Az eredeti felvetés az volt, hogy kritizálni kellene a kormányzati plakátkampány leegyszerűsítő és manipulatív üzeneteit – a végén a Professzorok Batthyány Körének (PBK) augusztus 22-i nyilatkozata mégis hitet tett a kormányzati álláspont, az október 2-i „nem” szavazat mellett, és még a „Tudta?” felütésű plakátok retorikai fogásait, szóhasználatát is szolgai módon átvette.
Így számol be Ángyán József agrármérnök, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára a nyilatkozat kiadását megelőző, e-mailben folytatott diskurzusról. Ángyán a nyaralásából hazatérve már csak a kész nyilatkozattal találkozott, ezt pedig olyannyira szervilisnek, a saját értékrendjével annyira ellentétesnek tartotta, hogy azonnal kilépett a körből. Néhány nappal később követte őt Solymosi Frigyes kémikus, Széchenyi-díjas professzor, aki 1995-ben a PBK alapító tagja volt. „Vallom, hogy egy értelmiséginek kötelessége bírálni pártját és kormányát is” – indokolta döntését lapunknak Solymosi. Az akadémikus publicisztikáiban jó tíz éve kritizálja a polgári oldal politizálását és a PBK irányvonalát; már 2006-ban antidemokratikus tendenciákat látott a Fideszben, Orbán Viktornak pedig azt írta, „térjél vissza önmagadhoz”. Kilépési nyilatkozata szerint bírálataival mindeddig csak „a (szélső)jobboldal támadásait” sikerült kiváltania.
Egyre messzebb
„Károsnak, sőt veszélyesnek tartjuk, ha a kormány, önmaga is párttá alakulva, hatalmának szellemi és anyagi erejét arra használja, hogy a vélemények szabad és független nyilatkozata helyett mindent előre helyeslő, s majdnem feltétlenül hódoló többséget szerezzen; s alkotmányellenesnek nyilatkoztatjuk azon törekvést is, hogy a kormánynak csak azon esetben szolgáljon irányul a többség, ha az egy bizonyos párt nézeteinek és érdekeinek kedvező.”
Az 1847-es Ellenzéki Nyilatkozat fenti sorait a PBK egyik első, 1997 decemberében kiadott állásfoglalása idézi. Ángyán József szerint az eredetileg Deák Ferenc által papírra vetett gondolat ma időszerűbb lenne, mint valaha, de már nem reménykedik abban, hogy a PBK újra képessé válhat hasonló állásfoglalások megfogalmazására. „A kör mára eltávolodott a kívánatos értelmiségi szerepfelfogástól és a polgári, nemzeti, keresztény értékektől is” – mondja a volt államtitkár.
Ángyán úgy látja, az értelmiség feladata az lenne, hogy figyelje, elemezze és a nép számára értelmezze a társadalmi, politikai folyamatokat, jelezze, ha valami a közösség egésze szempontjából rossz irányba tart. „Ezt a feladatát a kör nem látja el, ehelyett szervilis, a hatalom lépéseit inkább magyarázó, az embereket tudatosan félrevezető nyilatkozatokat ad ki” – mondja. A keresztény értékrendtől pedig úgy távolodott el a PBK, ahogy a kormány politikája is. „Mindennek a megcsúfolása, hogy míg a kormány a menekültekkel szemben gyűlöletet szít és tudatosan félelmet kelt a társadalomban, a gazdag, akár büntetett előéletű bevándorlók mindenféle ellenőrzés nélkül bebocsátást nyernek Magyarországra és ezzel Európába. Az egyetlen feltétel, hogy letelepedési kötvényt vásárolva gazdagítsanak egy jól körülhatárolható, politikaközeli csoportot” – magyarázza Ángyán.
A kvótanépszavazásos nyilatkozat Ángyán és Solymosi szerint is a PBK szellemi hanyatlásának betetőzése (a nyilatkozat teljes egészében keretes írásunkban olvasható). A közlemény nyelvezete valóban szokatlan egy konzervatív értelmiségi csoportosulástól, és minderre még rátett a kémikus Náray-Szabó Gábor PBK-elnök tévészereplése. Náray-Szabó az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, „nem tud keresztény lenni”, hiszen a népvándorlás hatására száz éven belül eltűnhet a magyar kultúra, a mai menekülthullámot a török hódoltság és a tatárjárás időszakához hasonlította.
Ezzel együtt a PBK – mint megalakulása óta a polgári oldal mellett elkötelezett egyesület – nem most áll ki először a Fidesz–KDNP politikai érdekei mellett. „Igen” szavazatra buzdítottak a 2004-es kettős
állampolgársági és a 2008-as háromigenes népszavazáson is. A kör hagyományosan felhívást tesz közzé az országgyűlési választások előtt, és míg általában konkrét pártok említése nélkül sugallják a helyes választói magatartást, a 2006-os második forduló előtt már kendőzetlenül a Fidesz–KDNP jelöltjei mögé álltak.
Nem teljesen új a bevándorlási tematika sem a PBK kiadványaiban. A 2015-ös évet értékelő összegzésükben például azt írják: „mi, magyarok ébredtünk fel elsőnek, mi riasztottuk fel a kábultan alvókat, és mi mutattunk példát arra, hogy mit és hogyan kell cselekedni”. Illetve: „Lehet, hogy mi, kelet-európaiak az európai kultúrához kevesebbet tettünk hozzá, mint néhány nyugat-európai nagy nemzet, de úgy látszik, az európaiság jelenleg többet ér számunkra, mint a legtöbb nyugati számára.”
A PBK-hoz 2007-ben csatlakozó Ángyán József mégis úgy érzi, a legutóbbi közlemény után vált egyértelművé, hogy világlátása alapjaiban különbözik a kör egészének irányultságától (Ángyán 2010 és 2012 között, másfél éves államtitkári megbízatása idején szüneteltette tagságát a PBK-ban). Solymosi Frigyes nehezményezi, hogy az állásfoglalás kiadása előtt elmaradt a szokásos kemény vita, a tagok nem gyűltek össze, elsősorban az elnökség tagjai cseréltek véleményt. Információink szerint néhány professzor felvetette, hogy bírálják a kormány kampányszövegeit, de a nyilatkozatba végül az került be, hogy a kampány visszásságaitól el kell tekinteni. A szövegezés ráadásul kísértetiesen hasonlít a plakátkampányra. Az e-mailes szavazás során a végső verziót 43 professzor támogatta, 6 ellenszavazat volt, a 186 PBK-tag túlnyomó többsége nem nyilvánított véleményt. A PBK elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kör alapszabályának értelmében akkor álltak volna el a nyilatkozattól, ha legalább 10 ellenszavazat érkezik.
Egyre közelebb
„A legújabb csapás a fizika, kémia és biológia összevonása egyetlen tárgyba. Amellett, hogy ez módszertanilag is indokolatlan, és ellentmond a tanárképzési szerkezetnek, megjósolható, hogy a természettudományos tantárgyak óraszámának további csökkenéséhez fog vezetni.” Ezt nem néhány hónapja, a szakgimnáziumi „science” tantárgy bevezetése ellen tiltakozva írta a PBK, hanem még 2008-ban, amikor az MSZP–SZDSZ-kormány a választható természetismeret tantárggyal kísérletezett.
A PBK közleményeinek sorában általánosságban is éles törést jelez a 2010-es kormányváltás. 2010 előtt a professzorok élesen kritizálták a szociálliberális kormányok tevékenységét, követeléseket fogalmaztak meg – például az őszödi beszéd után lemondásra szólították fel a Gyurcsány-kormányt, az akkori felsőoktatási törvénnyel szemben pedig az Alkotmánybírósághoz fordultak –, a Fidesz–KDNP hatalomra kerülése után azonban a finom bírálat eszközét választották. Balog Zoltán miniszter májusban maga köszönte meg a „kritikus szolidaritást” a professzoroknak a PBK társszerkesztésében megjelent Az idők jelei című vitaanyag bemutatóján. Náray-Szabó Gábor azt mondja, szerepfelfogásuk nem változott 2010-ben, nyilatkozataik hangvétele azonban igen, mert úgy látják, „a kormány nagyban-egészében jó irányt követ. József Attila nyomán érted haragszunk, nem ellened.”
Az eltérő színezetű kormányok eltérő megítélése persze nem meglepő egy önmeghatározása szerint a polgári oldalhoz tartozó szervezettől, és amíg a szolidaritás kritikai eleme is hangsúlyos volt, nem is okozott belső feszültségeket. Ángyán József azt mondja, korábban is voltak vitái a többiekkel, de egy ideig a PBK állásfoglalásaiban is viszontlátta kritikus észrevételeit. A földreformról szóló 2012-es közlemény például kiemelte a családi gazdaságok védelmének fontosságát, és bírálta a Nemzeti Földalap pályázati rendszerét és annak eredményét. „2013 után erősödött fel a kör szellemi erodációja, elkezdték az évértékelő anyagok kiadását, de ezek még úgy is meglehetősen szervilisre sikerültek, hogy néhány észrevételemet elfogadták. Ahogy élesedik a politikai vita, a PBK vezetése egyre inkább úgy érzi, meg kell mutatnia egyértelmű hovatartozását. Pedig egy értelmiségi véleményének nem volna szabad attól függenie, hogy melyik párt követi el a disznóságokat” – magyarázza Ángyán.
Mellár Tamás közgazdász 2009-ben lépett be a PBK-ba, és rögtön a pécsi területi szervezet elnöke lett. Az országos elnökség tagjaként egy ideig ő is megpróbálta belülről érvényesíteni akaratát, de miután 2012 elején a professzorok beálltak a CÖF Békemenete mögé, bíráló hangvételű publicisztikát írt a Népszabadságba. Azt mondja, emiatt eléggé megnehezteltek rá, még egy etikai vizsgálatot is belengettek, így inkább önként kilépett.
Mellár így foglalja össze a valamennyi távozót kínzó kérdést: a saját tudományterületükön sikeres, magas pozíciókban lévő, egzisztenciálisan nem függő helyzetű professzorok vajon miért tartják szükségesnek, hogy a politika is megsimogassa őket? A közgazdász szerint magyarázat lehet, hogy a PBK tagságának túlnyomó többsége a természettudományok terén alkotó professzor vagy orvos, nagyon kevés közöttük a közgazdász, történész, jogász. „Általánosságban meglepő tájékozatlanságról tesznek tanúbizonyságot politikai-társadalmi kérdésekben. Sokan inkább a sérelmi politizálást választják, azért utálják például a kommunistákat, mert az átkosban egy párttitkár betett nekik” – összegzi tapasztalatait Mellár.
Ángyán József szerint a konzervatív értelmiség egy része valóban elhiszi, hogy jó irányba mennek a dolgok, egy része hallgatásba burkolózik, de vannak olyanok is, akik tudatosan asszisztálnak a félelemkeltéshez, a hatalmi manipulációhoz. Nem segíti a PBK-nyilatkozatok cizelláltságát, hogy a tagság kétharmada nemcsak a legutóbbi közleményről nem nyilvánított véleményt, hanem általában is passzív támogatónak mondható.
Azt egyik beszélgetőpartnerünk sem gondolja, hogy a kör direkt politikai megrendeléseket teljesít, bár Mellár Tamás szerint az már elképzelhető, hogy egy-egy tag felvetéseit politikusok is befolyásolják. A PBK politikai súlya egyébként is csökkent a 2010-es kormányváltás óta, a taglistán szereplő legismertebb nevek (Martonyi János volt külügyminiszter, Stumpf István alkotmánybíró) sem rendelkeznek érdemi befolyással a kormányzatra. Ángyán és Mellár szerint Orbán Viktor is sokkal inkább támaszkodott a konzervatív professzorokra, amíg ellenzékben volt; például a 2005-ös Szent István-tervet kifejezetten az ő felkérésére dolgozta ki a PBK. Azóta hiába szerveznek időnként találkozókat kormánytagokkal, államtitkárokkal, ezek hatása a belső szemlélők szerint csekély. Náray-Szabó Gábor is csak a felsőoktatási koncepció tanárképzési fejezeteit és a nándorfehérvári diadal emléknappá nyilvánítását emelte ki a szervezet sikerei közül.
A PBK elnöke Kálmán Olga műsorában úgy nyilatkozott: legutóbb 2009-ben kereste meg őket politikus azzal a kéréssel, hogy nyilatkozatban bírálják a szociálliberális kormányt. A közlemények kiadásáról már akkor is önállóan döntöttek, azóta pedig a politika oldaláról „nem is próbálkoznak ilyesmivel”.
| A PBK közleménye a kvótanépszavazás előtt „Tudta-e, hogy az Európai Unió felelőtlen politikusai a népvándorlás kezelésében elkövetett balfogásaik terhét akarják szétteríteni egész Európán? Tudta-e, hogy ezt hatalmuk jogilag kétes kiterjesztésével próbálják elérni? Tudta-e, hogy Európa védelmében eddig Magyarország tette a legtöbbet? Tudja-e, hogy a magyar példán egyre több európai polgár bátorodik fel és tér észhez? Hogy a mi népszavazásunk döntően befolyásolhatja a tagállamok és az EU központjának jövőbeli viszonyát? Tudja-e, hogy Magyarország és egész Közép-Európa önvédelmi ösztöne a keleti inváziókkal szemben évszázadok alatt alakult ki, és ennek elfojtása mindig is végzetes következményekkel járhatott volna? Legyen tisztában vele, hogy a népvándorlással szembeni kemény fellépés és a kampánykérdésekbe ágyazott leegyszerűsítő állítások ellenére az igazi menekültek befogadásra találnak Magyarországon! A kampány bizonyosan nem találkozik mindenki ízlésével, de ettől tekintsünk el! Értsük meg, hogy a részvétel a népszavazásban sorsdöntő jelentőségű, és a helyes válasz: NEM!” |
