Orbán: Február 1-ig maradnak a korlátozások

Belpol

A miniszterelnök a rádióinterjújában magyarázta a kormány járványkezelését. 

Február 1-jéig biztosan maradnak az eddigi korlátozások - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban. 

Orbán - aki az Operatív Törzs üléséről érkezett a stúdióba - azt is elmondta, mára 2907 új ferzőzöttet azonosítottak, és újabb 115 ember hunyt el, illetve több mint 5000-en vannak kórházban. 

Azt mondta, miközben Nyugat-Európában hetente mások a korlátozások, Magyarországon nem akarják rángatni a szabályokat, van egy válságkezelő rendszer, és ez marad érvényben a továbbiakban is, egyelőre február 1-jéig.

Hozzátette, a vakcina majd segít, addig éljük az életet úgy, ahogy lehet. 

Az oltási kampányról azt mondta, 42 549 főt oltottak be eddig, most pedig megkezdődik az idősotthonok lakóinak beoltása is, a hétvégén a 150 főnél nagyobb intézményekben lakókat kezdik majd beoltani. 

Mint mondta, az idősotthonok lakóinak 80 százaléka akarja beoltatni magát, a dolgozóknak viszont csak 50 százaléka, őket még győzködni kell. Orbán hozzátette, ez nehéz ügy, mert az oltás egy személyes döntés, de minél több embernek kellene beoltatnia magát, az oltások biztonságosak. Ismét közölte, hogy neki is van egy helye az oltási tervben, és ő is be fogja oltatni magát. 

Azt is mondta, hogy eddig 80 ezer főre elég vakcina érkezett az országba, de ez kevés, ezért döntött úgy az Operatív Törzs, hogy február 1-jéig meghosszabbítják a korlátozó intézkedéseket. 

A járványadatok fényében Orbán azt mondta, volt már ennél nagyobb nyomás is az egészségügyön, de ez is nehéz helyzet, és egy áldozat is sok. Beszélt arról is, hogy mindenki máshogy tartja nyilván az elhunytakat, Magyarország pedig mindenkit bevesz a statisztikába, aki meghalt, és covid-fertőzött volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy már meg lehet mondani, hogy 2019-hez képest 2020-ban mennyivel emelkedett az elhunytak száma, nagyjából ők lehettek a vírus áldozatai, és bár számot nem mondott, kijelentette, hogy eszerint viszont a magyar egészségügy - és a magyar állam - olyan országoknál volt sikeresebb, mint Belgium, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Hollandia, Svédország, Franciaország.

Azt is mondta, ez ettől még nem jelent sikert, amíg egy ember is van, aki azért hal meg, mert nem tudják megmenteni, mert nem kapja meg a vakcinát. 

"Már csak karnyújtásnyira van a végső győzelem, ennek a neve vakcina, azt kell szerezni"

-  foglalta össze röviden Orbán, hozzátéve, hogy szerinte nem várni kell, hogy az unió majd küldi, hanem szerezni kell, le kell rá csapni, ezért tárgyal a kormány az izraeliekkel, oroszokkal, kínaiakkal is. 

Hozzátette, az unióval szerinte az a baj, hogy Magyarország beállt a sorba, feliratkozott, beadta az igényét 8,5 millió ember beoltásához elegendő vakcinára, ebben az ügyben Brüsszel valamit tárgyal, az országok pedig várnak. Ez frusztrál sok mindenkit más országokban is, ezért kiküldte a megbízottakat, hogy próbáljanak vakcinát szerezni. 

A brit oltási kampánnyal kapcsolatos kérdésre Orbán kifejtette, hogy "a magyar egy nagyvonalú és lovagias nép", míg az irigység egy kommunista betegség, amiből lassan kigyógyulunk, de gratulálhatunk a briteknek, hogy ennyi embert beoltottak. Nagy Katalin műsorvezető azon kérdésére, hogy "hol maradnak az európai gyártók", Orbán csak annyit mondott, "ezt a kérdést majd Brüsszelben feltesszük". 

Orbán ezután kifejtette, hogy az ő fejében az van, és az oltási terv is eszerint készült el, hogy azokat kell elsőként beoltani, akiket elvihet a vírus, mert ha ez sikerült, akkor megmentettük mindenki életét, akit meg lehetett menteni. Ehhez viszont annyi vakcinát kell szerezni, hogy mindenki be tudja oltatni magát, de egyelőre nincs elég, ezért kell betartani a szabályokat.

Később is visszatért a vakcinabeszerzés problémáira, akkor azt mondta, Nyugat-Európában is sokakat frusztrál és bepolitikai vitákat generál, hogy ahelyett, hogy mindenki maga intézte volna a vakcinát, rábízták Brüsszelre, egy koordinációs rendszerre, hogy tárgyaljanak, alkudjanak, és nem tudni, hogy mit csinál pontosan. "Ezért kell gratulálni a briteknek, akik ugye kiléptek az unióból, ők nem Brüsszelre bízták, maguk tárgyaltak, és jobb állapotban vannak mint mi, akik Brüsszelen keresztül védekezünk" - fejtegette, hozzátéve, hogy főleg olyan országokban feszítő kérdés ez, ahol vannak is gyártási kapacitások. 

Ennek apropóján kijelentette,

"csak azokat a jogköröket kell átadni Brüsszelnek, amiről biztosak vagyunk, hogy ott jobban kezelik, mintha mi magunk kezeltük volna."

Hozzátette, az elmúlt évek politikája, amely minél több jogkört akart Brüsszelnek adni, szerinte rossz, mert van, amit Brüsszelen keresztül kell intézni, és van, amit nemzetállami szinten, szerinte pedig több mindent kellene nemzetállami szinten. "Ez a vakcinamizéria erről győz meg" - mondta. 

Orbán méltatta az egészségügyi dolgozókat és a tanárokat is, akik szerinte kiválóan teljesítettek, és fenntartják az egészségügyi és oktatási rendszert, a tanárok pedig sikeresen átálltak digitális oktatásra. Azt is mondta, hogy fegyelmezettség szempontjából jól szerepeltek az emberek, mert míg máshol voltak tüntetések a korlátozások ellen, nálunk nem. Mint fogalmazott, elismerésre méltó, ahogy az ország küzd. 

A gazdasággal kapcsolatban Orbán azt mondta, nem igaz, hogy százezrek veszítették el a munkájukat, és bár sok munkaerőpiaci adat van, ő annak hisz, hogy hányan dolgoznak: ez a szám jelenleg 4 millió 496 ezer fő, ami elmondása szerint 26 ezerrel kevesebb, mint a válság előtt, vagyis Orbán szerint

az elvesztett munkahelyek száma 26 ezer.

Kijelentette, ez a legfontosab, ez minősíti a válságkezelést, és nagyon kevés ország van a világon, amely úgy vitte keresztül a gazdaságát a válságon, hogy 4,5 millió munkahelyből 26 ezret veszített el. Hozzátette, hogy ezt is pótolni fogják, mert

"több munkahelyet fogunk teremteni, mint amennyit a vírus tönkretett". 

Orbán aról beszélt, hogy nem egyszerűen el akarják hárítani a válságot, hanem azt akarja, hogy 2021 legyen egy kiemelkedő év. Mint mondta, bár az első pár hónap döcögni fog, de utána "be kell gyújtani a rakétákat", és a "kanyarban kell előzni". 

A gazdasági intézkedésekről azt mondta, két hozzáállás van, az egyik a fogyasztást támogatja, a másik a beruházásokat, ő az utóbbiban hisz, mert szerinte ha százezrek veszítenék el a munkahelyüket, akkor kellene csak általános bértámogatást adni. Hozzátette, szektorális bértámogatás most is van, de a fő irány a beruházások támogatása, a vállalkozásokat támogatják, mert ők ruháznak be. 

Azt is mondta, hogy a válság ellenére a kormány nem adta fel egyik tervét sem, és február elején ki fogják fizetni a 13. nyugdíj első heti összegét is.  

Hozzátette, sok intézkedést hoztak, ezeknek lesz eredménye, de az eredményességét befolyásolja, hogy mikor lehet feloldani a korlátozásokat, ami pedig a vakcinától függ. 

Erre később visszatérve azt is mondta, van egy menetrend, hogy melyik gyártó melyik hónapban mennyit hoz, de "ezek nem boldogító, kicsi számok", bár lehet több is, kevesebb is, de az biztos, hogy

ha csak a nyugati vakcinákra támaszkodunk, akkor még hónapokig kell fenntartani a korlátozásokat, ha találunk másikat, akkor fel lehet oldani, de csak a nyugatiakra alapozva ez nem fog menni. 

Orbánt kérdezték a Washingtonban történtekről, a Capitolium ostromáról is, ezzel kapcsolatban részvétet nyilvánított az elhunytak családtagjainak, majd bár kijelentette, hogy ahogy Magyarország sem szereti, ha minősítgetik, ezért ő sem kíván más országokat minősítgetni, vagy beleszólni, azért hozzátette, ismeri ezt a problémát,

"a baloldal Magyarországon is próbálkozott erőszakkal, megostromolták az országgyűlés épületét, rendőrsorfallal kellett megvédeni a magyar parlament épületét az erőszakos baloldali tömegtől, ahol ott voltak az ellenzéki politikusok. Most is van olyan pártvezető, aki azért áll bíróság elé, mert füstbombát dobott a rendőrökre."

Orbán a 2018 decemberi, túlóratörvény elleni tüntetésekre célzott, a műsorvezető kérdésére azonban csak legyintett, mondván "már nem is tudom, melyik évben volt", és hogy a Fidesz-székház ostromát most nem is hozza fel, csak a parlament elleni fellépést, mert 

"azt hogy a parlamenttel szemben erőszakkal próbálnak csoportok fellépni, ezt a magyarok a saját bőrükön tapasztalták meg, nem most látjuk először."

Hozzátette, ezt "mi megoldottuk, bízok benne, hogy Amerikában is megoldják". A tüntetéseken helytálló rendőrök apropóján Orbán a magyar rendőröket is méltatta, és kifejtette, hogy "a magyar rendőrök jó állapotban vannak", bár kereshetnének többet is. 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.