Kiss László nem kaphatott volna állami kitüntetéseket, de vissza sem adta azokat

  • Magyar Krisztián
  • 2016. április 8.

Belpol

Elvileg nem adható állami kitüntetés annak, akit korábban bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. Kissről senki nem tudta az illetékesek közül, hogy nem lehet kitüntetni.

A volt szövetségi kapitányról az elismeréseket előkészítő főosztály, így az azokat tárgyaló bizottság és az éppen aktuális kormány sem tudta, hogy korábban nemi erőszak miatt börtönben ült. Utólag korrigálni nem lehet, csak Kiss adhatja vissza az érdemkereszteket.

false

 

Fotó: mob.hu

A napokban derült ki, hogy az úszók szövetségi kapitányát még 21 évesen, 1962-ben elítélték csoportos nemi erőszak miatt, miután Kiss László két úszótársával – egyikük lakásán – megerőszakolt egy Zsuzsanna nevű lányt. Kiss a neki megítélt három év helyett már húsz hónap után szabadult, és 1965-ben már edzősködött. A kapitány aztán szép karriert futott be, kontinens-, világ- és olimpiai bajnok úszókat trenírozott, ezért 2008-ban és 2012-ben is kitüntette a magyar állam. A korábbi kapitány a Gyurcsány-kormány ideje alatt megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, majd Orbánék emeltek egyet, és a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adták oda az edzőnek.

A kitüntetésről döntők nem tudtak Kiss zűrös előéletéről

Kiss végül csütörtökön lemondott az úszókapitányi posztról és már nem alpolgármester Százhalombattán sem, azonban az állami kitüntetéseket nem adta vissza, holott egészen biztosan kijelenthető: ha a nemi erőszakkal kapcsolatos infók már korábban napvilágot látnak, és nem csupán az úszómedencék melletti mendemondákban tűnnek fel, akkor egyik kormány se kockáztatott volna – mesélte a magyarnarancs.hu-nak a kitüntetési bizottság egyik korábbi tagja. Forrásunk arra is felhívta a figyelmet, hogy, ugyan minden kormánynak megvannak a maga kegyeltjei, de a végső döntéseket minden évben egy hosszas és szabályozott eljárás előzi meg. A folyamat nagyjából úgy néz ki, hogy az adott kitüntetési időszak előtt minden előterjesztést megvizsgál a korábban a Miniszterelnöki Hivatalhoz, majd később a Miniszterelnökséghez tartozó Kitüntetési Főosztály, és ezt követően kerülnek a javaslatok egy erre a célra összehívott bizottsághoz, majd onnan a kormányhoz. A főosztálynak mindenkit ellenőriznie kell, elvileg itt kellett volna kiderülnie annak, hogy Kiss László már ült.

false

 

Fotó: Soós Lajos/MTI

A legfőbb probléma ott volt, hogy a bűnügyi nyilvántartásban már nem szerepelt – a csütörtöki kormányinfón Lázár János csúcsminiszter is erre hivatkozott – a volt úszókapitány 55 évvel ezelőtti esete, így a mappáját nyugodt szívvel tette a bizottság elé a főosztályvezető. Pedig a kitüntetéseket is szabályozó törvényben szerepel: „Annak, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek – függetlenül attól, hogy az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól mentesült-e –, csak kivételes méltánylást érdemlő esetben lehet kitüntetést adományozni.”

Különleges méltánylásról szó sem lehetett,

hiszen az elismerésről döntők nem is tudtak a bűncselekményről, amely azért is lett volna fontos, hiszen ugyanezen jogszabályban az is benne van, hogy „(…) a Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére szolgál”. A nemi erőszakkal Kiss László nem szolgálhatta sem a haza érdekeit, sem az egyetemes emberi értékeket, példamutatásnak végképp nem tekinthető, így aztán jogosan kifogásolható a 2008-as és a 2012-es kitüntetése is.

Visszavenni nem lehet

„Amikor 2008-ban felbukkant Kiss neve a bizottságban, egy szóval sem említette senki, hogy volt neki bármikor büntetőügye. Az úszósportban elért eredményei, az olimpiai sikerek miatt valójában nyugodt szívvel bólintott rá szinte mindenki a kitüntetésre” – emlékezett vissza a 2008-as eljárásra egy másik informátorunk, aki szerint a szakmai berkekből érkező javaslattevőnek már az elején kellett volna jeleznie, ha tudott az uszodai pletykákról. De ez nem történt meg, így a bukott kapitány át is vehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. Ekkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, akit megkérdeztünk az ügyről, kérdéseinkre a Demokratikus Koalíció szóvivője válaszolt: Gréczy Zsolt szerint a volt kormányfő nem tudott a világhírű úszóedző zűrös előéletéről, aki a szakmai szervezetek egyhangúan támogatott jelöltje volt. „Az elkövetett bűncselekmény ismeretében Gyurcsány Ferenc – Kiss László helyében – visszaadná a kitüntetést, lemondana a szövetségi kapitányi posztról és visszavonulna a közélettől” – reagált portálunknak még csütörtökön Gréczy, amikor még nem lehetett tudni, hogy Kiss László távozik az úszósportból és a közéletből is.

Még szerda este

feltettünk néhány kérdést a Miniszterelnökségnek,

és kikértük azokat a dokumentumokat, amelyek a kitüntetések előtt készülhettek Kiss László elismerésének ajánlásáról, de cikkünk megjelenéséig nem jött semmilyen reakció. Szűkszavúan ugyan, de legalább válaszolt a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH), ide azért fordultunk, mert a kitüntetéseket az aktuális államfő adta át Kissnek. Megtudtuk, hogy az érdemrendeket nem vonhatja vissza az állam, azokról csak a volt úszókapitány mondhat le. Azt is leírták, hogy „2012-ben és 2008-ban Kiss László, a Magyar Úszó Szövetség szövetségi kapitánya a nyári olimpiai játékokon szerepelt sportolók felkészítésében végzett munkájáért kapta a kitüntetéseket”, de arra nem kaptunk választ, hogy Áder János tudott-e Kiss büntetett előéletéről.

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?