhezés elleni harc több ciklus óta kedvelt kampánytéma szinte minden pártnál, így a kormányváltók kötelékében is. A nagy egyetértésben valahogy mégis a duplájára nőtt az éhező gyerekek száma az elmúlt években.
Az LMP a négy évvel ezelőtti progresszív programjával ellentétben most finoman szólva sem erőlteti a szegénységgel, pláne a romákkal kapcsolatos témákat. Az ökopárt 86 oldalas választási programjában tíz oldalt szentel a társadalmi összetartozás kérdéskörének, amelyben egyebek közt a - szocialisták által bevezetett, majd a Fidesz által is folytatott - korai fejlesztés országos elterjesztését segítenék, és a még szintén az előző kormány által pedzegetett kiemelt oktatási körzeteket honosítanák meg a leszakadó térségekben. A tankötelezettségi korhatár 18 évre emelése, a felsőoktatási tandíj eltörlése, valamint az egész napos iskola ősztől tervezett bevezetése valószínűleg lendítene a szegények és a romák esélyein. Hangsúlyosan esélyegyenlőségi, szegénységellenes vagy éppen a romák szavazataira apelláló programelemeket azonban hiába keresünk az LMP háza táján.
A Jobbik úgy próbál megfelelni a főként északkelet-magyarországi, alacsonyabb státuszú szavazóbázisának, hogy közben a pártidentitás szempontjából kulcsfontosságú cigányozást is a placcon tartja. Egyszerre szegénypártinak és cigányellenesnek lenni azonban nem egyszerű feladat. A rezsicsökkentésnek a tűzifára történő kiterjesztése például a roma családok többségének is segítene a tél túlélésében. A nagycsaládosok támogatását célzó ígéreteik - mint például a gyermekneveléshez szükséges élelmiszerek áfájának drasztikus csökkentése - ugyancsak sok romát érintenének. A párt 60 lépéséből (így hívják a programot) tízet a "magyar-cigány együttélés" érdekében taposna: a választási anyag a jól ismert "cigánybűnözős" lemezen kívül olyan új trackeket is tartalmaz, mint a "felelős és hazafi cigányvezetői réteg kinevelése" vagy az összes felzárkóztató program megszüntetése - jelentsenek ezek bármit is. A legellentmondásosabb mégis a segélyek pénzbeni kifizetését lecserélő szociális kártya bevezetése: ettől a romák gyermekvállalási kedvének visszaszorulását várja a párt, miközben a program egy másik szekciójában tíz olyan beavatkozást is tervez, amellyel a romák szülési hajlandóságát is felpörgetné.
Kísérlet belülről
Az országos listát állított parlamenten kívüli erők közül a Magyarországi Cigány Párt (MCP) próbál betörni a nagy pártok által üresen hagyott piaci résbe. Egy sort már le is húzhatnak a néhány napja a Facebookon közzétett 26 pontos listájukról, a Fidesz ugyanis a napokban jelentette be, hogy január elsejétől háromszori napi étkezést biztosít minden rászoruló óvodás, iskolás és középiskolás számára. A gyermekéhezés megszüntetése, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelése, a felsőoktatás ingyenessé tétele, a cigány köztisztviselők alkalmazása, a rendőrségi rasszizmus elleni fellépés vagy akár a roma kulturális intézmények alapítása más pártok választási menüjében is megtalálhatók. Persze számos egyedi programpont is fellelhető, például az elmúlt években közlekedési bírsággal sújtott emberek büntetésének felülvizsgálata, de a párt a rezsiharcba is beszállt: a százezer forint feletti rezsitartozásokat elengednék.
A roma párt zászlóbontását nem is a szép ígéretekkel, hanem éppen a nagy pártok közönyével és megbízhatatlanságával indokolják a vezetők - többek között a korábban az etnopolitizálást ellenző pártszóvivő, Horváth Aladár. A párt 61 egyéni jelöltet állított, és az 1-3 százalék elérését realitásnak vélik, ami lendületet adhat a szervezet országos kiépítéséhez és működtetéséhez.
Diszkontálás
A roma voksok felértékelődésének elengedhetetlen feltétele a szervezettség, a nyomor és a nem tudatos szavazói magatartás ugyanis kiszolgáltatottá teszi a romák egy részét. A szavazatok árfolyama ezért sok településen meglehetősen alacsony: lejárt konzervekkel megpakolt nejlonszatyrok, zsebbe dugott ezresek a belépők a mikrobuszos választási ingajáratra. Egyes pártok így célzott ígéretek és a nem roma szavazatok esetleges elvesztése nélkül is bezsebelhetik romák ezreinek a voksait - diszkontáron.
Ezen változtatna az Ide Tartozunk - Roma Közösségi Hálózat, amely a néhány hete indult Roma vagyok, magyar választópolgár! országos akcióval a romák tudatos választási részvételét szeretné felélénkíteni. A hálózat szerint meg kell mutatni, hogy a romák igenis képesek tömegesen, tudatosan szavazni - mert amíg ez nem történik meg, a politika nem fog célközönségként tekinteni rájuk.
A szerző a Roma Sajtóközpont munkatársa.
