Közösen tiltakoznak a központosítás ellen a kulturális élet és a kultúrpolitika szereplői

  • narancs.hu
  • 2024. május 28.

Belpol

A kormány áprilisban kiszivárgott tervét továbbra is aggasztónak találják.

Április elején tűnt fel az Indexen a hazai kulturális világ teljes centralizálásáról szóló törvénytervezet, ami akkora port kavart, hogy később még L. Simon László is képtelenségnek nevezte a javaslatot.

A könyvtárak kínálatát szűkös keretek közé való szorításáról, a kulturális élet szereplőinek munkáját nemzetstratégiai intézmények felügyelete alá való helyezéséről, illetve a kormány a Nemzeti Kulturális Tanács által létrehozott stratégiájába való beillesztéséről szóló dokumentum körül ezzel természetesen nem ült el a por, hiszen Óbuda-Békásmegyer kulturális alpolgármestere, Béres András kezdeményezésére most egy sor fontos önkormányzati szereplő, illetve szakember közös nyilatkozattal állt elő a témában - írja az Index.

A lap szerint az egyébént egy új, független kulturális alap, valamint egy kulturális kerekasztal létrehozását is kezdeményező aláírók attól tartanak, hogy az „Egységes módszertani szerveződésnek” nevezett, több ponton saját magának is ellentmondó, gyakorlatilag kivitelezhetetlen, sőt, a kultúra természetével is teljesen szembemenővtervezetet egyeztetés és társadalmi párbeszéd nélkül viszik az Országgyűlés elé, a nyilatkozattal pedig az a céljuk, hogy módot találjanak a függetlenség megőrzésére, hiszen most mindenki tart a belengetett központosítástól.

A dokumentumban hozzátették, hogy a tervezetből kiolvasható a centralizálás folytatása, a források pazarlása, a hozzánemértés térnyerése és a politikai kontroll lehetősége.

A dokumentumot eddig a következők írták alá:

  • Ascher Tamás rendező,
  • Beke Károly, Csokonai Nonprofit Kft., ügyvezető,
  • Berg Dániel, II. kerület, alpolgármester,
  • Béres András Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata alpolgármestere,
  • Boross Martin rendező, a STEREO AKT és a STEREO Művház művészeti vezetője,
  • Bozóki András politológus, egyetemi tanár,
  • Bősz Anett, Budapest főpolgármester-helyettese,
  • Faix Csaba, Budapest Brand, vezérigazgató,
  • Fodor Tamás színész, rendező,
  • Halmai Róbert kulturális szakértő,
  • Horgas Péter tervező, a Civil Bázis elnöke,
  • Kardos József kulturális menedzser, fesztiválszervező,
  • Lányi András író, filozófus,
  • Kemény Vagyim, Óbudai Anziksz, főszerkesztő,
  • Mohácsi András képzőművész
  • Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke
  • Radnóti Sándor egyetemi tanár, akadémikus
  • Szabó György, Trafó managing director
  • Upor László dramaturg, Freeszfe Egyesület
  • Vass Lajos, Óbudai Társaskör, igazgató

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.