Kövér László '56-ról nyilatkozott, de hamar ráfordult Gyurcsányra

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. október 22.

Belpol

Nem mindig jó, ha egy nép csak békésen kezeli a konfliktusait - mondta a házelnök. 

A tragikus kimenetelű eseményekre is lehet ünneplőbe öltözött lélekkel emlékezni, ha erkölcsi tartalmukkal a jövő generációk gyarapodását szolgálják - mondta a Magyar Nemzetben megjelent interjújában  az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából Kövér László. 

Kövér a teljes ellenzék szégyenének nevezte, hogy még mindig Gyurcsány Ferenc tölti be a vezető szerepet a baloldalon. "Gyurcsány Ferenc ittléte a politikában szégyene a teljes magyar ellenzéknek, azon belül elsősorban a szocialistáknak, akiknek nemcsak azért kellett volna kivetniük maguk közül a volt miniszterelnököt, mert tönkretette az országot, hanem azért is, mert a saját politikai közösségét is szétrombolta."

Kövér László szerint abban az értelemben nem történt meg 1956 feldolgozása, hogy az kollektív felszabadító élménnyé tudott volna válni. Megjegyezte, hogy 1956. október 23-án békésen indultak az események.

1990-ben is büszkék voltunk rá, hogy vérontás nélkül zajlott le az átmenet. "Még egy pofon sem csattant, pedig most már úgy látom, hogy azért igény lett volna néhányra. Lehet, hogy nem mindig jó dolog, ha egy nép ennyire békésen, nyugodtan kezeli csak a konfliktusait " - mondta az Országgyűlés elnöke.

Azt mondta, a béketűrő mentalitásnak vannak hátrányai is. Úgy vélte: Gyurcsány Ferenc ittléte a politikában szégyene  a magyar igazságszolgáltatásnak, hiszen még Szanyi Tibor is azt mondta, hogy Gyurcsány Ferencnek vagy a Csillagbörtön, vagy a Lipótmező lett volna a megfelelő hely." 

Szerinte Gyurcsány a 2006-os választás előtt összeesküvést szőtt a demokrácia megdöntésére, és ma is ugyanezt csinálja, "földönfutóvá tétellel és bebörtönzéssel fenyegeti a politikai ellenfeleit és mindenkit, aki a mostani kormány mögé áll. Azt mondja, hogy az alkotmányos szabályokat felülírva fogja megváltoztatni hazánk alkotmányos berendezkedését. Ez utóbbinak amúgy szerintem minimum fel kellene keltenie az igazságszolgáltatás szerveinek a figyelmét" - tette hozzá.  

Az egész magyar demokrácia szégyenének nevezte, hogy "ez az ember még a politikai porondon van, még mindig a baloldal vezére lehet, és egy véreskezű kommunista gyilkos véresszájú unokáját maga előtt tolva kíván visszatérni a hatalomba."

Kövér László a nyugatról is kifejtette a gondolatait: az elmúlt tíz évben kiderült, hogy míg mi azt hittük, hogy Európa a jövőnk, addig valójában mi vagyunk Európa jövője. "Már ha egyáltalán Európa méltóztatik üres kommunikációs fogások és konferenciázgatások mellett érdemben is foglalkozni a saját jövőjével, és figyelmet fordítani ránk. Igaz, túlságosan nagy erők dolgoznak azon, hogy felszámolják Európát abban a formában, ahogy az elmúlt ezer évben létezett."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.