Kövér Lászlót aggasztja az emberi intelligencia csökkenése

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. augusztus 23.

Belpol

A házelnök a kínai és a magyar lélek rokonságáról is beszélt egy kiállításmegnyitón.

Szerencsések, akik az emberi lélek által képesek tükrözni a valóságot a mesterséges intelligencia korában - mondta az Országgyűlés elnöke pénteken Pápán, az Új Tengeri Selyemút - Magyarország neves kínai festőművészek szemével című tárlat megnyitóján, melyet a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatfelvétel 70. évfordulója alkalmából rendeztek.

A tárlaton 24 kínai művész 28 alkotása látható, amelyek magyar földön születtek és a magyar tájat mutatják meg.

Szavai szerint nem a mesterséges intelligencia térhódítása aggasztó, hanem ezzel párhuzamosan az emberi intelligencia csökkenése. Mint mondta, a kínai nép szerencsés, hiszen ahogy a tárlat is bizonyítja, a kiállító művészek a lélek által tükrözik a valóságot.

Kövér László hangsúlyozta: a nagy földrajzi távolság és az eltérő történelmi múlt ellenére egyre erősödik a két nép közti kapcsolat. Mint mondta, a kínai és a magyar rokon lelkek, ami például tetten érhető abban is, hogy Petőfi Sándor költészetét ismerik és szeretik a kínaiak.

Mint mondta, az egy övezet egy út elnevezésű kínai kezdeményezés és a keleti nyitás révén egyre több területen és egyre sikeresebben működik együtt a két nemzet.

Tuan Csie-lung kínai nagykövet úgy fogalmazott, hogy a tárlat egy új, élénk színfolt a két nemzet kapcsolatában. Közölte: a kiállítás a kínaiak magyar nép iránti tiszteletét és szeretetét tükrözi.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.