Öt évvel ezelőtt Kövér László azt mondta, hogy "ma Magyarország számára még több előnye van az uniós tagságnak, mint hátránya, de ez nem biztos, hogy így lesz öt vagy tíz év múlva". A Hetek friss interjújában szembesítette az Országgyűlés elnökét korábbi kijelentésével, megkérdezték az Országgyűlés elnökét, hogy öt év elteltével, ma a kérdést.
"Még mindig több az előnye, mint a hátránya Magyarország számára az uniós tagságnak, de az arányok jelentősen romlottak az" – mondta Kövér. Az előnyök közé sorolta, hogy "Magyarország az elmúlt öt évben folytatta a felzárkózást az Európai Unió teljesítményének az átlagához". "Közben a politikai helyzet viszont jelentősen romlott" – tette hozzá.
Brutális erőpolitika zajlik Magyarországgal szemben, rögeszméket, ideológiai dogmákat akarnak ránk kényszeríteni, aminek – ha nem állnánk ellen –, nagyon súlyos társadalmi következményei lennének."
Szerinte az, ami az uniós pénzekkel zajlik, "az olyan nyílt önkény, hogy csak útonállásnak tudom nevezni".
Szerintem minimum 50 százalék esély van arra, hogy legalább a lengyel választásokig a Magyarországnak járó pénzeket is vissza fogják tartani"
Kövér szerint „az egyszerű európai választópolgár ebből annyit érzékel, hogy állandó probléma van a lengyel és a magyar kormánnyal”. "Konkrétan uszítás zajlik a jobboldali európai kormányok ellen az európai közvéleményben" – tette hozzá.
Az interjúban arról is szó esett, abszurd-e, hogy a magyar tanárok fizetésemelése a Brüsszel és a magyar kormány közötti az alkunak a függvénye lett. Kövér László azt válaszolta, hogy a tanári fizetésemelés nem függvénye a megállapodásnak. Érdekes módon erről kollégáinak, például Gulyás Gergelynek más információja van.
"A tanárok bérét ma is emeljük, és a jövőben is emelni fogjuk. Ha megkapjuk Brüsszeltől a pénzünket, akkor gyorsabban, ha nem, akkor lassabban" – mondta a házelnök.
Az orosz-ukrán háborúról szólva Kövér bár úgy tett, mintha megpróbálna óvatosan fogalmazni, nem sikerült neki. "Óvatosan kell válaszolnom a kérdésére, de mi van akkor, ha a birodalomépítési politika valójában nyugatról keletre zajlik, és Ukrajna újabb reménybeli tartománya az Euroatlanti Birodalomnak? Ennek legalább akkora relevanciája van, ki-ki döntse el, hogy melyik olvasat szimpatikusabb neki."
Hozzátette, „a háborút Oroszország indította, ezzel együtt Oroszországnak vannak legitim biztonsági igényei, amelyeket figyelmen kívül hagyni – miközben Oroszország a legerősebb nukleáris hatalom az Egyesült Államok mellett – óriási hiba”.
