Az MSZP egykori szabolcsi erős embere kiszáll

Veres János világot látna

  • K. F.
  • 2016. október 8.

Belpol

Senki nem dől a kardjába az MSZP-ben az országos politikából már kiszállt, bár nyírbátori választókörzetében még mindig erős Veres Jánosért, akinek a feleségét, Dobolyi Alexandrát 2017-től a Moldovai Köztársaságba küldheti nagykövetnek az Orbán-kormány. Az MSZP-alapító egykori pénzügyminiszter követné nejét állomáshelyére.

A történtek élénken foglalkoztatják a szocialistákat, a téma az MSZP múlt heti évadnyitó választmányi ülésén is felmerült, és nem éppen hízelgő kontextusban. A legvisszafogottabb szocialista reakció szerint is érthetetlen Dobolyi kinevezése „az ő múltjával”. Nem mintha „külügyi vonalon” baj lenne vele, ebben forrásaink nagyrészt egyetértettek, sőt többen tehetséges, a diplomáciához értőként jellemezték Dobolyit, aki szerintük olykor a törtetés határát súrolóan ambiciózus. (2007-ben kínos magyarázkodásra kényszerült amiatt, hogy különböző helyeken eltérő adatok szerepeltek a végzettségéről.) Azt viszont nem értik, hogyan jutott éppen ő a külügy eszébe – és ha így alakult, Dobolyi hogyan mondhatott igent azok után, hogy már huszonévesen az MSZP-frakcióban dolgozott, később a párt külügyi titkára lett, majd 2004-ben egy ciklusra az Európai Parlamentbe is bekerül képviselőként, MSZP-s színekben.

Nehéz lesz

Aligha véletlen, hogy ha igen diplomatikusan is, de hivatalos közleményében az MSZP értetlenségének adott hangot a felkérés hírére: „Aki a mai helyzetben elfogad egy ilyen ajánlatot a Fidesztől, az hátat fordít annak a közösségnek, amelyiknek tagja volt. Csalódottak vagyunk, de ez egy olyan helyzet, amikor az érintettek elsősorban saját lelkiismeretüknek tartoznak elszámolással.” Az MSZP jelezte továbbá, hogy az Orbán-rezsim „egy olyan hatalom, amelyik kinevezésekkel, ajánlatokkal megpróbálja kompromittálni az ellenzéket”.

Dobolyi – aki már 2007-ben kacérkodott a külügyminiszterséggel – többször hangoztatott állítása szerint politikai karrierje a Fény utcai piacon kezdődött, ahol találkozott az MSZP-s Kovács Lászlóval.  A volt külügyminiszter és korábbi uniós biztos a Magyar Narancsnak most azt mondta, Dobolyit Gurmai Zita mutatta be neki, de régóta ismeri, mivel az édesapjával egy középiskolába járt. Az ő tanácsára kezdett dolgozni a Külügyminisztériumban, mert az angol és a német mellett görögül is társalgási szinten beszélt.

Kovács László szerint Dobolyi tehetséges és szorgalmas, a külügyi pályára alkalmas ember, ám meglepte, amikor meghallotta, hogy nagykövetnek fogják jelölni. „Alkalmas a szakmai tapasztalata, nyelvtudása és felkészültsége okán, más kérdés, hogy nehéz elvállalni az orbáni értékrend diplomáciai képviseletét olyannak, aki mindezzel ellentétes politikai terepen állt eddig – vélekedett a volt külügyminiszter. – Egyébként nem hiszem, hogy Dobolyi Alexandrát azért kínálták meg ezzel az állással, hogy a vele kiutazó férjét, Veres Jánost kivonják a magyar politikából. Ha ez lenne ugyanis a szándék, arra a Fidesznek sokkal hatékonyabb és durvább módszerei is vannak.” Kovács László ezért nem is hisz az erről terjedő összeesküvés-elméletekben.

Veres jó ideje nem vesz részt az országos politikában, és a lehetséges „nagy visszatérők” között sem emlegetik a pártban. A minisztersége előtt egy évig szülővárosa, Nyírbátor polgármestereként is szolgált, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben pártja megyei listájáról szerzett parlamenti mandátumot, 2006-ban egyéniben is győzött, 2010-ben pedig ismét listáról jutott be a parlamentbe. 2014-ben viszont nem indították a parlamenti, csak – nem befutó helyen – az EP-választáson. 2014 őszétől önkormányzati képviselő Nyírbátorban – csakúgy, mint politikai karrierje kezdetén, 1990–94 között.

A messzire jutott ember

Noha mostanában keveset hallani róla, Veres János neve kormányfőjelöltként is felmerült 2004-ben, Medgyessy Péter távozása után. Csaknem tíz évvel ezelőtti portrénkból (lásd: Messziről jött ember, Magyar Narancs, 2007. február 16.) az is kiderül, hogy az általános agrármérnöki és mérlegképes könyvelői oklevelet szerző fiatalember a családi hagyományoknak megfelelően mezőgazdasági üzemben működő gazdasági középvezetőnek készült, de már ekkor, a ’80-as évek végén belépett az MSZMP-be. Bár a rendszerváltás környékén hátrébb vonult a politikától, és inkább vállalkozásokba fogott, nem sokáig maradt ez így: 1990-ben már az utódpárt MSZP-ben volt. A már említett nyírbátori polgármesterség rövid ideig tartott, innen szólította el Gyurcsány Ferenc kormányfő pénzügyminiszternek – épp úgy, ahogy később Orbán Viktor is „kölcsönkérte” Lázár Jánost Hódmezővásárhelyről. Egy félidős kormány félidős tárcavezetőjeként igen szűk volt a mozgástere, de munka- és teherbírásának köszönhetően tekintélye egyre nőtt, és rövid idő alatt a szocialista frakció másodvonalából a párt élvonalába, az első tíz-tizenöt vezető közé küzdötte fel magát. Gyurcsány Ferenc lemondása, a Bajnai-kormány megalakulása után kikerült a kormányból, nem függetlenül attól a 2006 utáni, hosszú ideig tartó vitától, hogy a választások előtt hamis adatokat küldött-e Brüsszelnek a magyar államháztartás helyzetéről. Nem sokkal később azonban az MSZP frakcióvezető-helyettesévé választották, és hamarosan a keleti gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos lett – itt volt a titkárságvezetője Dobolyi Alexandra. Akkor kerültek reflektorfénybe, amikor 2009 őszén Makaóba utaztak úgy, hogy Veres szerint az ő útiköltségét az MSZP, míg későbbi feleségéét az Európai Szocialisták Pártja fizette. Ám mindkét szervezet tagadta ezt, és nem derült ki, honnan származott a pénz. Ekkoriban Veres többször is összetűzésbe került a Hír Tv-vel, melynek állításai szerint egyszer az őt épp kérdezni kívánó riporter kameráját fejelte le, majd rá két évre állítólag a riporterükbe ment bele szándékosan vállal. Szintén a Hír Tv-vel kapott össze még pénzügyminiszterként, amikor a csatorna azt sugallta, hogy fiai „büféháborúba” keveredtek a Balatonnál, és védelmi pénzt akartak szedni. Az ügyben Veres fiai pereltek, és végül az Ítélőtábla jogerős döntésében nekik adott igazat a Magyar Nemzettel és a Hír Tv-vel szemben.

Miután 2014-ben Veres már sem a magyar, sem az Európai Parlamentben nem kapott helyet, visszatért Nyírbátorba: a helyi önkormányzati képviselőség mellett jutott idő a vállalkozásaira is. Szocialista forrásaink szerint alighanem „valamilyen bizniszbe fog kezdeni Kisinyovban is”, felesége leendő diplomáciai állomáshelyén. Pedig a vállalkozással Veres egyszer kis híján megégette magát, igaz, a botrányon túl komolyabb baja nem lett egykori cége adócsalási ügyéből. Annak idején a HVG írta meg, hogy Kabai Károly vállalkozót börtönbüntetésre ítélték, amiért egyik fémfelvásárló cége áfát igényelt vissza fiktív számlák alapján 1991 és 1994 között is, amikor a cég egyik tulajdonosa és ügyvezetője Veres János volt. A hatóság sokáig csak a számlákat kiállító nyolc fémgyűjtő kisiparos ellen folytatott eljárást, később Kabait is elővették – Verest azonban soha.

Az egykori pénzügyminiszter mindezek ellenére helyben komoly tényező maradt: az idén nyár eleji tisztújításkor ismét az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökének választották. Emiatt a neki újfent bizalmat szavazó párttagoknak is meg kell majd magyaráznia, miért fogadja el felesége a nagyköveti posztot, és ő miért hagyja el vele együtt Nyírbátort.

Pragmatikus alapon

Nem Dobolyi Alexandra felkérése volt az egyetlen váratlan diplomáciai húzás az elmúlt időszakban a Fidesztől. Kiderült, hogy az SZDSZ egykori politikusát, a ma már Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójában politizáló Eörsi Mátyást jelöli a kormány a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet főtitkári posztjára. Aztán kiderült, hogy az LMP-ből 2013-ban kilépett volt országgyűlési képviselő,
Ertsey Katalin beosztott diplomataként dolgozhat a jövőben a prágai magyar nagykövetségen. Új nagykövethelyettes érkezik a washingtoni magyar követségre is: Hetesy Zsolt, aki a baloldali kormányok idején, 2002–2007 között a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot vezette, majd 2010-ig az Információs Hivatal főigazgatója volt. Ezekről a személyi döntésekről nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta a Népszavának adott interjújában: „Én ezeket a döntéseket kizárólag pragmatikus alapon hoztam, és nem érdekel, hogy kit miért zavarnak. Nem érdekelt akkor sem, amikor azért bírálták a munkatársaimat, mert éppen velem azonos szabadidős tevékenységet folytattak, és nem érdekel most sem, amikor azért kritizálják őket, mert ellenzéki kötődésűek.”

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?