Interjú

„A felháborodás a jó politika üzemanyaga”

Pikó András, Józsefváros polgármestere

Belpol

Optimista. Bízik abban, hogy a többség egyetért a politikájával. Kockázatot vállalt, hiszen például az autós-gyalogos vitában egyértelműen a gyalogosok mellett lépett fel. Jövőre kiderül, megérte-e a sok vita és egyeztetés, és hogy hatásos-e a Fidesz gettó­propagandája.

Magyar Narancs: Folynak már a tárgyalások a következő önkormányzati választások ügyében?

Pikó András: Nem, mert a 2019-ben megválasztott testületnek még jócskán van dolga. Be kell fejezni a vállalt programokat, továbbá Józsefvárosnak költségvetést kell biztosítanunk 2024-re is. Amikor ezzel végeztünk, akkor fogunk leülni, szerintem januárban.

MN: A nagykoalíció tavaly kettészakadt. A kivált szocialista és DK-s képviselők azt mondták, stratégiailag támogatják a Pikó-programot. Ez mennyiben valósult meg, illetve hol vannak azok a pontok, ahol érződik a szakadás?

PA: Nem nagyon érzek szakadást, ugyanarra a programra esküdtek fel ezek a képviselők is. Egyetlen személyi kérdésben volt egyet nem értés azóta. A kiválásnak inkább pártpolitikai okai voltak. Az ellenzéki oldalon is van verseny, a kiválók úgy gondolták, hogy jobban láthatóvá válnak, ha külön frakcióba ülnek.

MN: Az országos kormánymédia szerint itt borzasztó az élet, mert szemét és bűnözés van, hajléktalanok mindenhol. A kerületen kívüliek úgy értelmezik ezt, ahogy akarják, de a helyi lakosokat valóban befolyásolni lehet ezekkel az üzenetekkel?

PA: A lakosok látják a megújult Déri Miksa utcát, a megújult Blahát, a bevezetett új támogatásokat, a megújuló óvodákat. Józsefváros nagyon sokszínű és politikailag is rendkívül tagolt, kiegyensúlyozott kerület. A Fideszben ezt Kocsis Máté hitbizományának és uradalmának tartják. Komoly veszteségként élték meg azt, hogy már nem ők irányítják az önkormányzatot. 2019 ősze óta folyamatos ez a kampány. A Fidesz stratégiája egyértelmű: meg akarja gátolni, hogy Józsefváros minden belső különbözőség ellenére is erős közösség legyen. A Fidesz kommunikációs központjából irányított lejárató kampány célpontja elsősorban a polgármester, de nem egyszerűen a polgármester karaktergyilkolászása zajlik, hanem Józsefvárosé is. Amikor Csöveslágernek nevezik Józsefvárost, és mögé szerkesztenek egy füstölgő gyárkéményt, az gyomorforgató. És eléggé náci dumának tűnik. A Fidesz ráállt erre. Van, amikor gettónak mondja Józsefvárost, de Józsefváros a mi otthonunk.

MN: És az ő otthonuk is, nem?

PA: De ember szokott így beszélni az otthonáról? Lehet, hogy az otthonod nem a legszebb, nem a legjobb, de érzelmileg kötődsz hozzá. Abba nem fér bele a mindenáron való gyalázkodás és a mindenáron való ártás.

MN: A statisztikák részben cáfolják a propagandát.

PA: Budapest és azon belül Józsefváros kifejezetten biztonságos hely európai összehasonlításban. De a biztonságérzetünket nem az határozza meg, hogy milyen lenne máshol, hanem az, hogy hány perc alatt ér ki a rendőr. Volt egy nagy csökkenés a Covid alatt, majd egy visszapattanás: a bűnözési ráta most a 2018-as, 2019-es szinten van. Országosan is van egy romló trend, és mindenki, aki a belső kerületekben él – nemcsak Józsefvárosban, hanem az V., VI., VII. és IX. kerületben – pontosan látja ezt. A drogfogyasztásról és a drogterjesztésről van szó. A felújított Blaha Lujza tér környéki utcákban társasházakba törtek be drogfogyasztók, drogterjesztők, agresszívan viselkedtek, a rendőrség sokáig nem tudott érdemben reagálni. Jó kérdés, hogy miért nem. De a baj, ami újonnan keletkezett, rettenetesen zavarja az embereket. És az is zavarja, ha azt érzik, hogy a rendőrség nem megfelelően, vagy nem időben reagál. Ezért volt szükséges, hogy megtámogassuk a rendőrséget egy társadalmi kampánnyal, ez a Biztonságos utcákat, most! kampány. Azóta sikerült rendőrjárőrt telepíteni a Blaha Lujza térre, és sikerült a környékbeli utcákat biztonságossá tenni. Nagyon bízom abban, hogy a józsefvárosi rendőrök folytatják ezt. Kevesen tudják, de Budapesten belül a mi önkormányzatunk támogatja a legnagyobb összegekkel a rendőrség munkáját. Hatvan lakást bocsátunk a rendőrség rendelkezésére – a mi elkötelezettségünk töretlen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.