Kirúgja az OTP a Betyárseregből szerveződő új szélsőjobboldali mozgalmat

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2017. november 16.

Belpol

Nem vezethet Csányi Sándoréknál számlát Tyirityán Zsolt mozgalma, a nácikkal szimpatizáló Erő és Elszántság.

Nehéz idők járnak a Tyirityán Zsolt vezette Erő és Elszántság háza táján. Pár napja a Facebook törölte a hamarosan párttá alakuló mozgalom oldalait, most pedig az OTP sajtóosztálya közölte a magyarnarancs.hu-val: a hitelintézet felmondja a szervezet, azaz az Erő és Elszántság bankszámláját.

A mozgalom, amint az honlapjukon is látható volt, az OTP-nél vezetett támogatói számlát, ide utalhatott az, aki anyagilag is támogatni akarta a magát korábban nácinak valló, vállaltan rasszista Tyirityán Zsolt (Betyársereg), valamint az Identitesz, egykor hungarista mozgalomból „kinőtt” tagjai egyesüléséből létrejövő csoportot.

false

 

Eredetileg az érpataki Orosz Mihály Zoltán is az egyesülés része lett volna, de vele hamar összevesztek a felek. A csoport múltjáról, kapcsolati hálójáról nyáron írtunk cikket, akkor Tyirityán azt mondta nekünk, hogy azért mozdultak a politika felé, mert egy ideje úgy érezték, nem képviselte őket senki, bár 2014-ben még a Jobbikra való szavazásra buzdítottak.

Az Erő és Elszántság jelenleg amolyan klasszik hardcore szélsőjobboldali szerveződés benyomását kelti eddig, amelytől nem idegen a Jobbikra már nem jellemző „cigánybűnözés” hangsúlyozása, miközben olyan kijelentésekre is ragadtatják magukat, minthogy „lángolni fognak a menekülttáborok”, de honlapjukon megtalálható egy híresebb goebbelsi frázis, az „ébredj nemzet, tombolj vihar”, amely egy 1943-as, totális háborút hirdető beszéd zárótétele volt. László Balázs, az Identitesz korábbi elnöke, az Erő és Elszántság mostani alelnöke korábban maga is zárta már beszédét Goebbels szavaival, míg Tyirityán Zsolt, júliusban a mozgalom vecsési megalakuláskor a 24.hu-nak arról beszélt, hogy milyen felemelő érzés volt a helyszínen a Mein Kampfot dedikálni. Az is érdekes, hogy mind az Identitesz, mind a Betyársereg (az Erő és Elszántság két alapítója) kapcsolatba került Jim Dowsonnal és Nick Griffinnel, azokkal az angol szélsőjobboldali figurákkal, akik jó egy éve érkeztek Magyarországra, májusban viszont már kitiltotta őket a Belügyminisztérium.

Az OTP egyébként nem indokolta érdeklődésünkre döntését, de nehéz nem arra gondolni, hogy a nácikkal való szimpátia felvállalása alighanem nyomott valamit a latba.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.