Interjú

„Komoly ambíciók feszülnek egymásnak”

Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója és budapesti elnöke

Belpol

Augusztus 15-én véget ért az ellenzéki előválasztás regisztrációs időszaka, bő egy hónap múlva jön az első forduló. Molnár Zsoltot arról kérdeztük, hogyan jutottak el idáig a pártok, mit várhatunk az élesbe forduló előválasztási kampánytól és magától az előválasztástól.

Magyar Narancs: Pártigazgatóként, az MSZP budapesti elnökeként milyen szerepe volt az előválasztás kereteinek kialakításában és a jelöltekről, kölcsönös támogatásokról szóló egyeztetéseken?

Molnár Zsolt: Magyarország első előválasztását 2019-ben az MSZP kezdeményezésére bonyolítottuk le Budapesten; természetesen más pártok és civilek is segítettek, de – talán fogalmazhatunk így – a „lavinát” mi indítottuk el. Ezt követően az MSZP részéről koordináltam az előválasztás keretfeltételeiről szóló pártközi egyeztetéseket egészen késő tavaszig, a szabályok közös lefektetéséig. Ezután inkább logisztikai-informatikai feladattá vált az előválasztás megszervezése, ebben már nálam ilyen téren tanultabb kollégák vesznek részt. Budapesti elnökként a fővárosi jelölt­állításban értelemszerűen komoly szerepem volt, és országos szinten is segítettem az elnökség munkáját.

MN: A legutolsó elérhető információk szerint 8 választókerület van a 106-ból, ahol csak egy jelölt jelezte indulási szándékát. Ezekben hogy fog kinézni az előválasztás?

MZS: A regisztrációs papírok feldolgozása nem minden esetben zárult le (az interjú augusztus 16-án készült – a szerk.), ezért még változhat az egyes jelöléssel érintett választókerületek száma, de nagyjából reális, hogy 8 körül alakul majd. Nem igaz tehát az a hiedelem, hogy ez nem egy valós versenyre épülő előválasztás. Az persze igaz, hogy az előválasztás politikai kultúrája úgy alakult, hogy nem minden párt állított jelöltet minden választókerületben, ehhez mi is alkalmazkodtunk, és egy ilyen kiterjedt, 106 helyen megrendezett versenynél ez normális is. Ahol egy jelölt lesz, ott is lesz előválasztás, a miniszterelnök-jelöltek közül választhatnak a szavazók, az egyéni jelöltet pedig megerősíthetik a szavazatukkal, ezzel is növelve a legitimációját.

MN: Több más választókerület is van, ahol a legtöbb vagy akár minden párt egy jelölt mögé állt, aki adott esetben egy civillel versenyezhet, ezért előre lefutottnak tűnik a meccs. Mennyire fogják így azt érezni a választók, hogy tétje van az előválasztásnak?

MZS: Szeptember közepére érezni fogják, pontosan látom, hogy nagyon komoly ambíciók feszülnek egymásnak, ami egyébként helyes, ezért tartjuk az előválasztást. Arra kell vigyázni, hogy a viták elvek és programok mentén folyjanak, ne személyeskedve. Nagyon kevés helyen lehet csak azt mondani, hogy lényegében előre lefutott a meccs, a választókerületek elsöprő többségében a versenyhangulatot fogják érezni a választók.

MN: A regisztrációs időszak vége után is lehetnek még visszalépések, megegyezések a pártok között?

MZS: Nincsenek biztos információim, de a politikai logikából az következik, hogy nagy valószínűséggel még lehetnek ilyenek. Az a biztos jelölt, aki az előválasztás napján szerepel a szavazólapon. Jó példa erre a minap történt visszalépés Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú választókerületében, ahol a Jobbik jelöltje lépett vissza az MSZP–Párbeszéd színeiben induló Jézsó Gábor javára.

 
Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója és budapesti elnöke. Fotó: Sióréti Gábor

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.