Kiss László nem kaphatott volna állami kitüntetéseket, de vissza sem adta azokat

  • Magyar Krisztián
  • 2016. április 8.

Belpol

Elvileg nem adható állami kitüntetés annak, akit korábban bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. Kissről senki nem tudta az illetékesek közül, hogy nem lehet kitüntetni.

A volt szövetségi kapitányról az elismeréseket előkészítő főosztály, így az azokat tárgyaló bizottság és az éppen aktuális kormány sem tudta, hogy korábban nemi erőszak miatt börtönben ült. Utólag korrigálni nem lehet, csak Kiss adhatja vissza az érdemkereszteket.

false

 

Fotó: mob.hu

A napokban derült ki, hogy az úszók szövetségi kapitányát még 21 évesen, 1962-ben elítélték csoportos nemi erőszak miatt, miután Kiss László két úszótársával – egyikük lakásán – megerőszakolt egy Zsuzsanna nevű lányt. Kiss a neki megítélt három év helyett már húsz hónap után szabadult, és 1965-ben már edzősködött. A kapitány aztán szép karriert futott be, kontinens-, világ- és olimpiai bajnok úszókat trenírozott, ezért 2008-ban és 2012-ben is kitüntette a magyar állam. A korábbi kapitány a Gyurcsány-kormány ideje alatt megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, majd Orbánék emeltek egyet, és a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adták oda az edzőnek.

A kitüntetésről döntők nem tudtak Kiss zűrös előéletéről

Kiss végül csütörtökön lemondott az úszókapitányi posztról és már nem alpolgármester Százhalombattán sem, azonban az állami kitüntetéseket nem adta vissza, holott egészen biztosan kijelenthető: ha a nemi erőszakkal kapcsolatos infók már korábban napvilágot látnak, és nem csupán az úszómedencék melletti mendemondákban tűnnek fel, akkor egyik kormány se kockáztatott volna – mesélte a magyarnarancs.hu-nak a kitüntetési bizottság egyik korábbi tagja. Forrásunk arra is felhívta a figyelmet, hogy, ugyan minden kormánynak megvannak a maga kegyeltjei, de a végső döntéseket minden évben egy hosszas és szabályozott eljárás előzi meg. A folyamat nagyjából úgy néz ki, hogy az adott kitüntetési időszak előtt minden előterjesztést megvizsgál a korábban a Miniszterelnöki Hivatalhoz, majd később a Miniszterelnökséghez tartozó Kitüntetési Főosztály, és ezt követően kerülnek a javaslatok egy erre a célra összehívott bizottsághoz, majd onnan a kormányhoz. A főosztálynak mindenkit ellenőriznie kell, elvileg itt kellett volna kiderülnie annak, hogy Kiss László már ült.

false

 

Fotó: Soós Lajos/MTI

A legfőbb probléma ott volt, hogy a bűnügyi nyilvántartásban már nem szerepelt – a csütörtöki kormányinfón Lázár János csúcsminiszter is erre hivatkozott – a volt úszókapitány 55 évvel ezelőtti esete, így a mappáját nyugodt szívvel tette a bizottság elé a főosztályvezető. Pedig a kitüntetéseket is szabályozó törvényben szerepel: „Annak, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek – függetlenül attól, hogy az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól mentesült-e –, csak kivételes méltánylást érdemlő esetben lehet kitüntetést adományozni.”

Különleges méltánylásról szó sem lehetett,

hiszen az elismerésről döntők nem is tudtak a bűncselekményről, amely azért is lett volna fontos, hiszen ugyanezen jogszabályban az is benne van, hogy „(…) a Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére szolgál”. A nemi erőszakkal Kiss László nem szolgálhatta sem a haza érdekeit, sem az egyetemes emberi értékeket, példamutatásnak végképp nem tekinthető, így aztán jogosan kifogásolható a 2008-as és a 2012-es kitüntetése is.

Visszavenni nem lehet

„Amikor 2008-ban felbukkant Kiss neve a bizottságban, egy szóval sem említette senki, hogy volt neki bármikor büntetőügye. Az úszósportban elért eredményei, az olimpiai sikerek miatt valójában nyugodt szívvel bólintott rá szinte mindenki a kitüntetésre” – emlékezett vissza a 2008-as eljárásra egy másik informátorunk, aki szerint a szakmai berkekből érkező javaslattevőnek már az elején kellett volna jeleznie, ha tudott az uszodai pletykákról. De ez nem történt meg, így a bukott kapitány át is vehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. Ekkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, akit megkérdeztünk az ügyről, kérdéseinkre a Demokratikus Koalíció szóvivője válaszolt: Gréczy Zsolt szerint a volt kormányfő nem tudott a világhírű úszóedző zűrös előéletéről, aki a szakmai szervezetek egyhangúan támogatott jelöltje volt. „Az elkövetett bűncselekmény ismeretében Gyurcsány Ferenc – Kiss László helyében – visszaadná a kitüntetést, lemondana a szövetségi kapitányi posztról és visszavonulna a közélettől” – reagált portálunknak még csütörtökön Gréczy, amikor még nem lehetett tudni, hogy Kiss László távozik az úszósportból és a közéletből is.

Még szerda este

feltettünk néhány kérdést a Miniszterelnökségnek,

és kikértük azokat a dokumentumokat, amelyek a kitüntetések előtt készülhettek Kiss László elismerésének ajánlásáról, de cikkünk megjelenéséig nem jött semmilyen reakció. Szűkszavúan ugyan, de legalább válaszolt a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH), ide azért fordultunk, mert a kitüntetéseket az aktuális államfő adta át Kissnek. Megtudtuk, hogy az érdemrendeket nem vonhatja vissza az állam, azokról csak a volt úszókapitány mondhat le. Azt is leírták, hogy „2012-ben és 2008-ban Kiss László, a Magyar Úszó Szövetség szövetségi kapitánya a nyári olimpiai játékokon szerepelt sportolók felkészítésében végzett munkájáért kapta a kitüntetéseket”, de arra nem kaptunk választ, hogy Áder János tudott-e Kiss büntetett előéletéről.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.