Kampánya során Karácsony Gergely egyszerre játszott azoknak, akik az önkormányzati választásra egyfajta Orbán-ellenes népszavazásként tekintettek, és azoknak, akik inkább konkrét városüzemeltetési kérdések alapján döntöttek arról, hova húzzák az ikszet. Első főpolgármesteri nyilatkozatai és bejelentései is ezt a kettősséget tükrözik: levélben kért találkozót Orbán Viktortól, de egyúttal szolidaritásáról biztosította az Orbán-kormány politikájának egyik legfőbb kárvallottját, a CEU-t; díszpolgári cím adományozását kezdeményezte a fővárost 20 éven át irányító Demszky Gábornak, de ugyanilyen elismeréssel díjazná kampánybeli ellenfele, Tarlós István városvezetői teljesítményét is.
A választás utáni első fideszes nyilatkozatok arról árulkodnak, hogy hiába aszimmetrikus a kormány és a főváros viszonya, egyelőre a friss győztes Karácsony van lendületben. Bár a kampányban Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, hogy az ellenzéki főpolgármester győzelmével érvényét veszti a miniszterelnök és Tarlós István tavaly novemberi, elsősorban a budapesti kormányzati beruházásokat érintő megállapodása, Orbán a választás után visszavonta a fenyegetést, Kocsis Máté frakcióvezető pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a már eldöntött beruházások közül azok fognak megvalósulni, amelyekre Karácsony is rábólint.
Az új főpolgármesternek muszáj lesz tárgyalnia a kormánnyal, ezért racionális a részéről, hogy nem agresszív nyilatkozatokkal indított – véli Király Dávid, a Karácsony kampányát külső tanácsadóként segítő Republikon Intézet várospolitikai szakértője. „Orbán együttműködési készségét illetően viszont szkeptikus vagyok, ha tippelnem kellene, inkább arra tennék, hogy megpróbálja kiéheztetni a várost. Persze ez is kockázatos hozzáállás, többször láttuk, hogy a budapestiek ilyenkor büntetnek a választáson, és ha például a közlekedés helyzete tovább romlik, az az ország gazdaságát nagyban meghatározó budapesti termelést is visszavetheti” – magyarázza Király.
Karácsony kampányban tett ígéreteinek egy része meglehetősen homályos volt – például sosem derült ki, mekkora lenne az általa javasolt közlekedési alapjövedelem összege –, amit magyarázhat, hogy a főváros költségvetési helyzete még a bennfentesek számára sem teljesen átlátható. Egy korábban a Városházán dolgozó forrásunk rámutat, hogy 2012 után megszűnt az a kimutatási rendszer, amely a visszatérő bevételek és kiadások egyenlegét tartalmazta. „Az elfogadott költségvetések és zárszámadások nem a szuverén mozgásteret mutatják, a hitelállománnyal és a kormány egyedi adományaival is számolnak. Ez körülbelül olyan, mintha nem tudnám, mennyi a havi jövedelmem, csak azt, hogy éppen mennyi van a zsebemben, és mekkora szülinapi ajándékra számíthatok a nagybácsitól a jövő hónapban” – részletezi forrásunk.
Rövid pórázon
Az mindenesetre a hozzáférhető adatokból is kiderül, hogy az új főpolgármester nagyon nehéz költségvetési helyzetben veszi át a várost. „2010-ben 180 milliárdos adósságállománya volt a fővárosnak, ennek körülbelül kétharmadát átvállalta az Orbán-kormány, de az adósság mára majdnem újratermelődött, jelenleg 170 milliárdos. A költségvetést évről évre hiánnyal fogadják el, idén 114 milliárddal haladják meg a kiadások a tervezett bevételeket” – mondja Király Dávid. A főváros legfontosabb saját, kormánytól nem függő bevétele a helyi iparűzési adóból jön, emellett a BKV finanszírozásában a jegybevételek is jelentősek. A budapestiek által befizetett adóknak azonban csak kis részét kapja vissza a főváros a központi költségvetésből, ezt az arányt már Tarlós István is kevesellte. „Karácsony annyiból jobb helyzetből indul, hogy neki nagyobb mozgástere lesz nyilvánosan kritizálni a kormányt, és a nyilvánosság erejét felhasználva nyomást gyakorolni Orbán Viktorra” – véli Király.
A főváros legfontosabb – és költségvetési szempontból legproblematikusabb – megmaradt feladata a közösségi közlekedés. Budapest költségvetését 2019-ben 386 milliárd forintos kiadási főösszeggel fogadták el, ebből 100 milliárdot csak a BKK-ra kellett költeni. Karácsony komoly vállalásokat tett a bérletárak csökkentésére: első lépésként 7 éves korig tenné ingyenessé a tömegközlekedést, és a regisztrált álláskeresőknek sem kellene fizetni; a ciklus végére azonban azt ígéri, hogy Kálmán Olga előválasztási ígéretét átvéve 14 éves korig terjeszti ki az ingyenességet, és érzékelhetően csökkenti az éves bérletek árát. A kormány segítsége nélkül azonban aligha megy sokra a városvezetés, a budapesti tömegközlekedés finanszírozása pluszkedvezmények nélkül is évek óta egyre növekvő probléma a csökkenő állami támogatás miatt. A központi költségvetés az idén 12 milliárd forintot ad a tömegközlekedésre, ezen felül kap a BKK 15 milliárdot, amivel a kedvezményes jegyek és bérletek miatt kiesett bevételt kompenzálják. A kompenzáció azonban nem automatikus, tehát ha Karácsony bővíteni szeretné a kedvezmények mértékét, akkor a kiesett bevételek pótlásáról külön meg kell állapodnia a kormánnyal.
Ideális akkor lenne a finanszírozás, ha a főváros, az állam és az utasok egyformán egyharmados arányban állnák a közösségi közlekedés költségeit. Budapest ettől messze van, ahogy arról a HVG korábban írt: 2018-ban az önkormányzat 73,9 milliárdot, az utazóközönség 68,3 milliárdot az állam pedig 27 milliárdot tett hozzá a költségekhez. Az államnak éves szinten 30–40 milliárd forintot kellene még fizetnie a fővárosnak, de nem teszi. Ha Karácsony ugyanannyi pénzt kapna az államtól, mint Tarlós, akkor sem lenne közelebb a tervei megvalósításához. A fenntartási költségek mellé jönnek a várható és szükséges béremelések, és szintén nem látszik, hogy állami segítség nélkül ennek fedezetét hogyan tudná kigazdálkodni a főváros. Ha nem sikerülnek a kormánnyal folytatott tárgyalások, Karácsony sztrájkba engedheti a szakszervezeteket, bár az elégséges szolgáltatást így is biztosítani kell. Azt pedig az önkormányzati törvény is kimondja, hogy a tömegközlekedés olyan feladat, amit mindenképpen el kell látni.
A pénzügyi függés után sovány vigasz, hogy a főpolgármester saját hatáskörben nevezheti ki az önkormányzati cégek vezetőit, így akár vissza is hívhatja Vitézy Dávid egykori BKK-vezért. Erre Karácsony utalt is, pontosabban azt mondta, minden fővárosi cég élére nyilvános pályázat útján fognak ezentúl vezetők kerülni, amennyiben Vitézy jól pályázik, nyerhet is.
A főpolgármesternek elvileg a jegyárak emelésében is lenne mozgástere, csakhogy ez ellentmond Karácsony választási ígéreteinek: eddigi nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy a tömegközlekedést nemzetközi összehasonlításban – a bérekhez viszonyítva – drágának tartja, esetleg a főleg turisták által használt jegytípusoknál tud elképzelni emelést.
Két tűz között
Az új főpolgármester programjában szó van a dugódíj bevezetéséről, de ő maga inkább arról beszél, hogy ez valamikor a jövőben, talán a ciklus végén lesz esedékes, hiszen a megvalósításhoz számtalan feltételnek kellene teljesülnie, és a rendszert egy próbaidőszak után helyi népszavazással szeretné megerősíteni. Valójában a Budapesten áthaladó autósok megadóztatását már évekkel ezelőtt meg kellett volna lépni, elsősorban nem is a dugódíjtól várt bevétel, hanem forgalomszabályozó hatása miatt. „Nem lehet sokáig húzni ezt a dolgot, a városon akkora az átmenő autóforgalom, amit az egyszerűen nem bír el. A döntéshozók fordítva ülnek a lovon. Mindig arra hivatkozva halasztják a díj bevezetését, hogy nincsen 40 ezer P+R parkoló, még nem megy ki a 4-es metró Gazdagrétre, s a többi. Pedig először politikai döntést kellene hozni a bevezetésről, és aztán ennek alárendelni a forgalmi és tömegközlekedési fejlesztéseket” – véli Király Dávid. A főváros egyébként ebben sem dönthet egyedül, a dugódíj bevezetését az Országgyűlés egy jelenleg is hatályos törvényben tiltotta meg, annak ellenére, hogy az EU felé vállaltuk, hogy ilyen díjjal javítjuk a 4-es metró beruházásának megtérülését. A főpolgármester legfeljebb kezdeményezheti a parlamentnél a tiltás visszavonását, nyilván egy népszavazással a háta mögött erre erősebb felhatalmazása lenne.
Fontos közlekedési innováció lenne még az egységes budapesti parkolási rendszer létrehozása. Karácsony nyitott arra, hogy egy átláthatóbb szisztéma jöjjön létre, azonban ezt sem tudja egyedül megtenni. Az önkormányzati törvény szerint a parkolás üzemeltetése nem fővárosi, hanem kerületi hatáskör. Karácsony vagy abban bízhat, hogy a kerületek önként belemennek valamiféle önkéntes parkolási társulásba – ennek esélyeit javítja, hogy az V. kerület kivételével minden belső kerületben az ellenzék nyert –, vagy itt is törvénymódosítással próbálja elérni a kérdés fővárosi szintre emelését. A Republikon szakértője szerint egy igazságos rendszert kellene kidolgozni, amelyben a BKK szedné be a parkolási díjakat az egész városban, majd központilag osztanák vissza a pénz egy részét a kerületeknek, a fővárosi hányadát pedig a közösségi közlekedés fejlesztésére költenék. „A város legfrekventáltabb belvárosi területein továbbá emelni kellene a parkolási díjakat, és meghosszabbítani a fizetős időszakot: este 8 helyett egészen 10-ig kellene fizetni” – mondja Király.
Karácsony nyilatkozatai szerint „a kerületekkel együttműködésben” dolgoznak egy másik választási ígéreten, az úgynevezett Tiborcz-adó jogszabályba foglalásán is. A Tiborcz-adót az 500 millió forintnál értékesebb budapesti ingatlanokra vetnék ki, ugyanakkor az adó mértéke még nem ismert, ahogy az sem, mekkora bevételt remél ettől Karácsony. Jogtechnikailag a budapesti önkormányzat minden bizonnyal „települési adó” címen tudná kivetni az új adónemet, azonban gondot jelenthet, hogy a kerületek többségében ma is létezik építményadó, és egy ingatlantulajdonost duplán adóztatni nem lehet. Karácsony valószínűleg azzal számol, hogy az együttműködő kerületek valamilyen konstrukcióban – esetleg visszaosztásért cserébe – lemondanak majd a helyiadó-kivetési jogukról. Kérdés, ez tényleg így lesz-e, mint ahogy egyelőre az sem tiszta, milyen nyilvántartás alapján állapítják meg az ingatlanok értékét (eddig jellemzően négyzetméteralapon kellett fizetni).
Ellentmondásos nyilatkozatok születtek arról is, mekkora mozgástere lehet Karácsonynak és önkormányzatának a kiemelt budapesti beruházások akadályozásában. A főpolgármester ígérete szerint már az első testületi ülésen módosítják a Városliget építési szabályzatát, aminek nyomán új épület nem kaphat építési engedélyt a kormány által megálmodott múzeumi negyedben. A beruházásért felelős Városliget Zrt. azt közölte, hogy minden épület rendelkezik építési engedéllyel, ezeket a szabályzat módosítása visszamenőlegesen nem érintheti. Ez alapján Karácsony nem sok mindent tehet, azonban úgy tűnik, a bíróságban még bízhat: az mfor.hu információi szerint egy civil szervezet megtámadta az építési engedélyeket, a Néprajzi Múzeum és az Új Nemzeti Galéria épületének ügyében pedig jelenleg is folyik a per. Ha a Városliget Zrt. ellen döntenek, Karácsony pedig siet az építési szabályzat módosításával, még győzhet is ebben a szimbolikusan igen fontos ügyben.
Az első testületi ülésen tervezik visszavonni a közgyűlés római-parti mobilgáttal kapcsolatos korábbi döntéseit is, ami együtt járhat a Királyok útja és a Nánási út mentén haladó nyomvonal kijelölésével. A Római-parton jelenleg az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak – amúgy konszenzussal övezett – árvízvédelmi munkálatai zajlanak, a főváros egy ellenzéki népszavazási kezdeményezés miatt visszavonta a parti nyomvonal tervét, de egyúttal elfogadtak egy elvi határozatot, amely továbbra is a part mentén vagy a telekhatárok vonalán képzelné el a gátat. Király Dávid szerint ennek ellenére másfél éve látszik, hogy Tarlós István egyedül maradt a mobilgát tervével, majd el is engedte azt, így a parttól távolabbi, környezetvédelmi szempontból előnyösebb védekezés aligha ütközik majd komolyabb ellenállásba.
Vétó?
Stadionstopot is belengetett az új főpolgármester, azt ígérve, hogy Budapesten addig nem épülhet új stadion, amíg nem lesz minden kerületnek működő CT-berendezése. Karácsony itt a Tarlós által kialkudott főpolgármesteri vétójogban bízik. Ez a főváros és a kormány tavalyi megállapodásában szerepel, abban, amelyikről Gulyás Gergely korábban azt mondta, hogy érvényét veszti Tarlós veresége esetén, Orbán nyilatkozata alapján azonban továbbra is irányadónak tekinthető.
A megállapodás létrehozta a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, amelybe a kormány és a főváros egyenlő számban delegálhat tagokat, a főpolgármesternek pedig elvben vétójoga van a jövőbeli budapesti fejlesztések felett. Király azonban erősen kérdésesnek tartja, hogy ez a vétó a gyakorlatban is érvényesülhet. „A közfejlesztési tanács látszattestületnek tűnik, üléseinek nincs nyilvános nyoma, inkább azt takarhatja, hogy Tarlós Istvánt időnként beengedték a Miniszterelnökségen működő, Budapest fejlesztéséért felelős államtitkárságra.” A szakértő úgy látja, Karácsony és az államtitkárságot vezető Fürjes Balázs viszonya elkerülhetetlenül konfliktusos lesz, „de ez jól is van így, mert a kormány rengeteg pénzt elkölt Budapesten, csak éppen a saját presztízsberuházásaira, nem arra, amire a fővárosiaknak szükségük van”.
A Tarlóssal kötött megállapodás másik fontos – de egyelőre be nem tartott – eleme, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartónak (FKF) az eddigi féléves határidő helyett negyedévente utalja el a nemzeti kukaholding a hulladék begyűjtésére és elszállítására szánt összeget. Király Dávid szerint Karácsonynak elsősorban politikai lehetőségei vannak a megállapodásban foglaltak kikényszerítésére. „Lehet botrányt csinálni azzal, hogy mostantól nem viszik el a szemetet, de ez is ugyanolyan, mint a közösségi közlekedés: törvény mondja ki, hogy a fővárosnak el kell végeznie ezt a munkát. Persze, ez a törvény összegeket nem rendel a kötelezően ellátandó feladatokhoz. A szemétszállítás korábban egy jól működő ágazata volt a fővárosnak, a többletbevételből finanszírozta a cég Budapest takarítását, a kukaholding azonban rövid idő alatt több mint 10 milliárdos tartozást halmozott fel az FKF felé” – jegyzi meg Király.
Korlátozottak a budapesti önkormányzat lehetőségei a lakáspolitikában és a hajléktalanellátásban is. Mivel tavaly óta a szabálysértési törvény általában tiltja az „életvitelszerű közterületen tartózkodást”, Karácsonynak az a szimbolikusan jelentős eszköz sem maradt a kezében, hogy visszavonja a főváros és a kerületek korábbi időszakban érvényes, „hajléktalanmentes zónák” kijelölésére vonatkozó rendeleteit. A hajléktalanellátás alapfinanszírozását az állam biztosítja, ezért itt sem lehet kikerülni az egyeztetést a kormánnyal. „Azt várjuk, hogy közvetlenebb legyen a párbeszéd a fővárosban működő, hajléktalansággal foglalkozó szervezetek és a helyi döntéshozók között annak érdekében, hogy úgy lehessen alakítani az ellátásokat, hogy azok valóban a felmerülő szükségletekre reagáljanak. Nemcsak új szolgáltatásokra lenne szükség, hanem a régieket is fejleszteni, korszerűsíteni kellene, illetve a nagyon lehasznált épített, illetve tárgyi környezetet is jó volna felújítani, átalakítani” – válaszolta Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója arra a kérdésünkre, hogy mire számítanak az új városvezetéstől.
Karácsony hasonló elképzelést fogalmazott meg, bár amikor a kormány azon tervezett rendeletéről kérdezték, amelyik lehetővé tenné, hogy a nagyobb budapesti aluljárókat lezárják éjszakára, azt válaszolta, ugyan nem ért vele egyet, de nem fogja támadni. Ugyanakkor látszik, hogy főpolgármesterként teljesen más irányt fog képviselni hajléktalanügyben, mint Tarlós István: pár nappal ezelőtt bejelentette, hogy elrendeli a Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett összes kilakoltatási eljárás felfüggesztését és felülvizsgálatát. Karácsony egyébiránt is a hajléktalanná válás megelőzését hangsúlyozza, tervei között szerepel egy lakáskataszter létrehozása, amelyben összeírnák a fővárosi és kerületi tulajdonú bérlakásokat. Emellett szociális lakásügynökséget is gründolna, amivel ösztönözni lehetne a tulajdonosokat arra, hogy az üresen álló lakásokat piaci áron kiadják a fővárosnak, utóbbi aztán szociális alapon, csökkentett bérleti díj mellett rászorulókat költöztetne be.
Utolsó alkalom?
A Fővárosi Közgyűlés első ülésének napirendi pontjai között szerepel a klímavészhelyzet kihirdetése. Ez részben szimbolikus lépés, azt lehetne demonstrálni vele, hogy míg kormányzati szinten a Fidesz alig foglalkozik a klímaváltozás elleni küzdelemmel, Budapestnek ez fontos téma. Gyakorlati jelentősége is van a döntésnek, innentől a fejlesztéseket, beruházásokat a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével kell megvalósítani. Miután Budapest kihirdette a klímavészhelyzetet, nehezen lenne védhető például elavult dízelbuszok beszerzése.
A küzdelmek terepe lehet a kultúra is. A főváros a fenntartója a Szabó Ervin Könyvtárnak, és a Nemzeti Színházat leszámítva a fontosabb budapesti kőszínházaknak. Tarlós első ciklusában voltak botrányok a színházigazgatók kinevezése körül, az Újszínház élére még kinevezték Dörner Györgyöt, a Vígszínházat azonban a tiltakozás hatására megtarthatta Eszenyi Enikő. „Budapest polgári erejét mutatja, hogy azóta nem próbálkozott a fővárosi vezetés politikai alapú kinevezésekkel, Karácsonynak igazából csak folytatnia kell ezt az utóbbi időben követett gyakorlatot” – mondja Király Dávid.
A kulturális tao kivezetése után Tarlós István elérte, hogy a 11 budapesti fenntartású színház az idei évre összesen 3,5 milliárd forint „helyettesítő támogatást” kapjon, kérdés, hogy a kormány ezt – vagy hasonló összeget – jövőre is odaadja-e.
A Tarlós által kialkudott pénz mindenesetre nem segített a független társulatokon, számukra Karácsony egy új pályázati alapot szeretne létrehozni, bár konkrét, összegszerű ígéreteket nem tett, ez nyilván a költségvetési mozgástéren múlik majd. A budapesti médiahelyzeten viszont rövidebb úton alakíthat az új főpolgármester: bejelentette, hogy utasítást ad a BKK és a Lokál közötti 2016-os szerződés felmondására, így az ingyenes kormányzati propagandalap akár hónapokon belül eltűnhet a metróaluljárókból. Nehezebb kérdés, hogy a lap utcai osztogatását – például a közterület-használati engedély visszavonásával – meg lehet-e tiltani, és egyelőre az sem világos, lép-e új szereplő – például az indulás előtt álló Pesti Hírlap – a Lokál helyébe a metrókon.
A főpolgármester további szimbolikus ügyekben is szembehelyezkedhet a kormány ideológiájával: ígéretet tett például arra, hogy a Pride idején kitűzi a szivárványos zászlót a Főpolgármesteri Hivatalra. De Orbán kezében is maradtak ütőkártyák. Király Dávid szerint reális esély lehet arra, hogy a kormány államosítja a még fővárosi tulajdonban lévő közműcégeket. Ilyen a Vízművek, a Csatornázási Művek többségi tulajdona, illetve a Főtáv. A szakértő továbbá úgy látja, hogy a kormány ismét előjöhet azzal, hogy a jövőben ne a lakosok válasszák meg közvetlenül a főpolgármestert, hanem például a kerületi polgármesterek közül jelöljék ki. „Nem lennék meglepve, ha azt mondaná a kormány, hogy ez volt az utolsó alkalom, hogy a budapestiek választhattak maguknak főpolgármestert, bár kétségtelen, hogy ennek nagy a politikai kockázata.”
