A fiatal korosztály pártpreferenciái, politikai attitűdjei több felmérés szerint is eltérnek a teljes népesség körében tapasztalttól. Az Aktív fiatalok elnevezésű országos egyetemistakutatás eredményei szerint a felsőoktatásban részt vevők körében a Jobbik a legnépszerűbb párt (32 százalékos támogatottság), második helyen az LMP áll (29), a Fideszre csupán minden negyedik egyetemista szavazna. A TÁRKI 2011 tavaszi kutatásai alapján a 35 év alattiak között ugyan a Fidesz a legerősebb, de a Jobbik és az LMP támogatóinak nagyobb hányadát a fiatal választópolgárok adják.
A fiatalok mobilizálásán már a következő választásokon súlyos százalékok múlhatnak - kíváncsiak voltunk, mit terveznek a parlamenti pártok ennek fényében. A Narancs a Fidesz stratégiai partnereként működő Fidelitast, a Jobbik Ifjúsági Tagozatát (IT), az MSZP-s fiatalokat tömörítő Societast, az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetségét (IKSZ) és a DK-hoz köthető Ifjú Demokratákat (IDE) kérdezte. Az LMP-nek jelenleg nincs ifjúsági szervezete (a zöld párt ifjúságpolitikájáról bővebben Örök[zöld]ifjak című keretes írásunkban olvashat).
Bázis
A felsorolt szervezetek közül a Fidelitas rendelkezik a legnagyobb regisztrált tagsággal. Ágh Péter elnök 324 helyi szervről és tízezer tagról számolt be a Narancsnak. Igaz, a Fidelitas kezdhette meg legkorábban a bázisépítést, 1996-ban hozták létre, mások mellett Rogán Antal is az alapítók között volt. Az IKSZ-nek jelenleg kétezer regisztrált tagja van, közülük minden második nevezhető aktívnak, tudtuk meg Törcsi Péter ügyvezető alelnöktől. A kereszténydemokrata gondolkodású fiatalok szervezete 2000-ben alakult a KDNP-ből akkor kivált Magyar Kereszténydemokrata Szövetség mellett, a két szárny jogvitájának lezárultával aztán az IKSZ is megerősödött, 2010-ben pedig az akkori elnök, Rétvári Bence államtitkári pozícióba került. A Societas taglétszáma ezer-ezerötszáz fő körülire tehető, Torzsa Sándor budapesti elnök azonban ennél fontosabbnak tartja a szervezet százas nagyságrendű mobilizációs képességét. A szociáldemokrata fiatalok egyesülete 2008-ban kezdte meg működését, miután feloszlatták a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták (Fibisz) nevű szervezetet. Torzsa szerint azért volt szükség új mozgalom alakítására, mert "minden jóérzésű fiatalnak vállalhatatlan volt a Zuschlag János-féle 'Fiatal Baloldal' eposzi jelző, amit főként a jobboldali sajtó alkalmazott előszeretettel a Fibisz korábbi elnökhelyettese által elkövetett bűncselekmények nyilvánosságra kerülése után". A Fibisz és a Societas között jogi értelemben nincs folytonosság, a tagság összetételében is csak részben.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Dinamikusan fejlődik a Jobbik IT, amely 2011. tavaszi megalakulása után immár közel 1000 tagot és több mint 120 helyi tagozatot számlál. "A Jobbikot 2003-ban 13 egyetemista hozta létre, 2010-re a kezdetekhez képest jóval nagyobb taglétszámunk lett, és az idősebb generáció is megtalálta a helyét a pártban, ekkor fogalmazódott meg az elnökségben a gondolat, hogy érdemes lenne létrehozni egy ifjúsági tagozatot a 14-30 évesek számára" - mondta lapunknak Farkas Gergely, a párt országgyűlési képviselője és az IT szervezőbizottságának tagja.
A leginkább gyerekcipőben járó szervezet az ifjú demokratáké: Szarvas Koppány Bendegúz szervező tájékoztatása szerint a közel száz főt számláló egyesület szervezeti bejegyzése még csak elkezdődött. "2010 tavasza után azt láttam, hogy az addig is hasonló értékrendszert valló barátaim egyre aktívabbak, egyre gyakrabban hangoztatják a politikai véleményüket, hangot adnak a másként gondolkodásuknak. Beszélgetéseink során a mérsékelt baloldali és a liberális gondolkodás közös iránynak bizonyult, így majdnem törvényszerű volt, hogy kezdeményezzük ennek az intézményesítését" - nyilatkozta Szarvas a Narancsnak.
A többnyire a fővárosból kiinduló ifjúsági szerveződések fő feladata a minél teljesebb országos lefedettség megteremtése. Ez ott a legkönnyebb, ahol erős az anyapárt is, de egy-egy lelkes helyi szervező kedvezőtlen közegben is meglepő eredményeket érhet el. Farkas Gergely Baranya és Somogy megyét, valamint Budapestet említette olyan helyszínekként, ahol gyengébb jobbikos mutatók ellenére is erős az Ifjúsági Tagozat, Torzsa Sándor pedig lehetségesnek tartja, hogy a kimagaslóan erős zalaszentgróti Societas alapszervezetnek is része volt abban, hogy 2010-ben szocialista színekben indult polgármester került a zalai kisváros élére. Beszélgetőpartnereink egyöntetű véleménye volt, hogy ezek a szervezetek kampányidőszakokban a legaktívabbak. A Fidelitas már meg is kezdte a felkészülést, 106 helyi koordinátoruk működik az új választókerületi rendszerben. Az IDE-nél 2014-re tervezik a szervezeti beérést, az IKSZ-tagok helyi kereszténydemokrata jelöltek kampányát segítik majd, de a Jobbik IT és a Societas is fontolgat fiatal szavazókat megszólító akciókat.
Viszonyok
Az anyapárt és az ifjúsági szervezet közötti hierarchikus és pénzügyi kapcsolat többféleképpen alakulhat. A Jobbik IT és az IKSZ közvetlenül a Jobbik és a KDNP költségvetéséből finanszírozza programjai egy részét, a struktúrába pedig olyan mechanizmusokat építettek be, amik lehetővé teszik a nagypolitikusok ellenőrzését a fiatalok felett. Farkas Gergely elmondta, hogy a más pártok és ifjúsági szervezeteik között látott konfliktusokból okulva a Jobbiknál nagy hangsúlyt fektetnek a zökkenőmentes együttműködésre, a nagyobb IT-rendezvények előtt kikérik az elnökség véleményét, és helyi alapszervezetekkel is együttműködésre törekszenek.
A Societas rögtön a megalakulása utáni kongresszuson együttműködési megállapodást kötött az MSZP-vel. Automatikusan nem kapnak pénzt a pártkasszából, de az MSZP által felügyelt Táncsics Mihály Alapítvány pályázatain időnként indulnak és nyernek. A Fidelitas és a Fidesz között is igen szoros az együttműködés, amit jól jelez, hogy a párt képviselőcsoportjában több egykori vagy jelenlegi fidelitasos dolgozik, mint ahány LMP-s képviselő ül a parlamentben, továbbá van 16 polgármestere is. A Fidelitas elnöke szerint a szakmai kapcsolatok is erősek, amit bizonyít, hogy a Fidelitas országos választmányának elnöke vezette a kormány ifjúságpolitikai keretprogramjának kidolgozását. Ágh Péter a Narancs kérdésére elmondta, hogy "a működést leginkább országgyűlési képviselőink, a Szövetség a Polgári Magyarországért és más alapítványok támogatásából finanszírozzuk". Az IDE az egyetlen általunk megkérdezett szervezet, amely eddig egy forintot sem kapott politikai párttól. Noha jó viszonyban vannak a DK-val, Szarvas Koppány hangsúlyozza, "ez nem azt jelenti, hogy nekik vagy helyettük kampányolunk. Ha úgy tetszik, bennünket is meg kell győzni. Elvárásaink és reményeink vannak a DK-t illetően. Ha segíteni tudjuk a munkájukat, akkor megtesszük, ami tőlünk telik."
A felkeresett szervezetek vezetőit egymáshoz fűződő kapcsolatukról is kérdeztük: ebben gyakorlatilag a nagypolitikai erővonalak köszönnek vissza. Csupán a Fidelitas és az IKSZ között látható együttműködés. A többiek egymással nem, hanem fiatalokat tömörítő civil szervezetekkel, vagy - a Fidelitas és a Jobbik esetében - határon túli ifjúsági szervezetekkel ápolnak jó kapcsolatot. A Fidelitas emellett évek óta tagja az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetének (amelynek tavaly óta fidelitasos az elnöke). Torzsa Sándor úgy emlékszik, régebben erősebb volt a kommunikáció a Fidesz ifjúsági szervezete és az akkori Fiatal Baloldal között, "a Fidesz 2003-2004 körüli irányváltását azonban - azaz, hogy semmilyen kérdésben nem hajlandók leülni senkivel - sikerült a Fidelitason is átverni, és ezek a kapcsolatok megszakadtak. Rengeteg próbálkozás volt a részünkről, de ha az ember sok nemet kap, egy idő után már nem is próbálkozik. A politikában sincs ez másként, mint a csajoknál." Torzsa jelenleg az EFOTT-ot tartja az ifjúsági szervezetek fő találkozási pontjának, itt az LMP-s aktivistákkal megindulhatott a párbeszéd, Schiffer András viszont a tavalyi fesztiválon nem volt hajlandó leülni a Societas sátránál, ellentétben a Jobbikéval. Farkas Gergely az együttműködés-kérdésről úgy nyilatkozott, hogy "ami a felnőtt pártok között nem működik, az értelemszerűen nálunk se fog", míg Szarvas Koppány egyenesen az ifjúsági szervezetek közötti szakadékról beszélt. Az IDE szimpatizál a Hallgatói Hálózat kezdeményezéseivel, együttműködés azonban nem jött létre a HaHa azon álláspontja miatt, hogy a pártoktól távolságot tartanak.
Kilátások
A párbeszéd hiánya azért is érdekes, mert a pártok ifjúsági szervezetei hasonló problémákat észlelnek. Mindenki említette a vonzó jövőkép hiányát, a kilátástalanságot, a tömeges elvándorlást, az oktatás átalakítását. Igaz, bizonyos folyamatok értékelésében markáns különbségek is vannak. Az IKSZ-es Törcsi Péter pozitívumként és a szervezet által indított Gyere haza! program céljaival harmonizálóként értékelte a felsőoktatás átalakítását, a jól képzettek elvándorlásának fő oka ugyanis szerinte az állásra nem felkészítő divatszakok léte. A Fidelitasnál is a tudatos pályaorientáció, a megélhetést biztosító szakma választásának fontossága volt az elmúlt időszak slágertémája. A baloldali mozgalmak és a Jobbik ugyanakkor úgy látja, a dolgok többsége rossz irányba halad az oktatás területén. Farkas Gergely és a societasos Torzsa Sándor is súlyos problémaként említette a közoktatás azon hiányosságát, hogy sem jogi, sem megfelelő pénzügyi ismeretekkel nem látja el az érettségizett fiatalokat. A Jobbik IT épp emiatt két brosúrát is megjelentetett, egyet a diákmunka, egyet a diákhitel veszélyeiről.
A Narancs által megkeresett ifjúsági politikusok a fiatalok politikai megszólításának módjairól is hasonlóan vélekedtek. Törcsi Péter szerint fontos lehet a politikai modorosság levetkőzése, ezért érdemes a politikusokkal szervezett beszélgetéseket is minél kötetlenebbé, interaktívabbá tenni. Szarvas Koppány az internetet emelte ki olyan közegként, amely korosztálya számára is "trendivé" teheti a politikai véleménynyilvánítást. Farkas Gergely is úgy látja, hogy jelenleg sok fiatalt taszít a politika, ezért gyakran nem is direkt politikai üzenetekkel, inkább izgalmas akciókkal, közösségteremtő rendezvényekkel lehet a legjobban megfogni őket. Ez egybevág a szuveren.hu júniusi, a fiatalok és a politika viszonyáról rendezett beszélgetésének konklúziójával, ahol is a bizonytalanságot és a közösség hiányát jelölték meg a fiatalok szélsőjobb felé tolódásának fő okaként. A Jobbik könnyedén profitálhat a nemzeti rock és a hozzá tartozó öltözködési szubkultúra által világosan definiált közösségiségből, a látszólag minden fiatalt érintő javaslataiba pedig ügyesen csempészi be politikai mondanivalóját (a diákmunkás kiadványban például váratlanul felbukkan a cigánybűnözés tematika is). Nagy kérdés, hogy a többi párt képes lesz-e (nyilván másképpen) megfogalmazni közösségteremtő üzeneteket a fiataloknak.
Örök(zöld)ifjakLMP-s ifjúsági szervezet hiányában Vágó Gábort, az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának tagját kérdeztük a párt és a fiatalok viszonyáról. Vágó elmondta, hogy az LMP képviselőinek nagy része a rendszerváltás után szocializálódott, így külön tagozat nélkül is jól megy a kapcsolattartás a fiatal generációval. "Nálunk az ötven feletti örök fiataloknak van külön szervezetük" - tette hozzá a politikus. Ugyanakkor több önszerveződő, fiatalokból álló csoport is van az LMP körül, amelyekkel kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein, ha szükséges, szakmai, infrastrukturális segítséget is nyújtva. Vágó szerint a fiatalok jelenlegi főbb problémái a generációs munkanélküliség, az elvándorlás, a felsőoktatásra szánt pénzek megvágása, amiket az egykulcsos családi adó bevezetése is súlyosbít. |
