Közösen tiltakoznak a központosítás ellen a kulturális élet és a kultúrpolitika szereplői

  • narancs.hu
  • 2024. május 28.

Belpol

A kormány áprilisban kiszivárgott tervét továbbra is aggasztónak találják.

Április elején tűnt fel az Indexen a hazai kulturális világ teljes centralizálásáról szóló törvénytervezet, ami akkora port kavart, hogy később még L. Simon László is képtelenségnek nevezte a javaslatot.

A könyvtárak kínálatát szűkös keretek közé való szorításáról, a kulturális élet szereplőinek munkáját nemzetstratégiai intézmények felügyelete alá való helyezéséről, illetve a kormány a Nemzeti Kulturális Tanács által létrehozott stratégiájába való beillesztéséről szóló dokumentum körül ezzel természetesen nem ült el a por, hiszen Óbuda-Békásmegyer kulturális alpolgármestere, Béres András kezdeményezésére most egy sor fontos önkormányzati szereplő, illetve szakember közös nyilatkozattal állt elő a témában - írja az Index.

A lap szerint az egyébént egy új, független kulturális alap, valamint egy kulturális kerekasztal létrehozását is kezdeményező aláírók attól tartanak, hogy az „Egységes módszertani szerveződésnek” nevezett, több ponton saját magának is ellentmondó, gyakorlatilag kivitelezhetetlen, sőt, a kultúra természetével is teljesen szembemenővtervezetet egyeztetés és társadalmi párbeszéd nélkül viszik az Országgyűlés elé, a nyilatkozattal pedig az a céljuk, hogy módot találjanak a függetlenség megőrzésére, hiszen most mindenki tart a belengetett központosítástól.

A dokumentumban hozzátették, hogy a tervezetből kiolvasható a centralizálás folytatása, a források pazarlása, a hozzánemértés térnyerése és a politikai kontroll lehetősége.

A dokumentumot eddig a következők írták alá:

  • Ascher Tamás rendező,
  • Beke Károly, Csokonai Nonprofit Kft., ügyvezető,
  • Berg Dániel, II. kerület, alpolgármester,
  • Béres András Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata alpolgármestere,
  • Boross Martin rendező, a STEREO AKT és a STEREO Művház művészeti vezetője,
  • Bozóki András politológus, egyetemi tanár,
  • Bősz Anett, Budapest főpolgármester-helyettese,
  • Faix Csaba, Budapest Brand, vezérigazgató,
  • Fodor Tamás színész, rendező,
  • Halmai Róbert kulturális szakértő,
  • Horgas Péter tervező, a Civil Bázis elnöke,
  • Kardos József kulturális menedzser, fesztiválszervező,
  • Lányi András író, filozófus,
  • Kemény Vagyim, Óbudai Anziksz, főszerkesztő,
  • Mohácsi András képzőművész
  • Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke
  • Radnóti Sándor egyetemi tanár, akadémikus
  • Szabó György, Trafó managing director
  • Upor László dramaturg, Freeszfe Egyesület
  • Vass Lajos, Óbudai Társaskör, igazgató

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.