Kórházakban hagyott csecsemők: sürgős megoldást vár a kormánytól az MSZP

  • narancs.hu
  • 2025. március 20.

Belpol

Minimálbérnyi összeget kap egy nevelőszülő, nem csoda, hogy egyre kevesebben vállalják a 0-24 órás feladatot.

Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, az MSZP elnöke kérdést intézett Dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez a kórházakban hagyott csecsemők sorsával kapcsolatban. Az MSZP elnöke beadványában élesen bírálta a gyermekvédelmi rendszert, hiszen elfogadhatatlan az, hogy egészséges csecsemők hónapokon át kórházban maradnak. Ez nemcsak méltatlan, hanem egyértelműen sérti a vonatkozó szakmai előírásokat is.

Komjáthi Imre emlékeztetett arra, hogy 2024 szeptemberében országszerte 280-300 elhagyott csecsemő rekedt kórházakban, és még az idei év elején is 260 gyermekről adott tájékoztatást az Országos Kórházi Főigazgatóság. A helyzet azonban nem javul, miközben egyre kevesebb olyan nevelőszülő van, aki csecsemők fogadására vállalkozna, és nincsenek megfelelő, kislétszámú, speciálisan kialakított gyermekotthonok sem.

A hosszú kórházi tartózkodás alatt pedig a babák érzelmi és értelmi fejlődése is súlyosan sérühet, hiszen nem kapják meg azt a szeretetteljes gondoskodást és ingergazdag környezetet, amelyre életük első hónapjaiban szükségük lenne.

A gyermekvédelmi rendszernek lenne a feladata, hogy ezeket a gyermekeket mielőbb megfelelő ellátásba helyezze, mégis a kórházak próbálnak saját erőből megoldást találni 

– írják közleményükben a szocialisták.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint valószínű, hogy a kórházban hagyott újszülöttek, kisgyerekek többségéről nem mondtak le a szüleik, viszont a gyámhatóság nem engedi, hogy hazavigyék őket. Ezek a kisgyermek így nem örökadhatóak, csak nevelőszülőkhöz kerülhetnének. 

Labovszky Tamara gyermekvédelmi szakember nemrég lapunknak nyilatkozott a nevelőszülői hálózat összeomlásáról: a gyermekvédelmi rendszer 2019-es strukturális átszervezésekor a nevelőszülői hálózatot a magyar állam gyakorlatilag száz százalékban kiszervezte, leginkább egyházakhoz, kisebb részt alapítványokhoz. Jelenleg Veszprém megyében a közel 180 nevelőszülőből öt év alatt mindössze 80-an maradtak.

De ez az országos tendencia is:

a nevelőszülők kiöregednek, fiatalok nem jelentkeznek. 

 

Komjáthi Imre beadványára Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári Bence adott választ, amely azonban nem tért ki érdemben a problémára. Ehelyett többek között a nevelőszülők rezsikompenzációjáról és támogatásairól írt, miközben a kérdés az egészségügyi intézményekben maradt gyermekek sorsának rendezésére vonatkozott – írja közleményében az MSZP.

„A Kormány elkötelezett a gyermekközpontú és családbarát értékrend és szemlélet mellett, és ennek megfelelően támogatja a kórházban hagyott gyermekek helyzetének mielőbbi rendezését, hogy a gyermekek minél hamarabb szerető közegben és családban nevelkedhessenek” – áll az államtitkári válaszban.

Az MSZP álláspontja szerint a helyzet megoldása érdekében elengedhetetlen lenne a nevelőszülői hálózat bővítése és támogatása, a kis létszámú, csecsemők számára alkalmas gyermekotthonok kialakítása, valamint a gyermekek mielőbbi elhelyezését akadályozó bürokratikus folyamatok egyszerűsítése.

A gyermekvédelmi szakember szerint egyébként szoros összefüggés van a nevelőszülők száma és anyagi megbecsülésük között. Labovszky Tamara lapunknak elmondta: jelenleg egy nevelőszülő fizetése bruttó 60 ezer körül van, amire gyermekenként kap még 30-40 ezer forintot – ebből kell megoldania a gyermek ruháztatását, étkeztetését, lakhatását, egészségügyi ellátását, iskoláztatását, fejlesztését. Ebből az összegből, ami a minimálbért sem éri el, a nevelőszülő nem tud megélni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.