Öt szakszervezeti szövetség kéri az iskolanyitás halasztását

  • narancs.hu
  • 2021. április 14.

Belpol

Közös nyilatkozatuk szerint a gyerekekre is veszélyes az óvodák és általános iskolák kinyitása.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerdai, az MTI-hez eljuttatott nyilatkozata szerint üdvözölendő és helyes lépés, hogy a kormány a 9-11. évfolyamon a távoktatás fenntartása mellett döntött. A jelenléti nevelés-oktatási feladatok ellátása ugyanakkor a járványügyi szakemberek és a mindennapi tapasztalatok alapján az óvodákban és az általános iskolákban sem indokolt - írták.

Ismertették: a Pedagógusok Szakszervezetének felmérései és vizsgálatai alapján a pedagógusok 81 százaléka egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné biztonságban a tanítványait jelenléti oktatás mellett, 87 százaléka pedig még nagyon korainak tartja az oktatási-nevelési intézmények újranyitását.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyilatkozata szerint jelenleg az óvodai ellátásban a gyermekeknek mindössze 6-8 százaléka, míg az általános iskolás korú gyermekeknek alig 1 százaléka igényli az óvodai és iskolai felügyeletet - tették hozzá.

A nyilatkozatot aláírók álláspontja szerint ez - a járvány jelenlegi adatai alapján - meggyőző érv a további zárvatartás mellett. A gyermekek felügyeletét az oktatási-nevelési intézményekben továbbra is biztosítani kell - emelték ki.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy nincsenek külön szülők és külön munkavállalók, a társadalom bérből és fizetésből élő tagjainál egyszerre jelentkezik a járvány veszélye, a gyermekek biztonságos és alapos oktatásának igénye és a törekvés munkahely megőrzésére. "Ezért az oktatási intézmények zárását vagy nyitását sem lehet elválasztani a munkaerőpiaci szabályzóktól, az állam munkaerőpiaci szerepvállalásától a jelenlegi helyzetben sem" - írták.

Hozzátették: a magyar szakszervezeti konföderációk ezért továbbra is a mellett érvelnek, hogy a munkavállalók bérköltségeit vállalja át az állam, ha az egyik szülőnek kiskorú gyermekével otthon kell maradnia a járványügyi intézkedések miatt.

A nyilatkozatot Csóti Csaba, a SZEF, Kuti László, azt ÉSZT, Doszpolyné Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke írta alá. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.