magyarnarancs.hu: Az EP-választás a párt fennmaradása, fejlődése szempontjából lesz fontosabb, vagy azért, mert képviselni szeretnék EU-s politikájukat?
Jávor Benedek: Nem rangsorolom, nyilvánvalóan mindkét kérdés fontos. Magyarországon az EP-választást hagyományosan belpolitikai csatározásként kezeli a közvélemény, de Európa más országaiban is egyfajta hangulatjelentés ez az aktuális politikai szimpátiákról. Hat héttel a baloldal veresége után különösen fontos az ellenzéki pártok számára, hogy meg tudják mérni, mekkora a társadalmi támogatottságuk.
| ||
magyarnarancs.hu: Ez fontos lehet az önkormányzati választások, a helyenként nyilván szükséges együttműködés miatt is?
JB: Az EP-választás eredménye is befolyásolni fogja, hogy ki milyen pozícióból indul az önkormányzati választások előtt. De nagyon erősen hangsúlyoznám a választás konkrét tétjét is, hogy milyen képviselők, milyen programmal tudják megjeleníteni pártjaikat az EP-ben. A dolog magyarországi vetülete, hogy a keleti nyitás és az európai elkötelezettség közül melyik milyen támogatottságot fog élvezni, és az ellenzéki pártok különböző programjainak visszaigazolását is jelenti majd a választás. Európai léptékben is van tétje az eredménynek, elég erőteljes átrendeződésre lehet számítani az EP-ben a pártcsaládok között. Korábban egyértelműen a Néppárt alkotta a legerősebb frakciót, most mindenkinek nagyon fontos az erősödés. Én a zöld frakcióhoz készülök csatlakozni, a Zöldek az elmúlt hónapok közvéleménykutatásaiban előretörést mutatnak, számukra is kardinális kérdés, hogy a zöld gondolat milyen súllyal lesz jelen az EP-ben.
magyarnarancs.hu: Az, hogy a frakciók bizottsági elnökjelölteket állítottak, mennyiben növelheti az európai kérdések súlyát a tagállamokban?
JB: Ez mindenképpen ebbe az irányba tett lépés, és helyes felismerés is, mert a részvétel Európa-szerte alacsony, és csökkenő tendenciát mutat, az EU intézményeit, folyamatait az emberek egyre kevésbé érzik magukénak. Ugyanakkor ez messze nem elég; első lépésnek jó, de sokkal direktebb kapcsolatot kell teremteni az intézmények és a választók között, ha azt akarjuk, hogy az euroszkepticizmus csökkenjen, a választói aktivitás pedig nőjön.
magyarnarancs.hu: Említette, hogy az Európai Zöld Párt felé tájékozódik, az viszont nem egyértelmű, hogy a listán ön mögött szereplő Szelényi Zsuzsanna kihez csatlakozna.
JB: Én több mint egy éve világossá tettem, hogy az Együtt-PM egy pártszövetség, és a PM Európában egyértelműen a zöld pártcsaládban látja a helyét. Az Együtt több EP-frakcióval is tárgyal, sokan lobbiznak azért, hogy a liberálisok vagy a szociáldemokraták frakcióját erősítsék az Együtt képviselői. A tárgyalásokat a választási eredmények ismeretében fogják lezárni.
magyarnarancs: Ha Szelényivel külön frakcióban lesznek, az nem fog konfliktust okozni a pártszövetségen belül?
JB: A hazai politikában sem fedi egymást 100 százalékban az Együtt és a PM politikai identitása, de minden esetben képesek vagyunk vagy kompromisszumra jutni, vagy elfogadni, hogy egy-egy kérdésben a két párt eltérő álláspontot képvisel. Ez semmiféle feloldhatatlan ellentétet köztünk nem okozott, és ugyanígy lesz az EP-ben is. Egyébként az Európa előtt álló legtöbb kérdésben összeegyeztethető nemcsak az Együtt és a PM, hanem a zöldek és a liberálisok, szociáldemokraták álláspontja is.
| ||
magyarnarancs.hu: Megváltoztatták a Jobbikkal szembeni stratégiájukat, ön már kétszer is volt Morvai Krisztinával a televízióban. Mik a benyomásai?
JB: A Jobbik negligálása elvi alapon védhető stratégia, de nem működött, mivel a Fidesz rendszeresen összekacsintott és együttműködött a Jobbikkal. Ha pedig a politikum egy része úgy tesz, mintha karantén lenne a Jobbik körül, miközben a gyakorlatban nem ez a helyzet, az nyilván nem szorítja vissza a Jobbikot. Ezt láttuk az elmúlt négy évben. A viták eredményei számomra azt mutatják, hogy helyesen döntöttünk. A Jobbik eddig kritika és ellenállás nélkül nyilatkoztatta ki hazug, álságos és működésképtelen programjait, senki nem szállt vitába ezekkel az állításokkal. Sokat kell még elemezni az eddigi vitákat, de benyomásom szerint zavarba hozhatók a jobbikos képviselők. A nyilvánosság előtt be lehet bizonyítani, hogy két keresztkérdés után már nem tudják magabiztosan és összefüggően előadni lózungjaikat, sarokba szoríthatók egy nyilvános vitában. Ez lehet az útja annak, hogy a választók is belássák: nem a Jobbik válaszai a helyes válaszok.
magyarnarancs.hu: Bár nem lesz mindenki ott, péntekre nyolcpárti vitát hirdettek. Mivel készül a Haza Nem Eladó Mozgalom és Seres Máriáék ellen?
JB: Nem őket tekintjük legfőbb vitapartnereinknek, de mivel elnyerték a jogot az indulásra, teljesen legitim, hogy ott lesznek a vitán. Egyébként az Együtt–PM szövetséget Bajnai Gordon fogja képviselni.
magyarnarancs.hu: Néhány pontot kiemelnék a választási kiáltványukból. Növelni kívánják például az EP politikai szerepét. Pontosan milyen kérdésekben?
JB: Az EP szerepe az elmúlt években is növekedett, de még mindig túl sok kompetencia van az Európai Bizottság és a Tanács kezében, miközben ezek nem rendelkeznek olyan erős demokratikus legitimitással, mint a közvetlenül választott EP. Azt gondoljuk, hogy az EU-s intézményrendszer demokratikussága és átláthatósága akkor nő, ha az EP újabb hatásköröket kap. Például elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az EP jelenleg nem kezdeményezhet jogszabályalkotást, csak megtárgyalja, elfogadja vagy nem fogadja el a Bizottság előterjesztéseit.
magyarnarancs.hu: Azt is írják, hogy változtatnának az EU-s források felhasználásán és a felhasználás felügyeleti rendszerén. Itt mit tud tenni képviselőként? A költségvetést már elfogadták, a pénzek további felhasználása pedig nemzeti hatáskör.
JB: A hétéves költségvetési kereteket elfogadták, de ennek a lebontásába, a pontosabb kiosztásba még van lehetőségünk beleszólni. A tagállami hatáskörbe utalt elosztási kérdésekben pedig természetesen a magyar országgyűlésben ülő kollégáim fognak megtenni mindent, hogy érvényesüljenek az Együtt–PM prioritásai. Nevezetesen, hogy a látványberuházások felől a gazdasági versenyképességet növelő, a humán tőkébe invesztáló, fenntartható beruházások felé csoportosítsuk át a források nagy részét. A felügyeletet is Európában kell erősíteni. Elfogadhatatlan például, hogy az M4-es autópálya ügyében – amelyik Magyarország történetének legdrágább kilométerenkénti építése – január elején fordultam az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, és négy hónap után annyit tudnak mondani, hogy köszönjük, megkaptuk a levelét. Ha az európai intézmények ilyen csigalassúsággal ellenőrzik az uniós források költését, akkor itt alapvető hiba van, ami ellen EP-képviselőként kell fellépni.
magyarnarancs.hu: A PM számára fontos paksi ügyben van lehetőség az európai fellépésre? Többekben felmerült a tiltott állami támogatás gyanúja, és az is furcsa, hogy nem volt közbeszerzés.
JB: A paksi bővítés messze nem lezárt ügy. Az energiapolitikát az EU alapvetően tagállami hatáskörnek tekinti, de néhány versenyjogi kérdésben kőkemények az uniós szabályok. A paksi bővítés pénzügyi konstrukciója meggyőződésem szerint teljesen világosan a tiltott állami támogatás kategóriájába esik, ezért ha elkezdik megvalósítani, az uniós vizsgálatot fog maga után vonni. Nagyon komoly konfliktusa lesz a kormánynak az unióval, előre el tudnám mondani Lázár János mondatait a brüsszeli gyarmatosítókról, de ez nem változtat azon, hogy a kormány nemcsak egy termelési módot, de egy konkrét beruházást és céget mentesít az energiatermelés költségeinek jelentős része alól. A közbeszerzés elmaradása is okozhat problémát, azt is meg kell nézni, hogy az alvállalkozók kiválasztása során milyen eljárást tapasztalunk majd. Nincs kétségünk afelől, hogy itt is érvényesülni fognak azok a korrupciós viszonyok, amelyek az elmúlt évek magyar nagyberuházásait övezték, és a paksi beruházás hazai haszonélvezői a Simicska-Nyerges tengely, vagy a Garancsi-birodalom közvetlen környékéről fognak kikerülni. Az EU egyébként a versenyjogi szankciók mellett abban is segíthet, hogy az elhibázott paksi beruházásnak legyen alternatívája, gondolok itt az épületek energiahatékonyságát növelő beruházásokra, a megújulók finanszírozására. A források megvannak a következő költségvetési ciklusban, de a kormány mesterségesen gátolja e szektorok előretörését.
| ||
magyarnarancs.hu: Azt már az európai zöldek programjában olvastam, hogy támogatják az európai biodiverzitást, például a méhek érdekében. Egészen pontosan úgy fogalmaznak, hogy „give bees a chance”. Ehhez képest mi éppen a méhészekre hivatkozva és az akácok védelmében vívunk szabadságharcot a biodiverzitás program ellen. Mi az igazság akácügyben?
JB: Az európai zöldek káros növényvédő szerek és peszticidek ellen kampányolnak, ezek komoly veszélyt jelentenek a környezetre, az emberi egészségre, és valóban elpusztítják az európai méhállományt is. Az akácügy egy klasszikus fideszes szemfényvesztés. Kreálnak egy nem létező konfliktust, drámai nyilatkozatokat tesznek, majd ellenfél hiányában megnyerik a csatát, és bejelentik, hogy mennyire kiálltak a magyar érdekekért. Az EU a biológiai sokféleség védelmében folyamatosan hirdet programokat, ennek keretében valóban igyekszik megállítani az idegenhonos özönfajok terjedését. Magyarországon az akác ilyennek minősül, a rendszerváltás éveihez képest közel megkétszereződött az akácállomány. A cél itt nem az, hogy kiirtsuk az akácot vagy ellehetetlenítsük a méhészeket, hanem az, hogy a védett területeken, az őshonos állományokban szabjunk gátat az akác agresszív terjedésének. Annak senki nem próbál az útjába állni, hogy az Alföldön gazdasági céllal akácot telepítsenek, az EU még támogatást is ad erre. A kormány elképesztően felelőtlen, ökológiai értelemben végtelenül káros iszapbirkózást folytat.
magyarnarancs.hu: Ha bejut az EP-be, mit tesz majd azért, hogy munkáját a magyar választók is megismerjék?
JB: Igyekszem gyakran hazajárni, a magyar szempontból jelentős európai ügyeket itthon is szeretném képviselni és megjeleníteni. Szeretnék egy magyarországi irodát is fenntartani, hogy az EP munkáját minél jobban megismertessük a választókkal, egyben az ő véleményüket is be tudjuk csatornázni az EP-be. Nyilván egy fecske nem csinál nyarat, és nem egy nap alatt fogunk eredményt elérni, de a magam részéről azon fogok dolgozni, hogy a választók és az EU-s intézmények közti távolság csökkenjen, az információhiány kisebb legyen mondjuk öt év múlva, amikor az én mandátumom lejár.
