Még csak bírságot sem kaptak soha, méltatlankodik a cég egyik, magát megnevezni nem kívánó vezetője, pedig nem most kezdték a veszélyes hulladékkal való foglalatoskodást. Az öt éve működő vállalkozás fő profilja a csatornatisztítás, az olajiszap átvételére novemberben kapták meg az engedélyt. Korábban csak szállították a szmötyit, ahhoz pedig csupán megfelelő kocsik kellettek, állítják egybehangzóan a hulladék előállítójával, a MOL Rt.-vel. A tavaly elfogadott és decemberben hatályba lépő környezetvédelmi törvény már egyetemleges felelősséget ír elő termelőnek és előállítónak egyaránt. A Styx november 8-a óta az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség pecsétes papírjának birtokában terítette a megyében az olajiszapot. Az egyik sofőr szerint a dolog úgy zajlott, hogy az ügyvezető igazgató fenyegetéseinek hatására a szippantósok kerestek egy kies zugot, ahol aztán kiengedték a kocsinként öt köbméternyi dzsuvát, aztán fordultak megint. Most aztán hivatkozhatnak parancsteljesítésre, őket is gyanúsítottként hallgatják ki a rendőrök.
A MOL Rt. Minőségbiztosítási és Biztonságtechnikai Főosztályának vezetője, Pogány Gyula szerint a hulladék előállítójának nem kötelessége ellenőrizni a szállítmány elhelyezését. Õ cégét az "elvárható gondosság" elmulasztásában tartja sarasnak, s ígéri, másképp lesz ezután. A környezetvédelmi felügyelőség másképp látja, mert június 11-i határozatában a Styx és a MOL egyetemleges felelősségét állapította meg. Ezt a MOL vitatja, de nem kíván pereskedni, feltehetően épp elég neki az a 78 ezer tonna kőolaj, ami 1995-ben eltűnt a hálózatukból, gyaníthatóan nem ugyanoda, ahová a borsodi olajiszap. A Styx magára vállalta a kármentesítést, két helyen el is kezdte már.
A Styx névtelenje szerint másfél éve nyomoznak utánuk (a rendőrség szerint május óta), és nem érti, ha valami baj volt velük, miért kapták meg novemberben az engedélyt. "Akkor kell megbüntetni a gyereket, amikor lop egy csokit, nem akkor, amikor már gyilkol." Szerinte a látványos hatósági demonstrációt a környezetvédelmi világnap ihlette. A borsodi környezetvédelmi felügyelőségnek valóban jót tett a sajtóban alaposan tálalt eset: ´94-ben ötezer tonna azbeszthulladék került a kazincbarcikai hulladéklerakóba (azóta is ott van), s a szabálytalan engedély kiadásáért a felügyelőség akkori igazgatója majdnem 5 millió forintot kapott.
Azóta viszont nem érheti szó a ház elejét: a felügyelőség 1995-ben 68 millió forint bírságot szabott ki hulladékügyekben, egyelőre sikeresen fekszik keresztben egy, német műanyaghulladék ózdi elégetésére vállalkozó cég előtt, s most a Styx ügyében is kellő határozottságot mutat. Az esetet ugyan nem ők fedezték fel, hanem a rendőrség kapott egy fülest, de a kármentesítést és a Styx engedélyének bevonását már ők rendelték el. Hat személyt hallgattak ki eddig, mondja Erdélyi László alezredes, a vizsgálat még jó pár hónapig eltart. Egyelőre kilenc szennyezési helyszínt találtak, de nem adják fel, hiszen a MOL hulladékának hatvan százalékát még a környezetvédelmi törvény életbe lépte előtt vette át a Styx. Az alezredes szerint a Styx ügyvezetőjének, illetve szippantósainak büntetőjogi felelőssége nyilvánvaló, a MOL Rt.-é csak a polgári jog alapján. A két cég között szóbeli szerződés volt, s a MOL nem ellenőrizte a szállítólevélen megjelölt lerakóhely igazoló pecsétjét, bár a MOL képviselője, Pogány Gyula szerint "nem is biztos, hogy annak a pecsétnek rajta kell lennie". Az viszont biztos, teszi hozzá, hogy ezentúl mindent akkurátusan ellenőrizni fognak. Pogány Gyula szerint ők megelégedtek azzal, hogy a Styx bemutatta a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalattal kötött szerződését, miszerint a MOL hulladékot helyezhet el náluk, át is adtak összesen 393 köbméter olajiszapot a Styxnek.
A Styx pedig tette, amit különösebb következmények nélkül tehetett. A hulladékbiznisz a legjövedelmezőbb üzletágak közé tartozott a környezetvédelmi törvény megjelenése előtt (most meg jól megijedt az összes ügyvezető), milliókat keresett a hulladékot valahol leszóró cég, a hulladék megtermelője pedig mosta kezeit, amit ő nem tehetett meg, megtette más.
A veszélyes hulladékok kezelését egy 1992-es rendelet szabályozza, a tavalyra ígért, a környezetvédelmi törvénynek is megfelelő új jogszabály még mindig a tárcák között bolyong. A környezetvédelmi felügyelőség munkatársa, Csorba János a Narancsnak elmondta: a Styx 1992 és 1995 novembere között - amikor is engedélyt kapott a szállításra, de nem a kezelésre - jogszerűtlenül szállította az olajiszapot, a MOL-nak pedig a rendelet alapján meg kellett volna győződnie az átvétel jogosultságáról, főleg ha végig ő volt a hulladék tulajdonosa.
Csorba János szerint a MOL még mindig nem mutatott be írásbeli megállapodást a Styxszel, szóbeli szerződés alapján pedig nem lehet veszélyes hulladékokat adni-venni. A szállítólevelekre november előtt is kellett volna a fogadóhely pecsétje, sőt a MOL-nál az sem tűnt fel, hogy az egyórányi utat tíz perc alatt tette meg a Styx teherautója. Az egyik gyanúsított sofőr szerint az áruról szóló szállítólevelet soha nem kaptak, a MOL Rt. nem törte magát, hogy megbizonyosodjon arról, legális lerakóba kerül-e a hulladéka.
A szennyezés Erdélyi alezredes szerint több százmillió forint kárt is okozhatott, teljes körű mentesítésről szó sem lehet, hiszen szakértői vélemények szerint a Bodrog környéki laza talajban napi húszméteres sebességgel is tud haladni az olajiszap, úgyhogy ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg. A megyében egyébként nem csak a Styx kapott veszélyes hulladék tulajdonjoggal történő átvételére engedélyt. "A vállalkozások száma tíz alatt van", nyugtat meg a felügyelőség munkatársa.
- kerényi -
