A megkérdezettek 50 százaléka látná szívesen fontos politikai szerepben Magyar Pétert, ez a szám Orbán Viktor esetében 42 százalék – derül ki a HVG megrendelésére készült Medián-felmérésből. Az intézet a Tisza Párt elnöke és a miniszterelnök megítéléséről készített közvélemény-kutatást, még a miniszterelnök és a Tisza-vezér március 15-ei beszédei előtt.
Orbán Viktor és Magyar Péter nagyjából ugyanolyan népszerű a saját szavazótáborában, és hasonló mértékben elutasított a másikuk szimpatizánsai körében. Ennél érdekesebb a kisebb ellenzéki pártok híveinek és a „bizonytalanoknak” a véleménye a két vezető politikusról. E körben Magyart valamivel többen látnák szívesen a politikában, mint Orbánt, az elutasítottságban viszont már sokkal jelentősebb a különbség.
A párt nélkülieknek és a kis pártok szavazóinak 62 százaléka ugyanis a jövőben nem látná szívesen Orbán Viktort fontos politikai szerepben, míg Magyar Pétert 48 százalék utasítja el.
Magyar Péter jó helyezésének ismeretében nem meglepő, hogy amikor a Medián kérdezőbiztosai azt kérték a válaszadóktól, egy tucatnyi fontos dimenzióban hasonlítsák össze a Tisza Párt első emberét a miniszterelnökkel, a legtöbb kérdésben vagy kiegyenlített ítéletet alkotott a közvélemény, vagy kisebb-nagyobb mértékben Magyar felé billent a mérleg nyelve.
Egyértelműen őt látják Európa-pártibbnak, de együttműködőbbnek, tisztességesebbnek és őszintébbnek is.
Az ilyen, erkölcsi jellegű minősítésekkel szemben olyan kérdésekben szerepelt jobban Orbán Viktor, amelyek gyakorlati, tényszerű adottságokra vonatkoznak, mint a nagyobb tapasztalat vagy a kormányzóképesség. Bár ami az utóbbit illeti, inkább az tűnik meglepőnek, hogy a több mint három évtizede vezető politikai szerepben lévő miniszterelnök e tekintetben alig hajszállal előzi meg az egy évvel ezelőtt, szinte a semmiből előbukkant kihívóját.
Ha viszont a „kormányzóképesség” meglehetősen általános fogalma helyett konkrétabban feszegetjük az ország előtt álló feladatok megoldására való alkalmasság kérdését, azt találjuk, hogy a Tisza Párt elnökét meglehetősen nagy bizalom övezi. Talán nem véletlen, hogy miközben a tiszások még az átlagosnál is elkötelezettebbek az ország EU-tagsága mellett, és a közvélemény egésze Orbánnál jóval Európa-pártibbnak látja Magyart, őt a leállított uniós források „hazahozatalára” is sokkal alkalmasabbnak tartják a Brüsszellel hadban álló regnáló miniszterelnöknél.
Ugyancsak nagy különbség van kettejük alkalmasságának megítélésében, amikor a korrupció elleni fellépésről, az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségének biztosításáról vagy az országimázs javításáról van szó.
(A felmérés még a miniszterelnök március 15-ei poloskázós beszéde előtt készült.) A legkisebb különbség a két vezető megítélésében a nyugdíjaskérdésben van, de még az ő helyzetük javítására is valamivel többen látják alkalmasnak Magyar Pétert, mint Orbán Viktort.
A kormánypártiak és a tiszások is elkötelezetten a saját vezetőjüket látják képesnek ezeknek a kérdéseknek a megoldására, a kispártok szavazói és a párt nélküliek viszont mindenben alkalmasabbnak találják Magyar Pétert, a legnagyobb mértékben az uniós pénzek hazahozatalára és a korrupció csökkentésére. Ebben a két kérdésben a fideszesek is bizonytalanabbnak tűnnek – csak a 82 százalékuk vár többet Orbán Viktortól a korrupció visszaszorításában, és nem sokkal többen reménykednek az uniós források hazahozatalában sem. Ezzel szemben a tiszások 99, illetve 97 százaléka Magyar Péterben bízik jobban ezekben az ügyekben.
Orbán és Magyar alkalmasságának megítélésében a legkisebb különbség a nyugdíjasok helyzetének javításával kapcsolatban van, jóllehet szinte nem volt olyan nap, amikor ne ígértek volna valamit: előbbi például a zöldség-gyümölcs áfájának visszatérítését, utóbbi a nyugdíjas-SZÉP-kártya bevezetését.
