Orbán: Február 1-ig maradnak a korlátozások

Belpol

A miniszterelnök a rádióinterjújában magyarázta a kormány járványkezelését. 

Február 1-jéig biztosan maradnak az eddigi korlátozások - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban. 

Orbán - aki az Operatív Törzs üléséről érkezett a stúdióba - azt is elmondta, mára 2907 új ferzőzöttet azonosítottak, és újabb 115 ember hunyt el, illetve több mint 5000-en vannak kórházban. 

Azt mondta, miközben Nyugat-Európában hetente mások a korlátozások, Magyarországon nem akarják rángatni a szabályokat, van egy válságkezelő rendszer, és ez marad érvényben a továbbiakban is, egyelőre február 1-jéig.

Hozzátette, a vakcina majd segít, addig éljük az életet úgy, ahogy lehet. 

Az oltási kampányról azt mondta, 42 549 főt oltottak be eddig, most pedig megkezdődik az idősotthonok lakóinak beoltása is, a hétvégén a 150 főnél nagyobb intézményekben lakókat kezdik majd beoltani. 

Mint mondta, az idősotthonok lakóinak 80 százaléka akarja beoltatni magát, a dolgozóknak viszont csak 50 százaléka, őket még győzködni kell. Orbán hozzátette, ez nehéz ügy, mert az oltás egy személyes döntés, de minél több embernek kellene beoltatnia magát, az oltások biztonságosak. Ismét közölte, hogy neki is van egy helye az oltási tervben, és ő is be fogja oltatni magát. 

Azt is mondta, hogy eddig 80 ezer főre elég vakcina érkezett az országba, de ez kevés, ezért döntött úgy az Operatív Törzs, hogy február 1-jéig meghosszabbítják a korlátozó intézkedéseket. 

A járványadatok fényében Orbán azt mondta, volt már ennél nagyobb nyomás is az egészségügyön, de ez is nehéz helyzet, és egy áldozat is sok. Beszélt arról is, hogy mindenki máshogy tartja nyilván az elhunytakat, Magyarország pedig mindenkit bevesz a statisztikába, aki meghalt, és covid-fertőzött volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy már meg lehet mondani, hogy 2019-hez képest 2020-ban mennyivel emelkedett az elhunytak száma, nagyjából ők lehettek a vírus áldozatai, és bár számot nem mondott, kijelentette, hogy eszerint viszont a magyar egészségügy - és a magyar állam - olyan országoknál volt sikeresebb, mint Belgium, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Hollandia, Svédország, Franciaország.

Azt is mondta, ez ettől még nem jelent sikert, amíg egy ember is van, aki azért hal meg, mert nem tudják megmenteni, mert nem kapja meg a vakcinát. 

"Már csak karnyújtásnyira van a végső győzelem, ennek a neve vakcina, azt kell szerezni"

-  foglalta össze röviden Orbán, hozzátéve, hogy szerinte nem várni kell, hogy az unió majd küldi, hanem szerezni kell, le kell rá csapni, ezért tárgyal a kormány az izraeliekkel, oroszokkal, kínaiakkal is. 

Hozzátette, az unióval szerinte az a baj, hogy Magyarország beállt a sorba, feliratkozott, beadta az igényét 8,5 millió ember beoltásához elegendő vakcinára, ebben az ügyben Brüsszel valamit tárgyal, az országok pedig várnak. Ez frusztrál sok mindenkit más országokban is, ezért kiküldte a megbízottakat, hogy próbáljanak vakcinát szerezni. 

A brit oltási kampánnyal kapcsolatos kérdésre Orbán kifejtette, hogy "a magyar egy nagyvonalú és lovagias nép", míg az irigység egy kommunista betegség, amiből lassan kigyógyulunk, de gratulálhatunk a briteknek, hogy ennyi embert beoltottak. Nagy Katalin műsorvezető azon kérdésére, hogy "hol maradnak az európai gyártók", Orbán csak annyit mondott, "ezt a kérdést majd Brüsszelben feltesszük". 

Orbán ezután kifejtette, hogy az ő fejében az van, és az oltási terv is eszerint készült el, hogy azokat kell elsőként beoltani, akiket elvihet a vírus, mert ha ez sikerült, akkor megmentettük mindenki életét, akit meg lehetett menteni. Ehhez viszont annyi vakcinát kell szerezni, hogy mindenki be tudja oltatni magát, de egyelőre nincs elég, ezért kell betartani a szabályokat.

Később is visszatért a vakcinabeszerzés problémáira, akkor azt mondta, Nyugat-Európában is sokakat frusztrál és bepolitikai vitákat generál, hogy ahelyett, hogy mindenki maga intézte volna a vakcinát, rábízták Brüsszelre, egy koordinációs rendszerre, hogy tárgyaljanak, alkudjanak, és nem tudni, hogy mit csinál pontosan. "Ezért kell gratulálni a briteknek, akik ugye kiléptek az unióból, ők nem Brüsszelre bízták, maguk tárgyaltak, és jobb állapotban vannak mint mi, akik Brüsszelen keresztül védekezünk" - fejtegette, hozzátéve, hogy főleg olyan országokban feszítő kérdés ez, ahol vannak is gyártási kapacitások. 

Ennek apropóján kijelentette,

"csak azokat a jogköröket kell átadni Brüsszelnek, amiről biztosak vagyunk, hogy ott jobban kezelik, mintha mi magunk kezeltük volna."

Hozzátette, az elmúlt évek politikája, amely minél több jogkört akart Brüsszelnek adni, szerinte rossz, mert van, amit Brüsszelen keresztül kell intézni, és van, amit nemzetállami szinten, szerinte pedig több mindent kellene nemzetállami szinten. "Ez a vakcinamizéria erről győz meg" - mondta. 

Orbán méltatta az egészségügyi dolgozókat és a tanárokat is, akik szerinte kiválóan teljesítettek, és fenntartják az egészségügyi és oktatási rendszert, a tanárok pedig sikeresen átálltak digitális oktatásra. Azt is mondta, hogy fegyelmezettség szempontjából jól szerepeltek az emberek, mert míg máshol voltak tüntetések a korlátozások ellen, nálunk nem. Mint fogalmazott, elismerésre méltó, ahogy az ország küzd. 

A gazdasággal kapcsolatban Orbán azt mondta, nem igaz, hogy százezrek veszítették el a munkájukat, és bár sok munkaerőpiaci adat van, ő annak hisz, hogy hányan dolgoznak: ez a szám jelenleg 4 millió 496 ezer fő, ami elmondása szerint 26 ezerrel kevesebb, mint a válság előtt, vagyis Orbán szerint

az elvesztett munkahelyek száma 26 ezer.

Kijelentette, ez a legfontosab, ez minősíti a válságkezelést, és nagyon kevés ország van a világon, amely úgy vitte keresztül a gazdaságát a válságon, hogy 4,5 millió munkahelyből 26 ezret veszített el. Hozzátette, hogy ezt is pótolni fogják, mert

"több munkahelyet fogunk teremteni, mint amennyit a vírus tönkretett". 

Orbán aról beszélt, hogy nem egyszerűen el akarják hárítani a válságot, hanem azt akarja, hogy 2021 legyen egy kiemelkedő év. Mint mondta, bár az első pár hónap döcögni fog, de utána "be kell gyújtani a rakétákat", és a "kanyarban kell előzni". 

A gazdasági intézkedésekről azt mondta, két hozzáállás van, az egyik a fogyasztást támogatja, a másik a beruházásokat, ő az utóbbiban hisz, mert szerinte ha százezrek veszítenék el a munkahelyüket, akkor kellene csak általános bértámogatást adni. Hozzátette, szektorális bértámogatás most is van, de a fő irány a beruházások támogatása, a vállalkozásokat támogatják, mert ők ruháznak be. 

Azt is mondta, hogy a válság ellenére a kormány nem adta fel egyik tervét sem, és február elején ki fogják fizetni a 13. nyugdíj első heti összegét is.  

Hozzátette, sok intézkedést hoztak, ezeknek lesz eredménye, de az eredményességét befolyásolja, hogy mikor lehet feloldani a korlátozásokat, ami pedig a vakcinától függ. 

Erre később visszatérve azt is mondta, van egy menetrend, hogy melyik gyártó melyik hónapban mennyit hoz, de "ezek nem boldogító, kicsi számok", bár lehet több is, kevesebb is, de az biztos, hogy

ha csak a nyugati vakcinákra támaszkodunk, akkor még hónapokig kell fenntartani a korlátozásokat, ha találunk másikat, akkor fel lehet oldani, de csak a nyugatiakra alapozva ez nem fog menni. 

Orbánt kérdezték a Washingtonban történtekről, a Capitolium ostromáról is, ezzel kapcsolatban részvétet nyilvánított az elhunytak családtagjainak, majd bár kijelentette, hogy ahogy Magyarország sem szereti, ha minősítgetik, ezért ő sem kíván más országokat minősítgetni, vagy beleszólni, azért hozzátette, ismeri ezt a problémát,

"a baloldal Magyarországon is próbálkozott erőszakkal, megostromolták az országgyűlés épületét, rendőrsorfallal kellett megvédeni a magyar parlament épületét az erőszakos baloldali tömegtől, ahol ott voltak az ellenzéki politikusok. Most is van olyan pártvezető, aki azért áll bíróság elé, mert füstbombát dobott a rendőrökre."

Orbán a 2018 decemberi, túlóratörvény elleni tüntetésekre célzott, a műsorvezető kérdésére azonban csak legyintett, mondván "már nem is tudom, melyik évben volt", és hogy a Fidesz-székház ostromát most nem is hozza fel, csak a parlament elleni fellépést, mert 

"azt hogy a parlamenttel szemben erőszakkal próbálnak csoportok fellépni, ezt a magyarok a saját bőrükön tapasztalták meg, nem most látjuk először."

Hozzátette, ezt "mi megoldottuk, bízok benne, hogy Amerikában is megoldják". A tüntetéseken helytálló rendőrök apropóján Orbán a magyar rendőröket is méltatta, és kifejtette, hogy "a magyar rendőrök jó állapotban vannak", bár kereshetnének többet is. 

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.