Orbán az atomfegyverekről Kanadában A magyar kormány válsághelyzet esetén megfontolná amerikai nukleáris eszközök hazai telepítésének engedélyezését - nyilatkozta kanadai látogatása során Orbán Viktor miniszterelnök. A The Globe and Mail című kanadai lap szerint Orbán a NATO nukleáris fegyverkészletének további szükségességét megkérdőjelező kanadai külügyminiszter álláspontjára reagálva kijeletette: nem kétséges, hogy a NATO-nak továbbra is szüksége van ilyen fegyverekre az Oroszország jövője körüli bizonytalanságok miatt. A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának tudományos igazgatója a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a miniszterelnök kijelentése nem megalapozott, különben sem a kormány, hanem a parlament dönt ilyen esetben, méghozzá kétharmados többséggel. A kormánydöntésre való hivatkozás tehát alkotmányba ütközik.
Magyar Honvédség: nem NATO-kompatibilis? Az ÁPV Rt. 12 milliárd forintot tervez fizetni a Honvédelmi Minisztérium (HM) egy ingatlancsomagjáért: 3 milliárd forintot a Fehéroroszországtól vásárolt tankok számlájának rendezésére, 9 milliárdot pedig a HM idei költségvetésének pótlására fordítana a honvédség. A kormány közben attól tart, hogy a NATO-nak ígért, azonban még nem teljesített vállalások az ország nemzetközi szavahihetőségét és európai integrációs törekvését veszélyeztethetik. A honvédség jelenlegi állapotáról és átalakításáról szóló, a kormány által már meg is tárgyalt határozat szerint ugyanis a hivatalos politika mindeddig kozmetikázott jelentéseket kapott a hadsereg hadrafoghatóságáról. Lapértesülések szerint a határozat tízéves határidőt szab a NATO-átlaghoz képest is jelentős lemaradás behozatalára.
Gyógyszerhamisítás: nincs vizsgálat Megtagadta a nyomozást a rendőrség a nyáron kirobbant álgyógyszerügyben. Emlékezetes, hogy néhány hónapja két budapesti természetgyógyász-centrumban illegálisan behozott, szteroidot is tartalmazó injekciókkal kezeltek pénzért betegeket. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fellebbez a rendőrség (bűncselekmény hiányában) megtagadott döntése ellen. Az ÁNTSZ foglalkozás körében elkövetett súlyos veszélyeztetés miatt tett feljelentést három orvos ellen. A rendőrség határozata szerint ugyan az orvosok a törvényben foglaltak be nem tartása és a foglalkozási szabályok megszegése miatt elmarasztalhatók, de bűncselekménnyel nem gyanúsíthatók, mert egy beteg sem szenvedett súlyos egészségkárosodást.
Juszt-ügy: következő menet Államtitoksértés gyanúja miatt vádemeléssel fordult az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága a Fővárosi Főügyészséghez. Orosz Balázs, Juszt védője viszont felhívta a figyelmet: még nem kapott választ a főügyészséghez címzett panaszára, melyben indítványozta, hogy az adatvédelmi biztos vizsgálatának befejezéséig függesszék fel a nyomozást; a hatóság ezt elutasította, Orosz azonban fellebbezéssel élt. A Juszt elleni feljelentést bonyolítja, hogy időközben olyan törvényi hibák derültek ki (vélhetően Nikolits István akkori titokminiszter titkosította a dokumentumot, ám erre nem volt jogosult), amelyek ha beigazolódnak, a Juszt elleni eljárás megszüntetésével járhatnak.
Megfigyelési ügy: Keleti támad Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen Keleti György szocialista párti képviselő, a megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bizottság MSZP-s alelnöke a megfigyelési ügy kapcsán. Keleti elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök 1998. augusztusi bejelentése alapján hivatali visszaélés bűntette, jogosulatlan adatkezelés vétsége, különleges személyi adatokkal való visszaélés vétsége, valamint jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt fordult a Fővárosi Főügyészséghez, mert állítása szerint csak ez a hivatal jogosult ilyen törvénysértési ügyben eljárni, politikai befolyástól függetlenül. Keleti szerint a megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bizottság munkájából egyre inkább az szűrhető le: politikai döntés eredménye lesz a miniszterelnök szavahihetőségét is igazoló vagy cáfoló vizsgálati jelentés.Morze
Szlovákia lakosságának 50 százaléka szükségtelennek tartja az ország NATO-tagságát - derült ki egy felmérésből, amely néhány nappal az ország NATO-felkészültségéről szóló jelentés brüsszeli átadása előtt készült. A felmérés szerint az ország NATO-tagságát a megkérdezettek csak 35 százaléka tartja szükségesnek.
Elfogták Ambrus Attilát a főváros XIV. kerületében. A rendőrség nyilatkozatai alapján nem egyértelmű, hogy kötöttek-e vádalkut (bár ezt cáfolták); annyi bizonyos, hogy több hónapos nyomozás és operatív eszközök bevetésével jutottak Ambrus nyomára.
Magyarországról egyetlen népcsoportnak sincs oka politikai menedékjogot kérve távozni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kanadai látogatása első napján. Hozzátette: már elhárult a korábban komolyan fenyegető veszély, hogy Kanada ismét bevezeti a vízumkényszert Magyarországgal szemben.
Hatályba lépett a nemdohányzók védelméről szóló törvény; az ezt megszegő üzletek és vendéglátóhelyek 50-100 ezer forint bírsággal számolhatnak. A törvény többek közt előírja, hogy a kórházakban és tizennyolc éven aluliaknak nem árusíthatók dohánytermékek; a munkahelyeken el kell különíteni a dohányzásra kijelölt helyeket és a vendéglátóhelyeknek 2001. január elsejéig tartó haladékkal külön helyet kell kialakítaniuk dohányzó vendégeknek.
Várhatóan még novemberben dönt a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma ügyében; a Fővárosi Főügyészség az ítélethozatal után pedig áttekinti az alapítvány működésének törvényességét. A Legfelsőbb Bíróság egy határozatában megállapította: a Fővárosi Cégbíróság hatáskörét túllépve, illetve hatáskör hiányában döntött úgy, hogy a Magyar Televízió Részvénytársaság jogsértően működik. Ezzel azonban még nem ért véget a vita arról, legitim-e a televízió csonka kuratóriumi elnöksége.
