Terjedelmes kutatást mutatott be pénteken a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung a magyarok Európai Unióval kapcsolatos attitűdjeiről. Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes megjegyezni, hogy az ezer fő személyes megkérdezésén alapuló felmérés adatfelvétele 2021 augusztusában történt, tehát a tanulmány a választási kampány és az orosz-ukrán háború esetleges hatásait nem tudja bemutatni, a kiinduló helyzetet viszont jól szemlélteti.
A kutatás az EU-pártiságot és az euroszkepticizmust a kilépés-bennmaradás kérdésnél cizelláltabban igyekszik megfogni. A szerzők felmérték azt is, hogy a válaszadók a különböző szakpolitikai területeken adnának-e hatáskört az EU-nak. Ezen válaszok plusz egy elképzelt HUXIT-népszavazási kérdésre adott válasz alapján öt kategóriába sorolták az embereket:
- az européerek a bennmaradásra szavaznának és a szakpolitikai területek többségében szánnak valamilyen szerepet az Uniónak;
- a nemzetek Európája koncepció hívei a bennmaradásra szavaznának, de a kizárólagos tagállami hatáskörök mellett kardoskodnak;
- a konzisztens kilépéspártiak kilépnének és visszavennék a hatásköröket az EU-tól;
- az inkonzisztens kilépéspártiak kilépnének, de meghagynának bizonyos uniós hatásköröket;
- végül a bizonytalanok vagy érvénytelenül szavaznának a HUXIT-ról vagy nem válaszoltak az erre vonatkozó kérdésre.
A magyarok relatív többsége (44 százalék) jelenleg az européerek csoportjába tartozik, 27 százaléknyian vannak a nemzetek Európája felfogás hívei, 8 százaléknyian a konzisztens vagy inkonzisztens kilépés-pártiak és 21 százaléknyian a bizonytalanok.
Pártpreferencia szerinti bontásban jelentős különbségeket találunk: a fideszesek között van a legtöbb kilépéspárti, az ellenzékiek között a legtöbb européer, a pártnélkülieknek pedig több mint 40 százaléka bizonytalan.
Ha csak a kilépés-bennmaradás tengelyt vizsgáljuk pártok szerinti bontásban, a különbségek akkor is jól kirajzolódnak. Feltűnő, hogy a pártnélküliek rendkívül kis arányban mondták, hogy a kilépésre szavaznának, azonban egy más válaszok alapján megalkotott euroszkepticizmus-index szerint a Fidesz-szavazókkal megegyező mértékben jellemzőek rájuk az EU-val szembeni negatív attitűdök.
A felmérés szerint a magyarok elsősorban az EU gazdasági előnyeit érzékelik, és a közös fizetőeszköz, az euró bevezetését is közel kétharmados (64 százalékos) arányban támogatják.
Az euró bevezetésének abszolút többsége van a Fidesz-szavazók és a pártnélküliek körében is.
Az általános pozitív viszonyulás mellett a kutatás a magyarok EU-val kapcsolatos passzivitására is rávilágít. Mindössze a válaszadók 23 százaléka mondta azt, hogy részt venne egy EU-t támogató tüntetésen, ha az ország tagsága veszélybe kerülne, és 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy nyilvánosan is megfogalmazná pozitív véleményét az Unióról.
Valamivel kevesebben tüntetnének az EU ellen, illetve mondanának negatív véleményt a közösségről, de a különbségek itt elég kicsik, amiből az következik, hogy az euroszkeptikusok általában jóval aktívabbnak tűnnek, mint az EU-pártiak.
A tanulmány kimutatta, hogy az EU-val kapcsolatos tudásszint összefügg az euroszkepticizmussal. A válaszadók tudását három egyszerű kérdéssel mérték fel (igaz-e, hogy az EP-képviselőket közvetlenül választják, hogy Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és hogy Svájc az EU tagja), és azt találták, hogy akik 0 vagy 1 kérdésre válaszoltak helyesen, azok körében alacsonyabb a bennmaradás és magasabb a kilépés támogatottsága, mint azoknál, akik mindhárom kérdésre helyesen feleltek.
A Policy Solutions kutatói szerint egyéb tényezők is összefüggnek az euroszkepticizmussal. Például:
- minél inkább balodali valaki gazdaságilag, és jobboldali társadalmi-kulturális értelemben, annál euroszkeptikusabb,
- minél elszigeteltebb valaki társadalmilag, annál euroszkeptikusabb,
- minél kiterjedtebb külföldi kapcsolatrendszere van valakinek, illetve minél erősebben azonosul kozmopolita értékekkel, annál kevésbé euroszkeptikus.
Születtek ugyanakkor meglepő eredmények is. Az elitellenesség például nem pozitívan, hanem negatívan korrelál az euroszkepticizmussal, a rendszeres vagy huzamosabb idejű külföldi tartózkodás viszont - ellentétben azzal, amit a kutatók vártak - növeli az euroszkepticizmust. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az alkalmi munkákra vagy hosszabb időre külföldre költözők közül azok tértek haza (és kerültek be a mintába), akik negatív tapasztalatokkal gazdagodtak.
A kutatók nem találtak szignifikáns összefüggést a gazdasági helyzet és az euroszkepticizmus között, a tekintélyelvűség viszont erősen összefügg az euroszkepticizmussal. "Egy lehetséges magyarázat lehet ezekre az eredményekre, hogy a populizmusra fogékony magyarok Brüsszelt nem a gazdasági és társadalmi státuszukat veszélyeztető elitekkel azonosítják, hanem egy olyan ellenségnek látják, ami a társadalmi rendet veszélyezteti" - áll a tanulmányban.
