Magyarország: pénz a kultúrára1998-hoz képest 1999-ben 63 százalékkal (57 milliárd forinttal) nő a kulturális terület költségvetése, jelentette be Hámori József kultuszminiszter, s a többletből kiemelten fordítanak majd közművelődésre és műemlékvédelemre. A millenniumi előkészületekre 15 milliárdot szánnak, ebből jut majd tévéműsorok támogatására és négy, történelmi témájú nagyjátékfilmre: utóbbiakat Hámori és Orbán Viktor miniszterelnök választja ki.

Bécs: pénz a kultúrára 1999-ben 2,43 milliárd schillinget költ kultúrára Bécs, ez az osztrák főváros teljes költségvetésének 1,73 százaléka: soha ekkora arányban nem részesedett még ez a terület. Az összegnek több mint 10 százaléka, pontosan 298 millió schilling kiemelt projektekre jut, mint a simmeringi gázgyár városi archívummá alakítása vagy a Johann Strauss-év. Tízmillió schillinget ad a város ahhoz, hogy március 9-től keddenként az összes színház két jegyet adjon egy áráért. A múzeumnegyedben állandó előadó- és próbahelyet alakítanak ki a táncművészet számára.

Gyász 56 éves korában elhunyt Juhász Jácint Jászai Mari-díjas színművész, akire sikeres színpadi alakítások mellett olyan mozi- és tévéfilmekben nyújtott alakításai révén emlékezhet majd a közönség, mint a Makra vagy az Egy lócsiszár virágvasárnapja.

39 éves korában meghalt Cziglán István, a Solaris és a Napoleon Boulevard gitárosa, zeneszerzője.

Busómaszkok Egy nappal azután, hogy a Néprajzi Múzeumban megnyílt a február 23-ig látható, Busómaszkok című kiállítás, a Népszabadság nyilvánosságra hozta: a Miniszterelnöki Hivatal a múzeum Kossuth téri épületébe költözne. Lapzártánk napján a Magyar Rádió Esti krónikája Vadász Jánosra, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének elnökére hivatkozva közölte: Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere azt mondta, a Néprajzi Múzeumnak sem most, sem később nem kell onnan kiköltöznie, s ezt kedden Orbán Viktor miniszterelnök a nyilvánosság előtt be is jelenti. (Interjúnk a Néprajzi Múzeum igazgatójával a 6-7. oldalon.)

Oscarra várva Az előző évinél eggyel több, összesen 45 ország nevezett a legjobb külföldi film Oscar-díjára, köztük idén első ízben Kirgizisztán (Aktan Abdükalükov: Beshkempir - Örökbe fogadott fiú). Húszévi távollét után tesz próbát Marokkó (Nabil Ayouch: Mektoub) és Libanon (Ziad Doueiri: West Beyrouth), Lengyelország viszont vagy nem talált méltó alkotást, vagy elnézte a naptárt, és lekéste a nevezési határidőt. Akárcsak a többi kategória esetén, a nem angol nyelvű filmeket elbíráló testület is február 9-én hozza nyilvánosságra az öt Oscar-jelölt címét. Gyöngyössy Bencének (Romani Kris - Cigánytörvény) több díjnyertes konkurense van: Cannes-ban járt sikerrel a dán Thomas Vinterberg (Festen - Ünnepség), a francia Erick Zonca (La vie revee des anges - Az angyalok álomélete), az olasz Roberto Benigni (La vita e bella - Az élet szép), a görög Theo Angelopoulos (Mia Eoniotita ke mia Mera - Örökké és egy napig) és az olasz Vittorio Storaro operatőri munkája révén a spanyol Carlos Saura argentin filmje, a Tango. Berlinből a brazil Walter Salles tért haza díjjal (Central do Brasil - Központi pályaudvar), Velencéből a román Lucian Pintilie (Terminus Paradis - Végállomás: paradicsom) és a jugoszláv Goran Paskaljevic (Bure Baruta - Puskaporos hordó); utóbbit heves vita után jelölte Belgrád, vetélytársa a Velencében szintén díjazott Emir Kusturica (Black Cat, White Cat - Fekete macska, fehér macska) volt. Németország Tom Tykwer sikerfilmjét nevezte (Lola Rennt - Rohanj, Lola), Kína egy monumentális történelmi tablóval (Sai Fu, Mai Lisi: Dzsingisz kán), Oroszország Nyikita Mihalkovval (Szibériai borbély), Irán Majid Majidivel (Bacheha-ye Aseman - A mennyország gyermekei) próbál szerencsét, Hongkong pedig a legutóbbi Titanicon nálunk járt filmmel (Xianggang Zhizao: Made in Hong Kong).

Cyberia

Reklámirtó Internetes hirdetések blokkolására fejlesztett ki szoftvert a Siemens: a WebWasher program célja, hogy "felszabadítsa a reklámok által feleslegesen lefoglalt sávszélességet", s a grafikus hirdetések kikapcsolásával felgyorsítsa a netezést. Az iskolai és vállalati internetezőket célozták meg, mert a villódzó animációk nélkül állítólag növekszik a beosztottak produktivitása - a program elterjedését viszont megnehezítheti, hogy reklámok nélkül sok weboldal nem lehetne ingyenes.

Lyuk a világhálón? Az izraeli Finjan Inc. nyilvánosságra hozott egy veszélyesnek látszó biztonsági rést, ami a Microsoft Excel egyik funkcióját kihasználva csalja csapdába a web site-okat. Az Excelt gyakran használják a site-ok "keretekre" tördeléséhez, és ha egy cracker olyan kódot ír, amely titokban letöltődik a látogató számítógépére, az nagy rombolást vihet végbe az adatbázisok, szövegek és más file-ok között a felhasználó tudta nélkül. A hibát állítólag Oroszországban fedezték fel. A károkozáshoz szükség van az Excelre, de arra nincs, hogy az fusson is. "Ez a legnagyobb biztonsági rés az internet történetében - mondta a Finjan vezérigazgatója. A Microsoft állítólag már decemberben felhívta a figyelmet a problémára, készített egy javító szoftvert is, de - John Duncan, a cég Office részlegének projektmenedzsere szerint - "még egyetlen vásárló sem érdeklődött, ám minden biztonsági kérdést komolyan kell venni" - írja a Wall Street Journal nyomán az Edupage.

Eladó az MSN? A USA Today értesülése szerint az AT&T tárgyalásokat folytat a Microsoft Network (MSN) internetszolgáltató megvételéről - adta hírül az Internetto. Ha az üzlet létrejönne, a Microsoft internetszolgáltatója beolvadna az AT&T WorldNetbe. A telefontársaság átvenné az MSN portált és a Slate online magazint is. Cserébe a Microsoft a pénz mellé szorosabb promóciós együttműködést kérne, ami a Windows NT operációs rendszer alkalmazását és reklámozását jelentené az AT&T-nek. Az AT&T egyelőre nem köti meg az üzletet, bár Microsoft-források szerint még nem hangzott el konkrét elutasító válasz. Ha egyesülne az 1,3 milliós WorldNet és a 2 millió előfizetővel rendelkező Microsoft Network, akkor egy erős második helyezett jönne létre a 15 milliós America Online mögött.