Közel 5 ezer milliárd forint jutott Oroszországba a kormánytól rezsivédelem címen

  • narancs.hu
  • 2025. február 17.

Belpol

A rezsivédelmi alapot a kormány uniós forrásból működteti, mégis azt kommunikálja: „Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést.”

A rezsivédelmi alapból kifizetett összeg legnagyobb része az MVM-hez került, míg a távhőszolgáltatók voltak a második legnagyobb kedvezményezettek, akik szintén az MVM-nek fizették a pénzt. Az állami vállalat ezeket az összegeket orosz gáz vásárlására használta fel – írja a Népszava

A kormány 2022 vége óta közel 5 ezer milliárd forintot irányított rezsivédelmi célra különböző cégeknek és intézményeknek, akik aztán a pénzt Moszkvába továbbították. A rezsivédelmi alapot még 2022 közepén, az energiaárak drámai emelkedésekor hozta létre a kormány, hogy védje a lakosságot a magasabb díjaktól, és mérsékelje az energiaár-növekedést. Az alap legnagyobb kedvezményezettje az MVM volt, mivel a rezsicsökkentés miatt az állami cég komoly veszteségeket szenvedett el: megvásárolta az orosz gázt piaci áron, majd azt veszteséggel kellett továbbértékesítenie a fogyasztóknak.

A lap összesítése szerint 2022 vége óta 4852 milliárd forintot fizettek ki a rezsivédelmi alapból. Ebből 2437 milliárd forintot az MVM kapott a rezsicsökkentés következtében elszenvedett veszteségek kompenzálására. A távhőcégek 831 milliárd forintot kaptak gázvásárlásra, és mivel tőlük az MVM szerzi be a gázt, az összeg túlnyomó része végül az állami vállalathoz került, ahonnan vélhetően tovább ment Moszkvába.

A kormány a rezsivédelmi alapot uniós támogatással működteti, és nincs arra utaló jel, hogy az Európai Unió fel kívánná számolni vagy felülvizsgálni ezt a gyakorlatot. Ennek ellenére a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy „Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést.”

A lap által összesített 64 kormányhatározat alapján 2022-ben 769 milliárd forint került Moszkvába rezsivédelmi címszóval, 2023-ban 2,4 ezer milliárd, míg 2024-ben 1,3 ezer milliárd forintot fizettek ki. A kormány az elmúlt három évben ennél kevesebb pénzt fordított honvédelemre, rendőrségre és családi pótlékra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.