Koronavírus: csak az védett a fertőzés ellen, aki az elmúlt három hónapban kapott oltást vagy esett át a betegségen

Belpol

Újra megjelent a Covid Magyarországon (is). Milyen a mostani variáns természete, van-e különlegessége, jobban fertőz-e? Egyebek mellett erről beszélgettünk Duda Ernő virológussal, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusával.

magyarnarancs.hu: A Covid melyik változata cirkulál most Magyarországon?

Duda Ernő: Az omikron egyik utóda.

magyarnarancs.hu: Van-e ahhoz képest valamilyen új jellegzetessége?

DE: Drasztikus változás már nincs. Amit annak idején az omikronról elmondtak, majdnem mindenben igaz a variánsaira, a lényeg: ritkábban alakul ki alsó légúti fertőzés, tüdőgyulladás, mint a korai változatok esetében.

magyarnarancs.hu: Mennyire védett a variánsaitól az, aki az omikronon átesett?

DE:Már sokat beszéltünk arról, hogy a védettségnek több fokozata van: megóv-e a halálos betegségtől, mennyire véd a súlyos állapottól, illetve egyáltalán az újabb megfertőződéstől. Például azt, aki a legelső, vuhani törzzsel megfertőződött, vagy az ellen kapott egy-két oltást, a fertőzéssel szemben nem védi meg az alacsony ellenanyagszint, de az akkor kialakult T-sejtes védelem továbbra is meggátolja a nagyon súlyos következmények előfordulását. S nyilván minél több oltást kapott eddig valaki, minél többször megfertőződött, minél magasabb számot ad ki a fertőzések és az oltások kombinációja, annál komolyabb védettséget szerzett mindegyik variáns által okozott fertőzés súlyos vagy halálos következményei ellen. Ugyanakkor: újabb Covid-fertőzéssel szemben – a jelenlegi ismereteink szerint – csak az védett, aki az elmúlt három hónapban kapott oltást vagy esett át a betegségen.

 
Duda Ernő
 

magyarnarancs.hu: Azt már tudjuk, hogy itthon nincs friss oltóanyag, állítólag keresgélik. Évekkel ezelőtt a kormány tervbe vette egy debreceni vakcinagyár felépítését, főként a Coviddal szembeni oltóanyagra gondolva, illetve talán influenza ellenire. Ma már többféle előállítási mód van. Választani kell közülük, vagy ezek „keverhetők” egy üzemen belül?

DE: A különböző technológiák eltérő berendezéseket, ismereteket, nyersanyagot igényelnek. El kell dönteni, melyik technológiát alkalmazzuk. Az anyagiaktól függően, persze többféle technológiát is meg lehet valósítani. A hagyományos eljárás az, hogy elszaporítjuk a kórokozót, hatástalanítjuk („inaktiváljuk”), teszünk mellé egy úgynevezett adjuvánst, ami aktiválja az immunrendszert, és akkor ez lesz a védőoltás.

magyarnarancs.hu: Ilyen volt a kínai.

DE: Igen. Ezenkívül van az alegység, vagy „split” vakcina, amikor a kórokozónak csak az egyik fehérjéjét választjuk ki, amelyik ellen ha kialakul az immunválasz, az véd a fertőzéstől is. Itt is szükség van adjuvánsra, mert maga a fehérje kevéssé vált ki immunválaszt. További variáció a vektor vakcina, amikor egy ártalmatlan vírusba építjük bele a mi kórokozónknak azt a génjét, amely kódolja a hatástalanítani kívánt fehérjét. Előállíthatók úgynevezett legyengített (attenuált) kórokozót tartalmazó vakcinák is, mint például a Sabin-cseppek. Nincs szükség szúrásra, orrspray, vagy kiskanál juttatja be a szervezetbe a betegség okozására alkalmatlan kódokozót. Végül, a legújabb módszer a messenger alapú vakcina, aminek előállítása high-tech molekuláris biológiai eljárásokat igényel, mind a mRNS, mind a hordozó lipid nanorészecskék tekintetében. Lehetséges, de nagyon költséges egy gyárban két-háromféle különböző technológiát fenntartani.

magyarnarancs.hu: A hírek szerint a mostani Covid-variáns ellen a messenger típusú Moderna oltás jön majd be az országba, illetve egy fehérjealapú. Melyik ad nagyobb védettséget?

DE: Ezt nehéz megmondani, mert csak az első járvány végére tudták kifejleszteni a split vakcinának nevezett, fehérjealapú oltóanyagot. Jellemzően a messenger típusúval oltották világszerte az embereket. Az újabb Covid-vakcinákkal az is probléma, hogy igazából nincs kin kipróbálni a hagyományos módon, megtalálni 60 ezer embert, aki korábban se fertőzést, se oltást nem kapott, és akikből 30 ezret beoltanak az új oltással, 30 ezret megtartanak kontrollnak. Most azt nézik inkább, hogy az oltás után az ellenanyagszint milyen mértékig növekszik, és ebből lehet következtetni arra, hogy az a vakcina hatásos-e vagy sem.

magyarnarancs.hu: Tudható, hogy „enyhül” maga a vírus is. A megfertőződésnek az esélye is egyre kisebb?

DE: Nagyobb. A természetes evolúció sajátossága, hogy egyre fertőzőbb, de egyre enyhébb betegséget okozó vírusvariánsok szaporodják túl a régebbieket. Amelyik kevésbé súlyos betegséget okoz, az több embert tud megfertőzni, mert a kevésbé beteg ember több emberrel tart kapcsolatot, többnek tudja átadni a vírust.

magyarnarancs.hu: Úgy kell fogadni ezentúl a Covidot is, mint mondjk az influenzát?

DE: Az influenza klasszikusan évről évre többé-kevésbé ugyanakkor megjelenő fertőzés. Régebben azt hitték, hogy a csillagok állása miatt alakul ki a betegség, hogy az befolyásolja. Innen van az influenza elnevezés, amely az olasz nyelvben szó szerint befolyást jelent. Azonban az influenza vírusát valójában a vándor vízimadarak hozzák-viszik Európába a trópusokról meg a déli féltekéről. A koronavírus viszont nem ilyen szezonális. Kétszer-háromszor is a nyár kellős közepén, tehát egy olyan időszakban volt a járvány csúcsa, amikor influenzáról aktuálisan senki nem hallott.

magyarnarancs.hu: Eszerint ilyen tekintetben is lehet rokonítani a nátha-koronavírusokkal?

DE: A nátha gyakran az influenzával együtt jelent meg, a bezártsággal járó téli hónapokban, de azok a nátha-koronavírusok – négy ilyen koronavírus volt Magyarországon – lényegében eltűntek. Az oltás meg a fertőzés következtében ugyanis a populációban kialakult egy általános koronavírus elleni védettség, és a másik négy vírus elég gyámoltalan volt ehhez az újhoz képest. Tehát kiszorította őket a Covid. Talán ennek a keresztvédettségnek tudhatjuk be azt, hogy az első járványban a gyerekek között gyakorlatilag nem volt Covid, hiszen közöttük gyorsan terjedtek a korábbi náthavírusok is, és a kialakult védettség valamennyire a Coviddal szemben is hatásos volt.

magyarnarancs.hu: Most akkor kicsit jobban kell vigyázni a gyerekekre, mint korábban?

DE: Így van.

magyarnarancs.hu: Gondolom, a védekezési módok új oltás hiányában ugyanazok a mostani variánsnál, mint az eddigieknél: kézmosás, zsúfolt helyek lehetőség szerinti kerülése, távolságtartás, na és maszkviselés.

DE: Így van. Aki úgy érzi, hogy a veszélyeztetett csoporthoz tartozik – erről is már rengetegen beszéltünk, hogy például az idősek, ilyen-olyan betegségben szenvedők, a szervátültetettek, a daganatos betegek –, jobban teszi, ha hordja a maszkot a tömegközlekedés során, a bevásárlóközpontokban, meg olyan helyeken, ahol sok ember zárt térben együtt van.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.