A Szabolcs megyei Kispaládon 2013-ban még 605-en laktak, 2017-re azonban ez a szám több mint duplájára, 1347-re nőtt. Idén váratlanul 303-mal lett kevesebb a kis határszéli falu lélekszáma. A helyiek szerint nyilvánvaló a „hullámzó” lakosságszám oka: a választások előtt nagy létszámban települtek be a faluba magyar állampolgársághoz jutott ukránok, akiket elsősorban a magyar nyugdíj és az ingyenes egészségügyi ellátás vonzott. „Hálából” pedig részt vettek a parlamenti voksoláson, nem kérdés, zömmel melyik pártra szavazva - írja a Népszava.
Kispalád esetében - ahol akadt ház, amelyikbe 200 „idegen is be volt jelentve” - feljelentés is született: Helmeczy László ügyvéd, a DK képviselőjelöltje tavaly Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult költségvetési csalás bűntettének, választás rendje elleni bűntettnek és hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt. Helmeczy nem tudja, mi lett a feljelentése eredménye, őt ugyanis nem tájékoztatták erről, de vélhetően a lefolytatott eljárás után megtörténtek a kényszerkijelentések. A rendőrség nem válaszolt a lap kérdéseire.
A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal pedig úgy reagált, hogy illetékességi területén nincs olyan ingatlan, amelyben a megjelölt mértékben – vagyis kétszázas nagyságrendben lennének polgárok bejelentve – kivéve, ahol az ingatlan rendeltetése indokolja a bejelentkezők magas számát.
Nem könnyű nyomon követni a népmozgást. Sértő-Radics István Uszka független polgármestere a Népszavának elmondta: a tavaly életbe lépett új adatvédelmi törvény alapján ő maga bele sem nézhet a népesség-nyilvántartásba, s a jegyző is csak indokolt esetben kérhet le szenzitív adatokat. Uszka 500-550 körüli lakosságszáma nagyjából ötven olyan fővel gyarapodott. A betelepülőket csak hébe-hóba látják. Ha valaki szabályos magyar papírokkal rendelkezik és bejelentkezik az úgynevezett „rokonokhoz”, a falu jegyzője nem ellenőrizheti a családi kötelékeket.
A Borsod megyei Ricsén kiszűrték a magyarul nem beszélő „magyarokat” – mondja Vécsi István –, náluk ugyanis az illetékes hivatali munkatárs komolyan vette a feladatát, és elbeszélgetett a jelentkezőkkel: nem is nagyon változott a falu lélekszáma az utóbbi pár évben. A szigornak gyorsan híre ment, s az álmagyarok inkább olyan falvakban kopogtattak, ahol tárt karokkal fogadták őket.
A tavalyi választások előtt mindenesetre az egyik kispaládi házban a választási névjegyzék szerint százhúszan laktak, s állítólag 40-50 ezer forintot fizettek egy-egy bejelentésért. A papíron magyar lakcímmel rendelkezők szavazhatnak az országgyűlési, a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon is: az utóbbi kettő hamarosan esedékes lesz. Kispaládon 2014-ben feltehetően az ide bejelentett kettős állampolgárok szavazatai is segítette a kormánypárti jelölt győzelmét. De a kispaládiakat leginkább az zavarja, hogy a mindennapjaikat is megnehezíti a nagy létszámú „mű-magyar” ukrán. A kisvárdai kórház várakozó betegek között egyre több az ukránul beszélő, s emiatt a TB-jüket ténylegesen a magyar államkasszába befizető betegek mind tovább kénytelenek várni a sorukra. Az ukrán álmagyarok a helyiek szerint anélkül élvezik a különféle juttatásokat, hogy bármilyen járulékot betettek volna a közös kasszába.
