A múlt pénteki határidőig a nagyobb ellenzéki pártok kevesebb embert delegáltak a szavazatszámláló bizottságokba, mint azt az előzetes háttérbeszélgetéseken lapunknak valószínűsítették. A Jobbik és a baloldali összefogás (MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok) is szerette volna legalább egy-egy aktivistával feltölteni a 10386 szavazókört, ám a Nemzeti Választási Iroda honlapján fellelhető statisztika szerint a radikális párt végül csak 5295, a Kormányváltás 9906 főt delegált. Meglepően rosszul teljesített az LMP. Bár Meszerics Tamás országos választmányi tag előzetesen azt mondta a Narancsnak, 2-300 delegálttal lennének elégedettek, végül mindössze 59 embert küldtek a bizottságokba, és így az országosan ismert jelölőszervezetek mellett a Haza Nem Eladó Mozgalom Párt és a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja is megelőzte őket. A Fidesz-KDNP 14190 embere vélhetően arra is elég lesz, hogy a fontosabb, billegőnek ítélt választókerületek szavazóköreibe a törvényi lehetőséget kihasználva két aktivistát delegáljanak a kormánypártok.
A választási eljárásról szóló törvény értelmében a szavazatszámláló bizottságba - amely az egy szavazókörrel rendelkező településeken egybeesik a helyi választási bizottsággal - a választókerületben jelöltet és az országos listát állító pártok, valamint a független jelöltek delegálhatnak legfeljebb két tagot. Az összes delegált száma 31128 lesz, ami alig magasabb a négy évvel ezelőttinél, holott idén az ajánlási szabályok változása - és erős gyanú szerint az aláírásgyűjtő ívekkel való visszaélések - miatt minden korábbinál több jelölt és listaállító szervezet szállt be a választási küzdelmekbe. 2010-ben a Jobbiknak még 9587, az LMP-nek 283 aktivistája volt a választás tisztaságának ellenőrzésére, tehát mindkét párt mutatói erőteljesen romlottak e tekintetben.
Csökkenő tendencia
Az MSZP ugyan javított a korábbi 8606-hoz képest, de a négy társult szervezettel együtt elvárható lett volna, hogy legalább egy emberrel mindenütt ott legyenek. Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke szerint a majdnem 10ezer főnek ráadásul csak a felét adták a szocialisták, a maradékot nagyjából egyenlő mértékben DK-s és Együtt-PM-es aktivisták és a pár száz fős liberális tábor teszi ki. Kevéssé meglepő módon négy olyan országos listát állító párt is akadt, amely egy aktivistát sem delegált a bizottságokba: az Új Dimenzió Párt, az Új Magyarországért Párt, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt, valamint a Zöldek. A Fidesz-KDNP-nek látszólag bejött a Magyar Csapat, hiszen mintegy négyezerrel több delegáltja van, mint négy éve.
Az ellenzéki delegáltak száma azért lényeges, mert a szavazatszámláló bizottság három választott tagjáról (és póttagjairól) az adott települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a helyi választási iroda vezetőjének (jellemzően a jegyzőnek) az indítványára. Emiatt mindig felmerül, hogy a bizottságok választott tagjai nem elfogultak-e a települési önkormányzatban többségben lévő politikai erő iránt. Ellenzéki politikusokkal beszélgetve olybá tűnik, hogy ezt a félelmet ők is osztják, vagy legalábbis biztos, ami biztos alapon a választott tagokat is fideszes delegáltaknak tekintik. Hasonló politikai elfogultság felmerülhet a területi, az egyéni választókerületi, a helyi választási bizottságok és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) választott tagjainál is; még szerencse, hogy a listát állító pártok minden felsorolt testületbe delegálhatnak a jogszerűség és kiegyensúlyozottság felett őrködő tagokat. Ezt eddig az NVB esetében is csak hét párt tette meg a 18-ból, de képviselteti magát öt, listát állító, országos nemzetiségi önkormányzat is. A pártok ellenőrizhetik továbbá a külföldi voksolást is, a külképviseleti megfigyelők delegálásának határideje lapzártánkkor még nem járt le, Szigetvári Viktor tájékoztatása szerint a baloldali ellenzék a fontosabb helyeken - London, Berlin, Brüsszel, New York - ott lesz.
Fejtágítás
Az Együtt-PM társelnöke egyébként tisztességes eredménynek nevezte a közel 10ezer delegáltat, és elégedett az aktivisták felkészítésével is, a projektet a szocialista Gúr Nándor és a DK-s Molnár Csaba mellett maga irányította. A delegáltakat első körben a Kormányváltás és a többi általunk megkérdezett ellenzéki párt is a megváltozott választási szabályokra készítette fel: a szavazókörökben a legfontosabb újdonság az átjelentkezéses szavazólapok és a nemzetiségi listák kezelése lesz. A Kormányváltás felkészítő tréningjén elhangzott néhány praktikus jó tanács; ezeket ugyan nem írja elő a törvény, az aktivisták mégis sokat tehetnek általuk a választások tisztaságának megőrzéséért. A pártszövetség javasolja például, hogy a delegáltak a szavazás megkezdése előtt alkoholos filccel írják alá az urnát, ezzel is biztosítva annak érintetlenségét. Az aktivistáknak ragaszkodniuk kell hozzá, hogy ha a bizottság munkaszakaszokra osztja is a szavazatszámlálást, minden mozdulatot mindenki átlásson. Lényeges továbbá, hogy a számlálás alatt toll ne lehessen az asztal közelében, hiszen egy utólag behúzott plusz iksz a szavazat érvénytelenségét eredményezi. Ezért ilyenkor a jegyzőkönyvvezetőt is távolabb kell küldeni. "Gyakori praktika, hogy köröm alá bújtatott tollheggyel próbálják érvényteleníteni a szavazatokat" - hangzik el a figyelmeztetés a kormányváltók oktatófilmjében. A legnehezebben kiszűrhető csalás az úgynevezett láncszavazás, vagyis a szavazatvásárlás azon formája, amikor az elsőként megvesztegetett választópolgár kihozza a szavazólapot a szavazóhelyiségből, és az utána következők mindig a már előre kitöltött lappal mennek be szavazni. Ezzel kapcsolatban annyit tanácsol az ellenzéki oktatóanyag, hogy az aktivisták azonnal jegyzőkönyveztessék, ha valakinek kiesik a zsebéből a szavazólap, illetve éljenek a gyanúperrel, ha egyazon személy feltűnően sok szavazónak "segít". Az MSZP-s Baja Ferenc szerint a problémát megnyugtatóan csak elektronikus csipekkel ellátott szavazólapokkal lehetne kezelni.
Igen lényeges szabály, hogy a szavazókörben tartózkodók - a törvény szerint a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője és a nemzetközi megfigyelő lehet a szavazóhelyiségben - semmilyen módon nem juttathatnak ki információt a névjegyzék állapotáról, vagyis arról, ki szavazott, és ki nem: nem fényképezhetnek, és nem használhatják a mobiltelefonjaikat sem. Márpedig az idei szavazáson erre lehet némi kísértés, hiszen a kampánycsend - és lényegében az utaztatás tiltásának - megszűnésével fontos információ lehet az utcán kampányoló pártok számára, hogy mely választópolgárokat kéne még meggyőzni. A kampánycsend eltörlése egyébként önmagában is magyarázhatja a szavazóköri delegáltak számának visszaesését: több ellenzéki párt nyilatkozott úgy nekünk, hogy inkább az utcára csoportosítják erőforrásaikat. A törvény ugyanakkor nem a totális dereguláció híve: a szavazóhelyiség bejáratának 150 méteres körzetében továbbra is tiltja a kampánytevékenységet, és nem engedi meg az autóbuszos személyszállítást sem. E furcsa szabályok miatt, ha bajai magasságokba nem is emelkedik majd az utcai kavarás, vélhetően több vitás kérdés fog kialakulni a kampányoló aktivisták között, mint a szavazatszámláló bizottságokban.
A legnagyobb aggodalmat a választási szakértőkhöz hasonlóan az általunk megkeresett pártokból is a levélszavazás váltotta ki. Egyrészt diszkriminatívnak tartják, hogy a kettős állampolgárok élhetnek ezzel a lehetőséggel, míg a külföldön dolgozó vagy tanuló magyaroknak több száz kilométereket kell utazniuk szavazati joguk gyakorlásához. Másrészt nem bíznak a levélszavazat postai feladásában, mert - Baja Ferenc szerint - "nem állapítható meg egyértelműen, ki felel a szavazat A-ból B pontba juttatásáért". Annyi vigaszuk lehet a jelölő szervezeteknek, hogy a civil szervezetek kérésére módosított eljárási törvény alapján legalább a levélszavazatok összeszámlálásakor jelen lehetnek megbízott megfigyelőik.
