Kövér László azt állítja, sose járt kabinetfőnöke hargitai házában

  • narancs.hu
  • 2021. december 17.

Belpol

Ahol állítólag gyakran látták, úgy tűnik, a helyiek is ismerik.

"Kövér László egyszer sem vette igénybe – sem hivatalos, sem pedig magán útjain – az elnöki titkárság vezetőjének székelyföldi házát" – ezt válaszolta az Országgyűlés sajtófőnöke a hvg.hu azon kérdésére, hogy a házelnök megszállt-e bármikor is abban az erdélyi villában, ahol állítólag a falubeliek rendszeresen látták megfordulni. 

A lap kérdéseire a sajtófőnökemég úgy reagált, Kövér Lászlónak "nincsen és soha nem is volt semmilyen kapcsolata a magán adományozók által létrehozott és kizárólag magántőkéből fenntartott Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvánnyal és annak tevékenységével, tisztségviselőivel".

Az erdélyi Hargita megyében található Tibódon van az az úszómedencés villa, amelyről Juhász Péter egykori ellenzéki politikus, az Együtt volt elnöke osztott meg egy videót. A pazar épületről és környékéről drónfelvételek is készültek (melyeket kollégánk, Németh Dániel készített). Juhász a helyszínen és a környéken többekkel is beszélt, akik szerint Kövér többször vendégeskedett ott. A videóban egy anonimitását megőrizni kívánó személy úgy nyilatkozott, hogy a román ingatlannyilvántartási adatok szerint a ház Kövér kabinetfőnökének, Veress Lászlónak a tulajdona. Az egykori politikus útbaigazítást kért, és hogy, hogy nem, a helyiek tudták ki Kövér, és mely házban szokott lakni, ha ott van, épp a házelnök kabinetfőnökének villájához irányították Juhászt. 

„- És az a Kövér László háza?

- Igen, a tornyos.” – hangzott a segítségnyújtás.

Mint ismert, Veress neve az utóbbi napokban azért került be a hírekbe, mert nyomozás indult ellene sikkasztás gyanúja miatt, miután a 24.hu feltárta, a Veress munkatársa által vezetett Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány külhoni magyaroknak szánt adományokból vásárolt budai villalakást, amelyet Veress családja használ.

(hvg.hu)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.