Kutatás: kétharmad az euró mellett, a magyarok 44 százaléka européer

Belpol

Nagy többségben vannak az EU-pártiak, de jóval kevesebben lennének hajlandóak tüntetni is uniós tagságunk megőrzéséért.

Terjedelmes kutatást mutatott be pénteken a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung a magyarok Európai Unióval kapcsolatos attitűdjeiről. Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes megjegyezni, hogy az ezer fő személyes megkérdezésén alapuló felmérés adatfelvétele 2021 augusztusában történt, tehát a tanulmány a választási kampány és az orosz-ukrán háború esetleges hatásait nem tudja bemutatni, a kiinduló helyzetet viszont jól szemlélteti.

A kutatás az EU-pártiságot és az euroszkepticizmust a kilépés-bennmaradás kérdésnél cizelláltabban igyekszik megfogni. A szerzők felmérték azt is, hogy a válaszadók a különböző szakpolitikai területeken adnának-e hatáskört az EU-nak. Ezen válaszok plusz egy elképzelt HUXIT-népszavazási kérdésre adott válasz alapján öt kategóriába sorolták az embereket:

  • az européerek a bennmaradásra szavaznának és a szakpolitikai területek többségében szánnak valamilyen szerepet az Uniónak;
  • a nemzetek Európája koncepció hívei a bennmaradásra szavaznának, de a kizárólagos tagállami hatáskörök mellett kardoskodnak;
  • a konzisztens kilépéspártiak kilépnének és visszavennék a hatásköröket az EU-tól;
  • az inkonzisztens kilépéspártiak kilépnének, de meghagynának bizonyos uniós hatásköröket;
  • végül a bizonytalanok vagy érvénytelenül szavaznának a HUXIT-ról vagy nem válaszoltak az erre vonatkozó kérdésre. 

A magyarok relatív többsége (44 százalék) jelenleg az européerek csoportjába tartozik, 27 százaléknyian vannak a nemzetek Európája felfogás hívei, 8 százaléknyian a konzisztens vagy inkonzisztens kilépés-pártiak és 21 százaléknyian a bizonytalanok.

 
Forrás: Mennyi Európát Szeretnénk? (Policy Solutions, Friedrich Ebert Stiftung, 2022) 

Pártpreferencia szerinti bontásban jelentős különbségeket találunk: a fideszesek között van a legtöbb kilépéspárti, az ellenzékiek között a legtöbb européer, a pártnélkülieknek pedig több mint 40 százaléka bizonytalan.

 
 Forrás: Mennyi Európát Szeretnénk? (Policy Solutions, Friedrich Ebert Stiftung, 2022) 

Ha csak a kilépés-bennmaradás tengelyt vizsgáljuk pártok szerinti bontásban, a különbségek akkor is jól kirajzolódnak. Feltűnő, hogy a pártnélküliek rendkívül kis arányban mondták, hogy a kilépésre szavaznának, azonban egy más válaszok alapján megalkotott euroszkepticizmus-index szerint a Fidesz-szavazókkal megegyező mértékben jellemzőek rájuk az EU-val szembeni negatív attitűdök.

 
 Forrás: Mennyi Európát Szeretnénk? (Policy Solutions, Friedrich Ebert Stiftung, 2022) 
 

A felmérés szerint a magyarok elsősorban az EU gazdasági előnyeit érzékelik, és a közös fizetőeszköz, az euró bevezetését is közel kétharmados (64 százalékos) arányban támogatják.

Az euró bevezetésének abszolút többsége van a Fidesz-szavazók és a pártnélküliek körében is.

 
 Forrás: Mennyi Európát Szeretnénk? (Policy Solutions, Friedrich Ebert Stiftung, 2022) 
 

Az általános pozitív viszonyulás mellett a kutatás a magyarok EU-val kapcsolatos passzivitására is rávilágít. Mindössze a válaszadók 23 százaléka mondta azt, hogy részt venne egy EU-t támogató tüntetésen, ha az ország tagsága veszélybe kerülne, és 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy nyilvánosan is megfogalmazná pozitív véleményét az Unióról.

Valamivel kevesebben tüntetnének az EU ellen, illetve mondanának negatív véleményt a közösségről, de a különbségek itt elég kicsik, amiből az következik, hogy az euroszkeptikusok általában jóval aktívabbnak tűnnek, mint az EU-pártiak.

 
 Forrás: Mennyi Európát Szeretnénk? (Policy Solutions, Friedrich Ebert Stiftung, 2022) 
 

A tanulmány kimutatta, hogy az EU-val kapcsolatos tudásszint összefügg az euroszkepticizmussal. A válaszadók tudását három egyszerű kérdéssel mérték fel (igaz-e, hogy az EP-képviselőket közvetlenül választják, hogy Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és hogy Svájc az EU tagja), és azt találták, hogy akik 0 vagy 1 kérdésre válaszoltak helyesen, azok körében alacsonyabb a bennmaradás és magasabb a kilépés támogatottsága, mint azoknál, akik mindhárom kérdésre helyesen feleltek.

 
 Forrás: Mennyi Európát Szeretnénk? (Policy Solutions, Friedrich Ebert Stiftung, 2022) 
 

A Policy Solutions kutatói szerint egyéb tényezők is összefüggnek az euroszkepticizmussal. Például:

  • minél inkább balodali valaki gazdaságilag, és jobboldali társadalmi-kulturális értelemben, annál euroszkeptikusabb,
  • minél elszigeteltebb valaki társadalmilag, annál euroszkeptikusabb,
  • minél kiterjedtebb külföldi kapcsolatrendszere van valakinek, illetve minél erősebben azonosul kozmopolita értékekkel, annál kevésbé euroszkeptikus.

Születtek ugyanakkor meglepő eredmények is. Az elitellenesség például nem pozitívan, hanem negatívan korrelál az euroszkepticizmussal, a rendszeres vagy huzamosabb idejű külföldi tartózkodás viszont - ellentétben azzal, amit a kutatók vártak - növeli az euroszkepticizmust. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az alkalmi munkákra vagy hosszabb időre külföldre költözők közül azok tértek haza (és kerültek be a mintába), akik negatív tapasztalatokkal gazdagodtak.

A kutatók nem találtak szignifikáns összefüggést a gazdasági helyzet és az euroszkepticizmus között, a tekintélyelvűség viszont erősen összefügg az euroszkepticizmussal. "Egy lehetséges magyarázat lehet ezekre az eredményekre, hogy a populizmusra fogékony magyarok Brüsszelt nem a gazdasági és társadalmi státuszukat veszélyeztető elitekkel azonosítják, hanem egy olyan ellenségnek látják, ami a társadalmi rendet veszélyezteti" - áll a tanulmányban. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.