Orbán: Február 1-ig maradnak a korlátozások

Belpol

A miniszterelnök a rádióinterjújában magyarázta a kormány járványkezelését. 

Február 1-jéig biztosan maradnak az eddigi korlátozások - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban. 

Orbán - aki az Operatív Törzs üléséről érkezett a stúdióba - azt is elmondta, mára 2907 új ferzőzöttet azonosítottak, és újabb 115 ember hunyt el, illetve több mint 5000-en vannak kórházban. 

Azt mondta, miközben Nyugat-Európában hetente mások a korlátozások, Magyarországon nem akarják rángatni a szabályokat, van egy válságkezelő rendszer, és ez marad érvényben a továbbiakban is, egyelőre február 1-jéig.

Hozzátette, a vakcina majd segít, addig éljük az életet úgy, ahogy lehet. 

Az oltási kampányról azt mondta, 42 549 főt oltottak be eddig, most pedig megkezdődik az idősotthonok lakóinak beoltása is, a hétvégén a 150 főnél nagyobb intézményekben lakókat kezdik majd beoltani. 

Mint mondta, az idősotthonok lakóinak 80 százaléka akarja beoltatni magát, a dolgozóknak viszont csak 50 százaléka, őket még győzködni kell. Orbán hozzátette, ez nehéz ügy, mert az oltás egy személyes döntés, de minél több embernek kellene beoltatnia magát, az oltások biztonságosak. Ismét közölte, hogy neki is van egy helye az oltási tervben, és ő is be fogja oltatni magát. 

Azt is mondta, hogy eddig 80 ezer főre elég vakcina érkezett az országba, de ez kevés, ezért döntött úgy az Operatív Törzs, hogy február 1-jéig meghosszabbítják a korlátozó intézkedéseket. 

A járványadatok fényében Orbán azt mondta, volt már ennél nagyobb nyomás is az egészségügyön, de ez is nehéz helyzet, és egy áldozat is sok. Beszélt arról is, hogy mindenki máshogy tartja nyilván az elhunytakat, Magyarország pedig mindenkit bevesz a statisztikába, aki meghalt, és covid-fertőzött volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy már meg lehet mondani, hogy 2019-hez képest 2020-ban mennyivel emelkedett az elhunytak száma, nagyjából ők lehettek a vírus áldozatai, és bár számot nem mondott, kijelentette, hogy eszerint viszont a magyar egészségügy - és a magyar állam - olyan országoknál volt sikeresebb, mint Belgium, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Hollandia, Svédország, Franciaország.

Azt is mondta, ez ettől még nem jelent sikert, amíg egy ember is van, aki azért hal meg, mert nem tudják megmenteni, mert nem kapja meg a vakcinát. 

"Már csak karnyújtásnyira van a végső győzelem, ennek a neve vakcina, azt kell szerezni"

-  foglalta össze röviden Orbán, hozzátéve, hogy szerinte nem várni kell, hogy az unió majd küldi, hanem szerezni kell, le kell rá csapni, ezért tárgyal a kormány az izraeliekkel, oroszokkal, kínaiakkal is. 

Hozzátette, az unióval szerinte az a baj, hogy Magyarország beállt a sorba, feliratkozott, beadta az igényét 8,5 millió ember beoltásához elegendő vakcinára, ebben az ügyben Brüsszel valamit tárgyal, az országok pedig várnak. Ez frusztrál sok mindenkit más országokban is, ezért kiküldte a megbízottakat, hogy próbáljanak vakcinát szerezni. 

A brit oltási kampánnyal kapcsolatos kérdésre Orbán kifejtette, hogy "a magyar egy nagyvonalú és lovagias nép", míg az irigység egy kommunista betegség, amiből lassan kigyógyulunk, de gratulálhatunk a briteknek, hogy ennyi embert beoltottak. Nagy Katalin műsorvezető azon kérdésére, hogy "hol maradnak az európai gyártók", Orbán csak annyit mondott, "ezt a kérdést majd Brüsszelben feltesszük". 

Orbán ezután kifejtette, hogy az ő fejében az van, és az oltási terv is eszerint készült el, hogy azokat kell elsőként beoltani, akiket elvihet a vírus, mert ha ez sikerült, akkor megmentettük mindenki életét, akit meg lehetett menteni. Ehhez viszont annyi vakcinát kell szerezni, hogy mindenki be tudja oltatni magát, de egyelőre nincs elég, ezért kell betartani a szabályokat.

Később is visszatért a vakcinabeszerzés problémáira, akkor azt mondta, Nyugat-Európában is sokakat frusztrál és bepolitikai vitákat generál, hogy ahelyett, hogy mindenki maga intézte volna a vakcinát, rábízták Brüsszelre, egy koordinációs rendszerre, hogy tárgyaljanak, alkudjanak, és nem tudni, hogy mit csinál pontosan. "Ezért kell gratulálni a briteknek, akik ugye kiléptek az unióból, ők nem Brüsszelre bízták, maguk tárgyaltak, és jobb állapotban vannak mint mi, akik Brüsszelen keresztül védekezünk" - fejtegette, hozzátéve, hogy főleg olyan országokban feszítő kérdés ez, ahol vannak is gyártási kapacitások. 

Ennek apropóján kijelentette,

"csak azokat a jogköröket kell átadni Brüsszelnek, amiről biztosak vagyunk, hogy ott jobban kezelik, mintha mi magunk kezeltük volna."

Hozzátette, az elmúlt évek politikája, amely minél több jogkört akart Brüsszelnek adni, szerinte rossz, mert van, amit Brüsszelen keresztül kell intézni, és van, amit nemzetállami szinten, szerinte pedig több mindent kellene nemzetállami szinten. "Ez a vakcinamizéria erről győz meg" - mondta. 

Orbán méltatta az egészségügyi dolgozókat és a tanárokat is, akik szerinte kiválóan teljesítettek, és fenntartják az egészségügyi és oktatási rendszert, a tanárok pedig sikeresen átálltak digitális oktatásra. Azt is mondta, hogy fegyelmezettség szempontjából jól szerepeltek az emberek, mert míg máshol voltak tüntetések a korlátozások ellen, nálunk nem. Mint fogalmazott, elismerésre méltó, ahogy az ország küzd. 

A gazdasággal kapcsolatban Orbán azt mondta, nem igaz, hogy százezrek veszítették el a munkájukat, és bár sok munkaerőpiaci adat van, ő annak hisz, hogy hányan dolgoznak: ez a szám jelenleg 4 millió 496 ezer fő, ami elmondása szerint 26 ezerrel kevesebb, mint a válság előtt, vagyis Orbán szerint

az elvesztett munkahelyek száma 26 ezer.

Kijelentette, ez a legfontosab, ez minősíti a válságkezelést, és nagyon kevés ország van a világon, amely úgy vitte keresztül a gazdaságát a válságon, hogy 4,5 millió munkahelyből 26 ezret veszített el. Hozzátette, hogy ezt is pótolni fogják, mert

"több munkahelyet fogunk teremteni, mint amennyit a vírus tönkretett". 

Orbán aról beszélt, hogy nem egyszerűen el akarják hárítani a válságot, hanem azt akarja, hogy 2021 legyen egy kiemelkedő év. Mint mondta, bár az első pár hónap döcögni fog, de utána "be kell gyújtani a rakétákat", és a "kanyarban kell előzni". 

A gazdasági intézkedésekről azt mondta, két hozzáállás van, az egyik a fogyasztást támogatja, a másik a beruházásokat, ő az utóbbiban hisz, mert szerinte ha százezrek veszítenék el a munkahelyüket, akkor kellene csak általános bértámogatást adni. Hozzátette, szektorális bértámogatás most is van, de a fő irány a beruházások támogatása, a vállalkozásokat támogatják, mert ők ruháznak be. 

Azt is mondta, hogy a válság ellenére a kormány nem adta fel egyik tervét sem, és február elején ki fogják fizetni a 13. nyugdíj első heti összegét is.  

Hozzátette, sok intézkedést hoztak, ezeknek lesz eredménye, de az eredményességét befolyásolja, hogy mikor lehet feloldani a korlátozásokat, ami pedig a vakcinától függ. 

Erre később visszatérve azt is mondta, van egy menetrend, hogy melyik gyártó melyik hónapban mennyit hoz, de "ezek nem boldogító, kicsi számok", bár lehet több is, kevesebb is, de az biztos, hogy

ha csak a nyugati vakcinákra támaszkodunk, akkor még hónapokig kell fenntartani a korlátozásokat, ha találunk másikat, akkor fel lehet oldani, de csak a nyugatiakra alapozva ez nem fog menni. 

Orbánt kérdezték a Washingtonban történtekről, a Capitolium ostromáról is, ezzel kapcsolatban részvétet nyilvánított az elhunytak családtagjainak, majd bár kijelentette, hogy ahogy Magyarország sem szereti, ha minősítgetik, ezért ő sem kíván más országokat minősítgetni, vagy beleszólni, azért hozzátette, ismeri ezt a problémát,

"a baloldal Magyarországon is próbálkozott erőszakkal, megostromolták az országgyűlés épületét, rendőrsorfallal kellett megvédeni a magyar parlament épületét az erőszakos baloldali tömegtől, ahol ott voltak az ellenzéki politikusok. Most is van olyan pártvezető, aki azért áll bíróság elé, mert füstbombát dobott a rendőrökre."

Orbán a 2018 decemberi, túlóratörvény elleni tüntetésekre célzott, a műsorvezető kérdésére azonban csak legyintett, mondván "már nem is tudom, melyik évben volt", és hogy a Fidesz-székház ostromát most nem is hozza fel, csak a parlament elleni fellépést, mert 

"azt hogy a parlamenttel szemben erőszakkal próbálnak csoportok fellépni, ezt a magyarok a saját bőrükön tapasztalták meg, nem most látjuk először."

Hozzátette, ezt "mi megoldottuk, bízok benne, hogy Amerikában is megoldják". A tüntetéseken helytálló rendőrök apropóján Orbán a magyar rendőröket is méltatta, és kifejtette, hogy "a magyar rendőrök jó állapotban vannak", bár kereshetnének többet is. 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.