„Az egyetem rektora szerint tájseb a házam, ez igazán kedves”
– mondta egy férfi azon a szerda esti Illés utcai lakossági fórumon, amelyet azért rendezett a józsefvárosi önkormányzat, hogy tájékoztassa a lakosságot az ún. egyes oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény őket érintő passzusairól. Ez az a salátatörvény, amelyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló jogszabály módosítása révén a VIII. kerületi önkormányzattól tíz bérházat vesz át az állam és kap meg az egyetem. Közte olyan ingatlanokat, amelyek egy nagy, több éven át tartó fejlesztési program részei. Ez a Dió2030, amely a Diószegi Sámuel utca több ingatlanának egységes rehabilitációját, felújítását és újjáépítését jelenti. Emellett egy Sárkány utcai, egy Korányi Sándor utcai épületről, valamint a Dugonics utcai iskoláról van szó.
Hogy normál körülmények között egy ilyen, kisajátításhoz hasonló ügyet milyen jogszabályban kellene rögzíteni, szinte mellékes. A lényeg, hogy a tíz bérházban összesen 210 család él, több mint 500 ember, és ha az Országgyűlésen átmegy a módosítás, akkor nekik nem lesz hol lakniuk. Hogy pontosan mikortól, az nem világos. Ehhez képest a lakossági fórum kifejezetten nyugodt hangulatban zajlott. A résztvevők szavaiból kiderült, ennek valószínűleg az is az oka, hogy sokan, akik "nem szeretik a polgármester urat", nem jöttek el. Meg az is, hogy nem azokra kell haragudni, akik a fórumot tartották. A kérdésekből persze az is kiderült, hogy a gond sokkal mélyebb a cserelakások kiválasztásánál.
Mennyiért és hova?
A probléma legalább kettős: az egyik a lakók elhelyezése, a másik az önkormányzat kártalanítása. Az állam elveszi az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat, cserébe kifizeti a kerületet.
A kerület kára egyrészt az érintett ingatlanok elveszítése, másrészt a lakók elhelyezésének extra költsége. Hogy mennyit kap ezért az államtól Józsefváros, nem világos.
A törvényszöveg szerint piaci árat kapna a felmért ingatlanokért. Ami nem sok, tekintve, hogy az érintett ingatlanok rendkívül rossz állapotban vannak. Annak érdekében, hogy ne következzen be vagyonvesztés, Jámbor András, a körzet országgyűlési képviselője módosító javaslatot nyújtott be a törvényhez. Ebben nem piaci árú kifizetést javasol, hanem piaci ár plusz felújítási költséget, vagyis annyit kapjon az önkormányzat, amekkora kiadása és kára együttesen keletkezik. Hiszen a lakókat csak nagyon nagy kiadások árán tudnák elköltöztetni – lényegében vásárolni kellene számukra 210 lakást, amit aztán bérelhetnének. Bár van ennyi üres bérlakása Józsefvárosnak – még több is – ám ezek lakhatatlan, komfort nélküli ingatlanok, amelyekbe nem lehet beköltözni. Ezek felújítása nagyon költséges lenne, ezzel nagyjából vége is lenne a kerület bérlakásprogramjának, hiszen semmire nem lenne forrás.
Ez az önkormányzat problémája. A lakosoké meg az, hogy mi lesz velük. Ezt egyelőre senki sem tudja. Azt sem, hogy meddig maradhatnak. Elvileg október végén hatályukat vesztik a bérleti szerződések – a törvény hatályba lépését követő 180. napon. Eddig kell az önkormányzatnak cserelakást biztosítani – a cserelakás nem lehet rosszabb, mint a jelenlegi. Mint láttuk, ez nem nagyon fog menni, a kis felújítással kiadható bérlakások lakottak, a nagygenerált igénylő lakásokkal pedig nem lehet határidőre elkészülni, meg pénz sincs rá. A lakóknak 75 nap áll rendelkezésére, hogy a felajánlott cserelakást elfogadják vagy visszautasítsák. Ha nem jutnak dűlőre – illetve ha nem tud a kerület lakhatást biztosítani –, akkor jön az állam. Az nem szerepel a szövegben, hogy az államnak meddig kell cserelakást biztosítania, de a felajánlott ingatlant 75 nap alatt kell elfogadni vagy visszautasítani, a 91. napon pedig megszűnik mindenféle bérleti jogviszony – tehát ezen a ponton már kilakoltathatók a családok.
Ez 180 plusz 75 plusz legalább 91 nap; hogy pontosan mennyi, nem egyértelmű, de a kilakoltatási moratórium értelmében 2025. április végéig senkit sem lehet kirakni a lakásából. Utána is legalábbis perképes az ügy. Az egyezkedés része lehet akár az is – ha nem sikerül semmilyen módon cserelakást biztosítani –, hogy kivásárolják a lakókat. Az önkormányzat ezt semmiképp nem szeretné és nem is javasolja, mert ezzel nem lehet jól járni. Bár a lakossági fórumon nem mondtak konkrét számokat, csak Pikó András polgármester példálózott a Hős utcai tömb kiürítésével, amikor hárommillió forintot kaptak a lakók a lakásaik elhagyásáért, érdemes elvi számítást végezni arról, mire is lehet itt számítani.
Pénzbeni megváltás? Nem működik
Tegyük fel, nem fogadják el a lakók az önkormányzat által felajánlott lakást, illetve az önkormányzat nem tud mit felajánlani. Jön az állam. Az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő pénzben is megválthatja kötelezettségét, vagyis kifizeti a lakókat – az államnak nincs bérlakása a kerületben, de talán Budapesten sem, állami bérlakásprogram pedig végképp nincs, tehát az állam számára kedvezőbb a lakók pézbeni kifizetése.
A környéken, vagyis az Orczy negyedben a közepes vagy rossz állapotú lakások négyzetméterára az Ingatlan.com adatai szerint 400-600 ezer forint körül alakul. Ezek kínálati és nem piaci árak, de a nagyságrend szemléltetésére ez is alkalmas. Legyen 600 ezer forint. Egy 30 négyzetméteres lakás ára tehát 18 millió forint (jellemzően kis alapterületű lakásokról van szó). A lakás értékét persze nem ingatlanhirdetésekből állapítja meg az állam, hanem értékbecsléssel. Az értékbecslő aszerint becsül, hogy mi a megrendelő érdeke: ha sokat kell mondani, akkor felülértékel, ha keveset, alul. Itt az állam a megrendelő, tehát alul fogja értékelni a lakásokat – rendre alul értékelnek a banki értékbecslők is.
A 18 millióból így lesz akár 16 millió forint becsült forgalmi érték. Az állam a kisajátítási szabályok alapján persze nem ezt fogja kifizetni, hanem ennek 50-70 százalékát, tehát 8-11 millió forintot.
És mit lehet kezdeni ennyivel, ha egy család lakást akar venni? Nagyjából semmit. Budapesten biztosan nem, nagyobb városokban sem.
Az önkormányzat célja, hogy az állam – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő –, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a kerületi önkormányzat és a lakók együttesen dolgozzanak ki valamilyen megoldást. A lakók igényei is eltérőek ugyanis. Van olyan ház, ami már most lényegében bontani való, a lakók jelentős része nyugdíjas. Más lakások fel lettek újítva – legalábbis belül – ezek nem ugyanolyan értékűek, mint a komfort nélküli lakások. Vannak családok kisgyerekekkel. Van, aki mindenképp maradna Józsefvárosban, mert itt dolgozik, a gyerekek itt járnak iskolába. Más csak Budapesthez ragaszkodik, van, aki még ahhoz sem. Tehát nincs egységes megoldás. Azt ugyanakkor Pikó és Jámbor is hangsúlyozta: egységesen kell fellépni. Ha a lakók egyenként kezdenek egyezkedni az állammal, ha arra várnak, hogy az önkormányzat helyett majd az állam hoz megoldást, akkor rosszul fognak járni.
Sára Botond látogatása
De miért remélne bárki is bármit az államtól? Több lakó is azt kérdezte a fórumon: mi lesz, ha nem Pikó András lesz a következő polgármester? Erre Pikó annyi tudott mondani, hogy ez esetben októberig mindent megtesz az ügy érdekében, ezt követően pedig vélhetően képviselőként fog dolgozni a kerületért és a lakókért. Mindeközben a héten Sára Botond, a kerület 2018 és 2019 között regnáló fideszes polgármestere bejelentette, hogy indul az önkormányzati választáson. Hirtelen meg is jelent a Diószegi utcában. "Sok okos dolgot mondott" – vázolta az egyik lakó a fórumon, és nem derült ki, volt-e irónia a szavaiban.
Az mindenesetre árulkodó, hogy egy fiatal nő azt kérdezte: "Az állammal vagy a Fidesszel mikor lehet tárgyalni?" Hozzátette, hogy a propagandából az szűrhető le, eleve azzal számolt a Fidesz, hogy elveszi a Dió2030 programot. Mert ha Sára Botond nyer a választáson, akkor majd ő több segítséget fog kapni. "Sokan úgy vannak vele, hogy azért nem jönnek el a lakossági fórumra, mert várják, hogy (Pikót) leváltsák."
Hogy Sára Botond mit mondott a Diószegi utcában, pontosan nem tudni. Azt azonban igen, hogy Kocsis Máté, korábbi polgármester lényegében leszögezte: visszaveszik Józsefvárost és 2025. január végéig minden lakó a lakásában maradhat; mint az fentebb kiderült, erre egyébként is jó esély van. A "teszetosza" Pikó, amíg hivatalban marad, mindent meg fog tenni, hogy hátráltassa a munkát, de októbertől jön az aranyélet, írta Facebook-posztjában. Vélhetően Sára Botond is ezt a narratívát hozta, amikor ellátogatott a lakókhoz.
Hogy mi lesz, mi nem lesz, nem tudni. Azt lehet tudni, hogy Kocsis és Sára folyamatosan pocskondiázza a kerület vezetését, egyebek mellett a drogosok, a szemét, a bűnözés és az elmaradt bérlakásprogram miatt. Ezek a fordulatok rendre vissza is köszöntek a lakossági fórumon.
Ha a Fidesz célja tényleg csak annyi, hogy ezzel a kisajátítási üggyel támogassa Pikó megbuktatását, a lakóknak valójában nincs mitől félniük. Visszatér Sára Botond, az ingatlanok einstandját pedig egyszerűen visszavonja az Országgyűlés. Hiszen az egyetem 2020-ban deklarálta, hogy nem kíván újabb ingatlanokat megszerezni, nem tudni, mire is kell neki ez a tíz telek. Talán semmire. Érdekes adalék, hogy a Semmelweis Egyetem is fejleszt a kerületben: csak épp nem einstandolt, hanem megvásárolt több telket és bontandó ingatlant még 2022-ben. És el is mondták, mit akarnak fejleszteni.
A jelenlegi vezetés kezében a pereskedés lehetősége van. Ez a fajta, erőszakos államosításként is értelmezhető ügylet ugyanis nem biztos, hogy kiállja az uniós jogszabályok próbáját. Ezért az önkormányzat biztosan el fog menni a falig. Ami nem biztos, hogy megoldja a lakók gondjait.
A lakossági fórumot tüntetés előzte meg, amelyen Pikó András mellett Karácsony Gergely főpolgármester is felszólalt. Erról szóló hírünk itt olvasható:
