Kívül tágasabb - A Tiborcz-cég néhol már a Fidesznek is kínos?

Van, ahol már a Fidesznek is ciki az Elios, Orbán Viktor vejének a cége, és akad, ahol Tiborcz Istvánék nem bírták elviselni a vereséget. Itthon leheletnyit megtorpanni látszik a nagy LED-biznisz, ám a vej próbálkozhat Brazíliában is.

Tiborcz Istvánéknak nagyon bejött a LED-es biznisz: az elmúlt hónapokban is több önkormányzat bízta meg a miniszterelnök veje érdekeltségéhez tartozó Elios Innovatív Energetikai Zrt.-t, hogy energiatakarékos izzókkal szereljék fel a lámpaoszlopokat. Ám úgy tűnik, az Orbán Ráhel férjéhez köthető vállalkozások körüli nyilvánosság, s ezáltal az országos és helyi kormánypárti politikusokra nehezedő nyomás némi változást hozhat: ha nagy fordulat nem várható is, olykor előfordulhat, hogy nem minden fideszes vezetésű önkormányzatnál lesznek Tiborczék a befutók.

Az Elios döntően egy energiatakarékossági fejlesztéseket célzó programnak köszönheti szárnyalását, hiszen az uniós forrásra sikeresen pályázó önkormányzatok többsége a közbeszerzési eljárások végén valamiért úgy döntött, hogy a megnyert pénzből Orbán Viktor vejének az érdekeltségét bízza meg a kivitelezéssel. Akad olyan város is, amely uniós forrás hiányában egyelőre hitelből fedezi a közvilágítás korszerűsítését: Pécs így fizet ki nettó 894,7 millió forintot az Eliosnak. (Lásd: Fényből nyert milliárdok, Magyar Narancs, 2015. január 22.) És közben apósa hobbijából is kiveheti a részét Tiborcz István, hiszen a nagy stadionrekonstrukciós hullám eredményeként Dunaújvárosban, Újpesten és Tatabányán is ők fejleszthetik az ottani aréna világítását. Saját honlapján az Elios büszkén hirdeti is, hogy „Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő energetikai cégévé vált napjainkra”.

Lázárék gáncsoltak

A direkt36.hu összegzése szerint idén márciusig összesen mint­egy 5,7 milliárd forintnyi olyan közbeszerzés zárult le, amelyet a közvilágítás fejlesztésére írtak ki
a települések. Ezek 71 százalékát nyerte el az Elios Innovatív Zrt., így a nekik adott beruházások össz­értéke közel 4,1 milliárd forint. Ez azóta már jelentősen növekedett, ugyanis a portál összesítését követően, az utóbbi két hónap alatt összesen 1,5 milliárd forint értékben kaptak Tiborczék újabb megbízásokat önkormányzatoktól; csak egy olyan pályázat volt, amelyen bár indultak, nem ők nyertek. Az, hogy ez egyszeri baleset volt-e, nem tudni, mindenesetre néhány jel arra utal, hogy a nagyobb értékű kiírásokon eddig szinte egyeduralkodó cég lendü­lete megtörhet. A direkt36 információi szerint Lázár Jánosék már­ciusban visszadobták Jászberénynek a gyanúsan a Tiborcz-cégre kiírt 300 millió forint feletti közbeszerzési tervezetét. Az indokolatlanul szűkre szabott feltételeket tartalmazó dokumentum gyakorlatilag kiiktatta volna a versenyt, és ez most valamiért feltűnt a Miniszterelnökségnek, ahová az ilyen értékű pályázati kiírások szövegét el kell küldeni véleményezésre. Mindez azért érdekes, mert a jászberényi tervezet kísértetiesen hasonlít olyan közbeszerzési kiírások szövegéhez, amelyek korábban simán átmentek a Miniszterelnökség rostáján, hiszen e – főleg a több százmilliós értékben kiírt – közbeszerzésekre is jellemző volt, hogy gyakorlatilag csak az Elios felelhetett meg a kritériumoknak. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy a jászberényi eset előtt volt-e már olyan közbeszerzés, amelyet a véleményezés során kifogásoltak. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a jász­berényi önkormányzat a javított változatot visszaküldte-e nekik jóváhagyásra, illetve a korábbi közbeszerzési kiírásokat miért tartották megfelelőnek olyan formában, hogy az láthatóan korlátozta a ­piaci versenyt és az Eliosnak kedvezett. Lapzártánkig nem érkezett válasz.

Csalóka látszat (Az Elios székhelye ebben az épületben található)

Fotó: Németh Dániel

Lázárék fokozott figyelme talán annak is köszönhető, hogy tavaly decemberben az LMP feljelentést tett azért, mert több LED-es közbeszerzési pályázatot az a cég készített elő, amely Hamar István érdekeltségébe tartozik, aki korábban üzleti kapcsolatban állhatott Tiborcz Istvánnal.

Az apróért le sem hajol

A versenytársak körének szűkítése eddig azt is eredményezte, hogy más, minden bizonnyal alacsonyabb összegű ajánlat hiányában – egy-két kivételtől eltekintve – szinte mindig pont annyiért vállalta el az Elios a munkát, amennyiért meghirdette az adott önkormányzat. A lapunknak csak név nélkül nyilatkozó piaci szereplők arra hívták fel a figyelmet, hogy a közvilágítás korszerűsítése egy jó eszközparkkal és szakembergárdával rendelkező cég számára meglehetősen jövedelmező üzlet. Többen hangsúlyozták, hogy optimális esetben az önkormányzati közbeszerzésekben szereplő összegek nagyjából kétharmadáért-háromnegyedéért már el lehet végezni a munkát úgy, hogy haszna is legyen a cégnek. Szintén piaci szereplők közölték, hogy nagyobb összegű kiírásoknál szakmai körökben már a pályázat megjelenése előtt lehet hallani egy-két pletykát arról, hogy minden bizonnyal az Eliosé lesz a munka. „És amikor a híresztelések után többször megláttuk a kikért közbeszerzési dokumentumok szövegét, már világos is volt, hogy nem érdemes energiát és pénzt fektetni még abba sem, hogy elkészítsük az ajánlatunkat” – nyilatkozta az egyik LED-es világítással is foglalkozó cég képviselője, aki azt is megjegyezte: a nagyobb összegű kiírásokon a legtöbb esetben el sem indulhattak volna, mert nem feleltek meg az Elios Innovatív Zrt.-re szabott feltételeknek. Így számukra maradtak a kisebb értékű tenderek, amelyeken a még talpon maradt vállalkozások némi eséllyel elindulhatnak, mert ezek mostanában már nem érdeklik annyira Tiborczékat, akik csak a legnagyobb melókra csapnak le. Ez nagyjából kiolvasható a legfrissebb adatokból is, ugyanis egyedül májusban lapzártánkig már Aba, Vásárosnamény, Felsőszent­iván, Csenger, Szarvas és Győr­zámoly is eredményt hirdetett, és egyik helyen sem pályázott az ­Elios; ezek közül csak Vásárosnaményben és Szarvason volt 100 millió forint feletti a megbízás.

A megkérdezett piaci szereplők közül többen is szóba hozták a szentesi beruházást, ahol az önkormányzat igyekezett kizárólag szakmai kritériumokat előírni a pályázóknak. Így ott nem torzult a piaci verseny, bár volt olyan cégvezető, aki szerint Szentesen is elég szigorúak voltak a feltételek. Az eredetileg 400 milliósra becsült megbízást végül 324 millióért egy olyan cég nyerte el idén januárban, amely az Elios Innovatív Zrt.-vel versengett. A vereség annyira nem tetszett Tiborczéknak, hogy a döntést követően – döntő többségben kamu indokokkal – hivatalosan többször is megtámadták a határozatot, ami miatt halasztani kellett a beruházás elindítását. Helyi forrásaink szerint olyannyira nem törődtek bele a vereségbe, hogy csak akkor vetettek véget akciójuknak, miután az önkormányzat levélben jelezte nekik: amennyiben tovább akadályozzák a megvalósítást, illetve veszélyez­tetik azt, hogy Szentes időben elszámoljon a beruházással, a város jogi útra tereli az ügyet, és minden költséget velük fizettet meg. Arról nincs információnk, hogy miért nem tudták elengedni ezt a beruházást Tiborczék, miközben az ország számos pontján sok százmillió forintos munkáik vannak. Azt viszont megtudtuk, hogy a szentesi kiírás összeállításában szerepet vállalt egy olyan szakértő, aki jelenleg az ­Elios Innovatív Zrt. alkalmazásában áll. Megkerestük a település szocialista polgármesterét, aki a Magyar Narancsnak annyit mondott, hogy a városnak nyílt közbeszerzési politikája van, amelynek a lényege: úgy állítják össze az egyes kiírásokat, hogy az alapján ki lehessen választani a Szentes számára legjobb ajánlatot. „Ami­kor a közbeszerzés megjelent, nyolc-tíz érdeklődő volt, ebből három adott be pályázatot. Közülük az egyik nem rendelkezett olyan szakembergárdával, amelyet a pályázatban előírtunk. A megmaradt két versenyző ajánlatát kiértékelve végül nem az Elios nyerte el a tendert” – nyilatkozta Szirbik Imre, aki azt is megerősítette, hogy a vesztes ajánlattevő valóban megtámadta a döntést.

Az após behúzza a kéziféket?

A székesfehérvári önkormányzat már januárban sajtótájékoztatón büszkélkedett azzal, hogy 197 milliós uniós forráshoz jutottak, amelyből korszerűsíthetik a város egy részének közvilágítását. És ez csak a kezdet, azt tervezik, hogy további pályázati forrásokból folytatják a fejlesztést. Helyi ellenzéki politikusok hívták fel a figyelmünket arra, hogy tudomásuk szerint a fideszes városvezetők közül többen nem szeretnék, ha az Elioshoz kerülne a beruházás kivitelezése. Mindenesetre a még folyamatban lévő közbeszerzési eljárás elindítása előtt nem úgy tűnt, hogy az önkormányzat a lehető legtöbb piaci szereplő számára tenné elérhetővé az indulást. Az első kiírás nem kirívóan szigorú feltétele értelmében a beruházásra csak olyan vállalkozás jelentkezhet, amely rendelkezik legalább egy, minimum 900 db LED-es közvilágítási lámpatest legyártására, szállítására és üzembe helyezésére vonatkozó referenciával. Ezt annak ellenére hagyták benne a szövegben, hogy a helyi DK még januárban azt kérte a közgyűlés gazdasági szakbizottságának egyik ülésén, hogy vegyék ki – az előterjesztést végül a testület fideszes többsége leszavazta. Ezek után meglehetősen furcsa, hogy a közbeszerzési kiírásban megjelölt dátum előtt néhány nappal az önkormányzat módosított a feltételeken, és kitolta a hónap elején lejáró jelentkezés határidejét május 21-re. Ráadásul úgy, hogy a város a DK által korábban problémásnak tartott részleten könnyített azzal, hogy nemcsak LED-es, hanem hagyományos is lehet az az előírt 900 darab lámpatest, amelynek korábbi felszerelését referenciaként elvárja. Érdeklődésünkre az önkormányzattól azt az információt kaptuk, hogy azért módosítottak, mert az előzetes vitarendezés során a pályázók felvetettek olyan szempontokat, amelyek figyelembevételével tovább bővülhet az ajánlattevők köre, és mivel nyílt eljárásról van szó, az ajánlattételi határidő lejárta előtt változtathattak a feltételeken. „A tiszta és minél szélesebb körű verseny érdekében” tették ezt, hiszen – mint hangsúlyozták – „a feltételrendszer tovább lazításával még többen nyújthatnak be pályázatot a korszerűsítési munkák elvégzé­sére. Ez gazdaságilag is fontos szempont, hiszen lehetőséget nyújt a városnak a számára legjobb árajánlat kiválasztására.” Kérdésünkre, hogy a kivitelező kiválasztása során mennyire fontos szempont a helyi vállalkozások bevonása, azt írták, hogy az önkormányzati beruházások és fejlesztések során arra törekszik a város, hogy „a jogszabályi kereteknek megfelelően előnyben részesítse azokat a helyi vállalkozásokat, amelyek az alkalmassági követelményeknek megfelelnek”.

Az elsőre jól hangzó önkormányzati törekvést kissé árnyalja, hogy Földi Judit, a DK fehérvári önkormányzati képviselője szerint a beruházás körül eddig feltűnően nagy a titkolózás. „Hiába érdeklődtem többször is a kiírással kapcsolatos konkrét részletekről, szinte mindig csak elutasítást vagy hiányos tájékoztatást kaptam” – mondta lapunknak. A helyi politikusnak vannak olyan információi, melyek szerint a korábban országgyűlési képviselő, de 2014-ben inkább a polgármesterséget választó Cser-Palkovics András és köre attól tarthat, hogy ha náluk is az Elios Innovatív Zrt. nyer, azt nem lehet majd jól kommunikálni, és Fehérváron egyből LED-es mutyiról fog beszélni mindenki. „Minden jel arra mutat, hogy egy-két helyi vállalkozó miatt módosítottak a feltételeken” – hangsúlyozta Földi Judit, aki azt is megjegyezte, hogy a legutóbbi, májusi közgyűlés folyosói beszélgetései során fideszes körökből azt az információt kapta, hogy már Orbán Viktor is jelezte a polgármesternek: nem szeretné, ha a szülei otthonaként is szolgáló Székesfehérváron a veje érdekeltségébe tartozó céggel korszerűsíttetnék a világítást.

Akkor irány Brazília!

Ha netán a későbbi hazai közbeszerzéseken a korábbiakhoz képest visszafogottabban szerepelne az Elios Innovatív Zrt., egy kis sikerélményért akár Brazília felé is veheti az irányt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, Magyar Levente május 4-én a köztévé egyik műsorában elmondta, hogy Mexikóban és Brazíliában járt, ahol magyar innovatív technológiákat és olyan termékeket és szolgáltatásokat is ajánlott tárgyalópartnereinek, amelyeket hazánk világszínvonalon kínál. Jelenleg Brazíliának és Mexikónak is óriási kihívás a szennyvízkezelés, így azok a magyar technológiák, amelyek e problémát költséghatékony módon kezelik, kifejezetten érdeklik a kinti partnereket, ahogyan a városfejlesztési, üzemeltetési technológiák is – ismertette az államtitkár. Ekkor került ­szóba a LED-es fejlesztés, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tárca néhány céget a tenderen való indulásra biztat. Érdeklődésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál arról tájékoztattak, hogy 12 olyan magyar cég van, amely érdekelt lehet a São Pauló-i projektben. E cégek a kiírt közbeszerzés tanulmányozása után döntenek esetleges indulásukról. Magyar Levente – mind São Paulóban, mind Brazíliavárosban – abban állapodott meg helyi vezetőkkel, hogy Magyarország Brazília rendelkezésére bocsátja a magyar vízgazdálkodási és infrastruktúra-fejlesztési, városfejlesztési és szennyvíztisztítási kapacitásokat, a technológiai tudást és innovációt – közölte a tárca. Ezután a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. feladata, hogy segítse a cégek külpiacra jutását, és felügyelje a munka elvégzését. Vagyis az állam abban is támogathatja az Elios Innovatív Zrt.-t, hogy LED-es fényt vigyen a brazil éjszakákba.