Szerda délelőtt kikerült a pályázat.gov.hu oldalra Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) teljes, közel 450 oldalas tervezete. A HET-et a kormány április végéig nyújthatja be az Európai Bizottságnak, e dokumentum alapján fogjuk elkölteni a következő öt évben az EU-s helyreállítási alapból Magyarországra jutó pénzt, a kormány számításai szerint egész pontosan 5797,1 milliárd forintot. A nemzeti helyreállítási terveket a Bizottság fogja megvizsgálni, majd a tagállami képviselőkből álló Tanács dönt a jóváhagyásukról.
A helyreállítási alap mellett a normál hétéves EU-s költségvetésből is kap pénzt Magyarország, a teljes EU-s transzferek körülbelül egyharmadát használhatjuk fel a HET alapján. Az uniós helyreállítási alap - amit kifejezetten a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira reagálva fogadtak el - különlegessége, hogy nem tagállami befizetésekből, hanem közös EU-s hitelfelvételből finanszírozzák.
A magyar kormány mindeddig csak a HET egy rövid, 13 oldalas összefoglalóját hozta nyilvánosságra, illetve fokozatosan tette közzé az egyes komponensek rövid leírását. Ez a több mint 400 oldalas dokumentum messze az eddigi legrészletesebb terv, és vélhetően megegyezik azzal, amit az Európai Bizottságnak benyújtanak majd.
A tervből kiderül, hogyan oszlik meg az 5800 milliárd forint a tervezett 9 beavatkozási terület és a "szakpolitikához nem kapcsolódó fejlesztések" között. A legtöbbet, több mint ezer milliárd forintot a fenntartható közlekedésre, az egészségügyre és az egyetemek megújítására költene a kormány, de jutna közel 500 milliárd a "demográfia és köznevelés" területnek is.
A kormány számításai szerint
a tervezett fejlesztések 51 százaléka hozzájárul a magyar klímapolitikai célok megvalósulásához is.
"A magyar HET-ben foglalt reformok és beruházások összesen várhatóan 5797,1 milliárd forintba kerülnek folyó áron számítva. Évekre lebontva 2021-ben a 2019-es GDP 1,85, 2022-ben a 3,2, 2023-ban a 2,88, 2024-ben a 2,61, 2025-ben a 2,08, míg 2026-ban az 1,18 százalékának megfelelő összeg befektetése valósul meg a magyar gazdaságban" - áll a tervezetben.
A "társadalmi egyeztetés" fejezetben a kormány arról számol be, hogy online kampányt indított a tervezett fejlesztések bemutatására, és hogy folyamatos szakmai párbeszédet folytatott a helyi döntéshozókkal, kiemelten a fővárossal is.
Karácsony Gergely főpolgármester ugyanakkor az elmúlt hónapokban többször is számon kérte a kormányon a helyreállítási tervvel kapcsolatos egyeztetés hiányát.
Érdekesség, hogy a szakpolitikához nem kapcsolódó fejlesztések terén a kormány olyasmiket ígér, mint "a korrupció elleni küzdelem hatékonyságának további növelése, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősített biztosítása" vagy "a közbeszerzési verseny javítása".
Az unió úgynevezett országspecifikus ajánlásai évek óta kritizálják a magas magyarországi korrupciós kockázatot és a nem megfelelő közbeszerzési gyakorlatot - erre muszáj volt reflektálnia a tervnek, mert az országspecifikus ajánlások figyelmen kívül hagyása esetén előfordulhat, hogy a Bizottság nem javasolja jóváhagyásra a magyar programot.
