Kórházakban hagyott csecsemők: sürgős megoldást vár a kormánytól az MSZP

  • narancs.hu
  • 2025. március 20.

Belpol

Minimálbérnyi összeget kap egy nevelőszülő, nem csoda, hogy egyre kevesebben vállalják a 0-24 órás feladatot.

Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, az MSZP elnöke kérdést intézett Dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez a kórházakban hagyott csecsemők sorsával kapcsolatban. Az MSZP elnöke beadványában élesen bírálta a gyermekvédelmi rendszert, hiszen elfogadhatatlan az, hogy egészséges csecsemők hónapokon át kórházban maradnak. Ez nemcsak méltatlan, hanem egyértelműen sérti a vonatkozó szakmai előírásokat is.

Komjáthi Imre emlékeztetett arra, hogy 2024 szeptemberében országszerte 280-300 elhagyott csecsemő rekedt kórházakban, és még az idei év elején is 260 gyermekről adott tájékoztatást az Országos Kórházi Főigazgatóság. A helyzet azonban nem javul, miközben egyre kevesebb olyan nevelőszülő van, aki csecsemők fogadására vállalkozna, és nincsenek megfelelő, kislétszámú, speciálisan kialakított gyermekotthonok sem.

A hosszú kórházi tartózkodás alatt pedig a babák érzelmi és értelmi fejlődése is súlyosan sérühet, hiszen nem kapják meg azt a szeretetteljes gondoskodást és ingergazdag környezetet, amelyre életük első hónapjaiban szükségük lenne.

A gyermekvédelmi rendszernek lenne a feladata, hogy ezeket a gyermekeket mielőbb megfelelő ellátásba helyezze, mégis a kórházak próbálnak saját erőből megoldást találni 

– írják közleményükben a szocialisták.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint valószínű, hogy a kórházban hagyott újszülöttek, kisgyerekek többségéről nem mondtak le a szüleik, viszont a gyámhatóság nem engedi, hogy hazavigyék őket. Ezek a kisgyermek így nem örökadhatóak, csak nevelőszülőkhöz kerülhetnének. 

Labovszky Tamara gyermekvédelmi szakember nemrég lapunknak nyilatkozott a nevelőszülői hálózat összeomlásáról: a gyermekvédelmi rendszer 2019-es strukturális átszervezésekor a nevelőszülői hálózatot a magyar állam gyakorlatilag száz százalékban kiszervezte, leginkább egyházakhoz, kisebb részt alapítványokhoz. Jelenleg Veszprém megyében a közel 180 nevelőszülőből öt év alatt mindössze 80-an maradtak.

De ez az országos tendencia is:

a nevelőszülők kiöregednek, fiatalok nem jelentkeznek. 

 

Komjáthi Imre beadványára Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári Bence adott választ, amely azonban nem tért ki érdemben a problémára. Ehelyett többek között a nevelőszülők rezsikompenzációjáról és támogatásairól írt, miközben a kérdés az egészségügyi intézményekben maradt gyermekek sorsának rendezésére vonatkozott – írja közleményében az MSZP.

„A Kormány elkötelezett a gyermekközpontú és családbarát értékrend és szemlélet mellett, és ennek megfelelően támogatja a kórházban hagyott gyermekek helyzetének mielőbbi rendezését, hogy a gyermekek minél hamarabb szerető közegben és családban nevelkedhessenek” – áll az államtitkári válaszban.

Az MSZP álláspontja szerint a helyzet megoldása érdekében elengedhetetlen lenne a nevelőszülői hálózat bővítése és támogatása, a kis létszámú, csecsemők számára alkalmas gyermekotthonok kialakítása, valamint a gyermekek mielőbbi elhelyezését akadályozó bürokratikus folyamatok egyszerűsítése.

A gyermekvédelmi szakember szerint egyébként szoros összefüggés van a nevelőszülők száma és anyagi megbecsülésük között. Labovszky Tamara lapunknak elmondta: jelenleg egy nevelőszülő fizetése bruttó 60 ezer körül van, amire gyermekenként kap még 30-40 ezer forintot – ebből kell megoldania a gyermek ruháztatását, étkeztetését, lakhatását, egészségügyi ellátását, iskoláztatását, fejlesztését. Ebből az összegből, ami a minimálbért sem éri el, a nevelőszülő nem tud megélni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.