Kulturális hírek

  • 1999. január 14.

Belpol

Magyarország: pénz a kultúrára1998-hoz képest 1999-ben 63 százalékkal (57 milliárd forinttal) nő a kulturális terület költségvetése, jelentette be Hámori József kultuszminiszter, s a többletből kiemelten fordítanak majd közművelődésre és műemlékvédelemre. A millenniumi előkészületekre 15 milliárdot szánnak, ebből jut majd tévéműsorok támogatására és négy, történelmi témájú nagyjátékfilmre: utóbbiakat Hámori és Orbán Viktor miniszterelnök választja ki.
Idén elkezdenék építeni a Városligetben a Nemzeti Színházat, melyet a kormányhatározat értelmében 2002. március 15-én kell megnyitni.

Bécs: pénz a kultúrára 1999-ben 2,43 milliárd schillinget költ kultúrára Bécs, ez az osztrák főváros teljes költségvetésének 1,73 százaléka: soha ekkora arányban nem részesedett még ez a terület. Az összegnek több mint 10 százaléka, pontosan 298 millió schilling kiemelt projektekre jut, mint a simmeringi gázgyár városi archívummá alakítása vagy a Johann Strauss-év. Tízmillió schillinget ad a város ahhoz, hogy március 9-től keddenként az összes színház két jegyet adjon egy áráért. A múzeumnegyedben állandó előadó- és próbahelyet alakítanak ki a táncművészet számára.

Gyász 56 éves korában elhunyt Juhász Jácint Jászai Mari-díjas színművész, akire sikeres színpadi alakítások mellett olyan mozi- és tévéfilmekben nyújtott alakításai révén emlékezhet majd a közönség, mint a Makra vagy az Egy lócsiszár virágvasárnapja.

39 éves korában meghalt Cziglán István, a Solaris és a Napoleon Boulevard gitárosa, zeneszerzője.

Busómaszkok Egy nappal azután, hogy a Néprajzi Múzeumban megnyílt a február 23-ig látható, Busómaszkok című kiállítás, a Népszabadság nyilvánosságra hozta: a Miniszterelnöki Hivatal a múzeum Kossuth téri épületébe költözne. Lapzártánk napján a Magyar Rádió Esti krónikája Vadász Jánosra, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének elnökére hivatkozva közölte: Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere azt mondta, a Néprajzi Múzeumnak sem most, sem később nem kell onnan kiköltöznie, s ezt kedden Orbán Viktor miniszterelnök a nyilvánosság előtt be is jelenti. (Interjúnk a Néprajzi Múzeum igazgatójával a 6-7. oldalon.)

Oscarra várva Az előző évinél eggyel több, összesen 45 ország nevezett a legjobb külföldi film Oscar-díjára, köztük idén első ízben Kirgizisztán (Aktan Abdükalükov: Beshkempir - Örökbe fogadott fiú). Húszévi távollét után tesz próbát Marokkó (Nabil Ayouch: Mektoub) és Libanon (Ziad Doueiri: West Beyrouth), Lengyelország viszont vagy nem talált méltó alkotást, vagy elnézte a naptárt, és lekéste a nevezési határidőt. Akárcsak a többi kategória esetén, a nem angol nyelvű filmeket elbíráló testület is február 9-én hozza nyilvánosságra az öt Oscar-jelölt címét. Gyöngyössy Bencének (Romani Kris - Cigánytörvény) több díjnyertes konkurense van: Cannes-ban járt sikerrel a dán Thomas Vinterberg (Festen - Ünnepség), a francia Erick Zonca (La vie revee des anges - Az angyalok álomélete), az olasz Roberto Benigni (La vita e bella - Az élet szép), a görög Theo Angelopoulos (Mia Eoniotita ke mia Mera - Örökké és egy napig) és az olasz Vittorio Storaro operatőri munkája révén a spanyol Carlos Saura argentin filmje, a Tango. Berlinből a brazil Walter Salles tért haza díjjal (Central do Brasil - Központi pályaudvar), Velencéből a román Lucian Pintilie (Terminus Paradis - Végállomás: paradicsom) és a jugoszláv Goran Paskaljevic (Bure Baruta - Puskaporos hordó); utóbbit heves vita után jelölte Belgrád, vetélytársa a Velencében szintén díjazott Emir Kusturica (Black Cat, White Cat - Fekete macska, fehér macska) volt. Németország Tom Tykwer sikerfilmjét nevezte (Lola Rennt - Rohanj, Lola), Kína egy monumentális történelmi tablóval (Sai Fu, Mai Lisi: Dzsingisz kán), Oroszország Nyikita Mihalkovval (Szibériai borbély), Irán Majid Majidivel (Bacheha-ye Aseman - A mennyország gyermekei) próbál szerencsét, Hongkong pedig a legutóbbi Titanicon nálunk járt filmmel (Xianggang Zhizao: Made in Hong Kong).

Cyberia

Reklámirtó Internetes hirdetések blokkolására fejlesztett ki szoftvert a Siemens: a WebWasher program célja, hogy "felszabadítsa a reklámok által feleslegesen lefoglalt sávszélességet", s a grafikus hirdetések kikapcsolásával felgyorsítsa a netezést. Az iskolai és vállalati internetezőket célozták meg, mert a villódzó animációk nélkül állítólag növekszik a beosztottak produktivitása - a program elterjedését viszont megnehezítheti, hogy reklámok nélkül sok weboldal nem lehetne ingyenes.

Lyuk a világhálón? Az izraeli Finjan Inc. nyilvánosságra hozott egy veszélyesnek látszó biztonsági rést, ami a Microsoft Excel egyik funkcióját kihasználva csalja csapdába a web site-okat. Az Excelt gyakran használják a site-ok "keretekre" tördeléséhez, és ha egy cracker olyan kódot ír, amely titokban letöltődik a látogató számítógépére, az nagy rombolást vihet végbe az adatbázisok, szövegek és más file-ok között a felhasználó tudta nélkül. A hibát állítólag Oroszországban fedezték fel. A károkozáshoz szükség van az Excelre, de arra nincs, hogy az fusson is. "Ez a legnagyobb biztonsági rés az internet történetében - mondta a Finjan vezérigazgatója. A Microsoft állítólag már decemberben felhívta a figyelmet a problémára, készített egy javító szoftvert is, de - John Duncan, a cég Office részlegének projektmenedzsere szerint - "még egyetlen vásárló sem érdeklődött, ám minden biztonsági kérdést komolyan kell venni" - írja a Wall Street Journal nyomán az Edupage.

Eladó az MSN? A USA Today értesülése szerint az AT&T tárgyalásokat folytat a Microsoft Network (MSN) internetszolgáltató megvételéről - adta hírül az Internetto. Ha az üzlet létrejönne, a Microsoft internetszolgáltatója beolvadna az AT&T WorldNetbe. A telefontársaság átvenné az MSN portált és a Slate online magazint is. Cserébe a Microsoft a pénz mellé szorosabb promóciós együttműködést kérne, ami a Windows NT operációs rendszer alkalmazását és reklámozását jelentené az AT&T-nek. Az AT&T egyelőre nem köti meg az üzletet, bár Microsoft-források szerint még nem hangzott el konkrét elutasító válasz. Ha egyesülne az 1,3 milliós WorldNet és a 2 millió előfizetővel rendelkező Microsoft Network, akkor egy erős második helyezett jönne létre a 15 milliós America Online mögött.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.