Nyolcévnyi fideszes vezetés után 2014-ben ismét baloldali polgármestere lett Salgótarjánnak, Dóra Ottó (MSZP) ötven szavazattal múlta felül a kormánypárti Székyné Sztrémi Melindát, a város képviselő-testületében pedig többséget szereztek az MSZP, a DK, az Együtt és egy helyi civil szervezet közös jelöltjei. 2015 novemberében Dóra Ottó rövid, súlyos betegség után elhunyt, a volt szocialista iparváros vezető nélkül maradt.
Orbánt csak fotóról látták
A február 28-ra kiírt választásra először a Fidesz nevezte meg a jelöltjét. Simon Tibor nem ismeretlen a helyi politikában, 2010 előtt több cikluson át önkormányzati képviselőként dolgozott, 2006 és 2010 között ő volt a salgótarjáni közgyűlés Fidesz-frakciójának elnöke. Korábban a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon igazgatója volt, 2014-ig övé volt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) Salgótarjáni Tankerületének vezetői széke, azóta a Klik köznevelés-igazgatási főosztályának vezetője a fővárosban, de elmondása szerint mindennap ingázik, a kampány idejére pedig szabadságot vett ki. A baloldali összefogás jelöltje a korábban üzemmérnökként és szociális intézményvezetőként is dolgozó Fekete Zsolt, jelenleg a város alpolgármestere, több cikluson át a közgyűlés tagja. A Jobbik Hulitka Istvánt indítja, aki 2014 októberében a voksok 12 százalékát szerezte meg. Ott lesz a szavazólapon Thürmer Gyula neve is, a Magyar Munkáspárt vezére a budapesti bukás után – 2014-ben még főpolgármester akart lenni, de képtelen volt összegyűjteni a nyilvántartásba vételhez szükséges ötezer érvényes ajánlást – gyakorlatilag saját magát indítja Salgótarjánban.
A február eleje óta egyre élesedő kampány a Fidesz és a baloldali közös jelölt csörtéjéről szól, mindkét fél országosan ismert politikusokkal az oldalán igyekszik meggyőzni a tarjániakat. Lapzártánkig Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Kövér László házelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is tartott fórumot vagy sajtótájékoztatót a városban, úgy tudjuk, a hajrában Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter is benéz Salgótarjánba. Simon Tibor és Varga Mihály fórumán mi is ott voltunk, de okosabbak nem lettünk azon kívül, hogy újra hallottuk: a szocialisták mindenhez hülyék, csak Simon Tibor képes rendbe szedni a várost, a magyar reformok pedig működnek.
Egy rakás államtitkár is megfordult a városban január óta, és Orbán Viktor is beszállt a kampányba néhány fotó erejéig, bár ehhez Simon Tibornak el kellett mennie a Fidesz–KDNP lillafüredi frakcióülésére. A fideszes jelölt a találkozóról csak annyit mondott lapunknak, hogy az egyeztetésen a nógrádi megyeszékhely „rövid, közép- és hosszabb távú érdekeivel kapcsolatos dolgokról volt szó”. Simontól megkérdeztük azt is, tud-e valamit arról, hogy a miniszterelnök mikor látogat a városba a Modern Városok Program turnéja során, de azt válaszolta, hogy erről nem beszéltek.
A szocialisták sem akartak lemaradni; februárban Salgótarjánban volt a parlamenti frakció kihelyezett évadnyitó ülése – csakúgy, mint a Jobbiké –, s azóta is érkeznek az MSZP tisztségviselői: Tóbiás József pártelnököt az egyik helyettese, Lukács Zoltán követte, és részt vett egy fórumon Fekete Zsolt oldalán Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő is.
A nógrádi megyeszékhely mindkét oldal számára kiemelten fontos. A még mindig a baloldal vidéki fellegváraként számon tartott Salgótarján – Szeged mellett – a szocialisták egyik utolsó reménye, a Fidesz előtt pedig itt a lehetőség, hogy visszavegye a város irányítását. Az időközi választás ezenkívül azért is lényeges, mert a 2014–2020 közötti fejlesztési ciklus uniós forrásait hamarosan Salgótarjánnak is le kell kötnie – óvatos becslések szerint is több tízmilliárd forintnyi gazdaságélénkítő forrás érkezhet a városba –, így egyáltalán nem mindegy, melyik politikai oldal vezetői kezdhetik el látványosan vagdosni a szalagokat a beruházások átadásakor. Ezenfelül ott van az a 9,2 milliárd forintos keret, amellyel már rendelkezik Salgótarján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP). A pluszforrásokra pedig szükség van, hiszen a rendszerváltás után folyamatosan leépülő helyi ipar magával rántotta az egész várost, a helyzet szinte kilátástalan: aki teheti, menekül külföldre vagy más, élhetőbb helyre, egyre több az inaktív, rászoruló és képzetlen ember. 2015-ben csak a regisztrált munkanélküliek száma majdnem elérte a teljes lakosság tíz százalékát. A helyi iparűzési adóból származó jövedelem – ez tavaly 1,1 milliárd forint körül mozgott – itt a legalacsonyabb a megyei jogú városok között; a turizmus haldoklik, ami nem csoda, mert nincs egy normális szálloda sem Salgótarjánban, és a városkép is egyre inkább balkáni állapotokat idéz. A város legégetőbb problémáit az utóbbi ciklusok fideszes és szocialista vezetései sem tudták orvosolni, több éven át hitelből tömködték a folyamatosan keletkező hiányokat. A kormánypárti vezetésnek 2010 és 2014 között egyszerűbb volt a helyzete, mivel az állam egy rakás adósságtól mentesítette Salgótarjánt, és több éven át érkezett támogatás arra, hogy deficit nélkül tudják működtetni a várost.
Aktivizálta magát Becsó Zsolt, Nógrád megye – salgótarjáni központú – 1-es választókörzetének fideszes egyéni országgyűlési képviselője is. Simon Tibor polgármesterjelölt nyilvános szereplésein külön kiemeli, hogy az MSZP-s vezetés a több mint 14 hónap alatt „a csőd és a szakadék szélére” irányította a várost, tehát pozitív változásra csakis akkor van esély, ha a kormánypárti jelölt nyeri a választásokat. Ezt Becsó lapunknak is elmondta, mint ahogy azt is, hogy szerinte a Fidesz-kormány eddig is megadott és ezek után is meg fog adni minden segítséget Salgótarjánnak, bármi legyen is a választások eredménye. Kérdésünkre, hogy mi lesz akkor, ha nem Simon Tibor nyer, úgy reagált: „Azt semmiképp sem próbálnám ki.”
Elzárták a pénzcsapokat
Hogy az országgyűlési képviselő pontosan milyen kormányzati segítségre gondolt, nem tudni, de az általunk megismert adatokból egyértelműen kiderül: a fideszes polgármester bukása óta az állam látványosan elzárta azokat a pénzcsapokat, amelyek 2014 előtt segítették a városi büdzsé egyensúlyban tartását. Rendkívüli központi költségvetési támogatásként 2011-ben 608 millió, 2012-ben 1,2 milliárd, míg 2013-ban 1,1 milliárd forint jutott Salgótarjánnak. Először úgy tűnt, 2014-ben is jön a segítség, hiszen közel 600 millió forint folyósítására kapott a város előzetes ígéretet, de amikor kiderült, hogy a baloldali Dóra vezeti tovább Salgótarjánt, már csak 60 millió forint érkezett meg az önkormányzathoz. Egy évvel később 140 millió forint jutott a megyeszékhelynek, de ezt a pénzt egy korábban indult vagyonmegosztási perben rájuk rótt kötelezettség teljesítésére kellett költeniük úgy, hogy a támogatási összeg nem is fedezte a teljes költséget. Ennek ellenére a tavalyi évet kihozták – a pénzmaradványoknak köszönhetően – még mínusz nélkül, de az idei költségvetés hiány nélküli teljesítése nem sikerülhet külső segítség vagy költségcsökkentés és adók kivetése nélkül.
Azt, hogy a 2016-os büdzsével baj lehet, már tavaly októberben is lehetett látni: akkor döntött a város közgyűlése arról, hogy felállítanak egy munkacsoportot a „költségvetési hiány kialakulása okainak feltárása és javaslat kialakítása a működési bevételek és kiadások egyensúlyának biztosítása érdekében”. A munkacsoport jelentése szerint idén akár 1,1 milliárd forintos mínusszal is számolhatnak. A dokumentum lehetőségként megemlíti egyebek közt az adóemelést, az intézményi bevételek növelését, az önkormányzati működés felülvizsgálatát és a helyi tömegközlekedés üzemeltetéséhez adott támogatás esetleges csökkentését is. A helyi Fidesz épp ebbe az 1,1 milliárdos mínuszba kapaszkodik, azt hangsúlyozva a kampányban, hogy a szocialisták a szakadék szélére vezették Salgótarjánt. A kormánypártiak azzal is támadják az MSZP-s vezetést – némiképp jogosan –, hogy még mindig nem nyújtották be az idei költségvetést, holott ennek a jogszabályok szerint már meg kellett volna történnie. Helyi baloldali forrásaink szerint ez egyértelműen a választások miatt nem történt meg, hisz a már elkészült dokumentumot darabjaira szedné szét Becsó és Simon csapata; ezért úgy döntöttek, a kisebbik rosszat választják. Lapunknak Fekete Zsolt alpolgármester is megerősítette, hogy a jegyzőnél már ott van az elkészített, de a közgyűlés elé be nem vitt tervezet. A polgármesterjelölt álláspontja az, hogy az új költségvetést annak kell benyújtania, akit megválasztanak: „Amennyiben a február 28-i választáson az ellenfelünk győz, nem akarjuk megkötni a kezét egy korábban elfogadott költségvetéssel.” A baloldali jelölt megjegyezte: nem tervezik megsarcolni a város lakóit, és szó sincs olyan intézménybezárásokról, amelyekkel a Fidesz riogatja a választókat – de az önkormányzat működését felül kell vizsgálni, mert a jelenlegi településszerkezetet figyelembe véve már nem működtethető minden úgy, mint évekkel, netán évtizedekkel ezelőtt.
Azt már a Belügyminisztériumtól tudjuk, hogy a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének elfogadására vonatkozó szabályok értelmében az előkészített tervezetet a polgármesternek az adott év február 15-éig kell benyújtani a képviselő-testületnek, a költségvetés elfogadására az önkormányzatnak március közepéig van lehetősége. Ha utóbbi nem történik meg, az általános működéshez kapcsolódó támogatásokat ideiglenesen felfüggesztheti az állam.
Bekeményítettek
A kampány eleinte botrányok nélkül, kisebb műbalhékkal csordogált: jól látszott, hogy a Fidesznek pénz, paripa, posztó nem számít. Óriásplakátokkal árasztották el a várost, s ottjártunkkor a központban mindig lehetett látni narancssárga kabátos aktivistát; rengeteg kiadványuk volt, a megyei napilapban szinte kizárólag a kormánypárti jelöltnek kedvező módon tálalták a híreket. A lapot kiadó cég egyik tulajdonosa és főszerkesztője, Fenyvesi Gábor korábban Salgótarján fideszes alpolgármestere volt. A baloldali összefogás szimpatizánsai is osztogatták a szórólapokat, plakátoltak, Fekete Zsolt arca is többször elsuhant előttünk egy kisbuszra ragasztva.
A kisebb odamondogatások után az események február közepén kezdtek eldurvulni, amikor Kövér László házelnök így fordult a helyiekhez: „Ha a salgótarjániak gyermekeik, unokáik számára élhető jövőt szeretnének, nem szabad hibát elkövetniük az időközi választáson. Olyan polgármestert kell választani, aki képes felelősséggel gazdálkodni, és megtalálja a partneri viszonyt a kormányzattal.” Magyarán, ha a baloldali jelölt nyer, a pénzcsapok továbbra is zárva maradnak, és akkor megnézheti magát minden salgótarjáni. Kövér kijelentéséből országos ügy lett, ellenzéki politikusok is nekiestek a házelnöknek, miután a volt tévés műsorvezető, jelenleg a Salgótarjánhoz közeli Pásztó független polgármestere, Dömsödi Gábor nyílt levélben fakadt ki. „Megválasztott, független Nógrád megyei polgármesterként a leghatározottabban vissza kell utasítanom azt a nyomásgyakorlást, amit ön a demokratikus választás előtt megengedett magának, annak ellenére, hogy ez törvénytelen, demokráciaellenes és hazafiatlan. (…) Más országban az ilyen mondatok bűncselekménynek számítanak.” Nálunk viszont biztosan nem; a házelnök a szocialista EP-képviselő Ujhelyi Istvántól sem ijedt meg, aki azt mondta, hogy azonnal az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul, ha azt érzékeli, hogy Salgótarján azért nem jut elegendő uniós forráshoz, mert a várost nem fideszes polgármester vezeti.
Brókerbotrány, hideg zuhany
A múlt héten nyilvánosságra került, hogy Simon Tibor évekkel ezelőtt, már közoktatási intézményvezetőként a Brokernet ügynökeként is dolgozott, és az atv.hu szerint az iskola alkalmazottait is megkereste a 2013 nyarán átalakított, MLM-rendszerű vállalkozás pénzügyi ajánlataival. A portál úgy tudja: a tanári karból többen részt is vettek a cég csomagjait népszerűsítő előadáson, sőt voltak olyan kollégák, akik beléptek a rendszerbe. Azt nem tudni, hogy a Brokernet – amelynek munkatársai sokszor az ügyfelek bepalizásával tettek szert nagyobb bevételekre – bedöntése után Simon is bukott-e az üzleten, de a városban azt beszélik, hogy Salgótarján előző fideszes polgármestere fegyelmi vizsgálatot indított ellene – ennek az eredményét azonban senki nem hozta nyilvánosságra.
Miután fény derült a brokernetes szálra, Simon Tibor is hangnemet váltott: az addig inkább szerény, javarészt visszafogott megnyilatkozásai egyre keményebbek lettek, és így már nemcsak Becsó Zsolt fogalmaz élesen a szocialistákról, hanem a polgármesterjelölt is – akit egyébként helyben egyértelműen az országgyűlési képviselő emberének tartanak. Simon nem cáfolta az ügynöki múltat, viszont a bírósághoz fordult, mivel szerinte a szocialisták alelnöke, Lukács Zoltán a becsületébe gázolt akkor, amikor egy fórumon egyebek közt azt mondta: „A Fidesz egy bukott brókert szeretne Salgótarján élére állítani, akit elvittek főosztályvezetőnek abba a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba is, amely éppen darabjaira rombolja szét a közoktatást.” A kormánypárti jelöltnek nem ez volt az első feljelentése, néhány nappal korábban egy vagy több őt gyalázó Facebook-bejegyzés miatt is a hatósághoz fordult.
Eközben Fekete Zsolt a saját híveit is nyugalomra intve próbálja elmagyarázni, hogy nem kell hinni az olykor képtelenségeket is felsorakoztató fideszes híreszteléseknek: a színház nem zár be, nem akarnak migránsokat telepíteni a városba, nincsenek veszélyben az önkormányzati dolgozók és így tovább. A voksolást megelőző hétvégén megjelent a városban egy aláírás nélküli röplap, amely szerint a nógrádi megyeszékhely – kis túlzással – rosszabb hely lesz, mint a pokol, ha a baloldali jelölt nyer. A narancssárgás színű papíron nagyjából azok a mondatok szerepelnek, amelyeket a fideszes politikusok hajtogatnak – persze óvatosabban fogalmazva – már hetek óta.
A Republikon Intézet február 12-én közölt felmérésében hajszálnyival vezetett Fekete Zsolt a kormánypárti Simon Tibor előtt, a jobbikos Hulitka István négy, míg a Magyar Munkáspárt első embere, Thürmer Gyula három százalékon állt. A siker minden bizonnyal a mozgósításon múlik majd, illetve azon, hogy a tarjániak megijednek-e a fideszes fenyegetésektől. Mindenesetre ott van a velük szót értő, és ha kell, a kocsmába egy fröccsre is beülő szocialista alpolgármester, aki simán megígérhet bármit, központi támogatás nélkül úgysem tud tenni semmit. Ám győzelme esetén Simon Tibornak sem lenne egyszerű dolga, hiszen egy baloldali többségű képviselő-testületen kellene átvinnie a javaslatait.
| Thürmer a Fidesznek tesz szívességet? Az mindenki számára egyértelmű, hogy Thürmer Gyula soha nem fog polgármesterként dolgozni Salgótarjánban, és ezt nyilván ő maga is pontosan tudja. A Magyar Munkáspárt jelöltjei rendre elindulnak a nógrádi megyeszékhelyen, kapnak is néhány száz szavazatot, ami a Fidesznek egyáltalán nincs ellenére, hiszen a Munkáspárt jelenléte mindig a baloldalt gyöngíti. 2010-ben például azért nem került be több MSZP-s jelölt a salgótarjáni képviselő-testületbe, mert Thürmerék pártja is elindult az adott körzetben. Az is tény, hogy a munkáspárti polgármesterjelölt, Bocsó Imre kormánypárti javaslatra 2010-ben kapott egy külsős helyet a közgyűlés pénzügyi bizottságában. Az atv.hu salgótarjáni forrásai szerint a Thürmer Gyulát népszerűsítő szórólapok abban az irodaházban landoltak, ahol Fenyvesi Gábor, a megyei napilap főszerkesztője, korábbi kormánypárti alpolgármester is székel. A Magyar Munkáspárt elnöke az atv.hu érdeklődésére nem tudott magyarázatot adni arra, hogy miért Fenyvesiékkel vagy az általa vezetett céggel hordatják szét a szórólapokat. |
